Johannis Strasbourgban: modell értékű a kisebbségvédelem Romániában
„Ha én németként elnök tudtam lenni Romániában, az azt jelenti, hogy a dolgok rendben vannak az országban a kisebbségvédelem terén” – jelentette ki szerdán Klaus Johannis az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésén. Az államfő beszéde nagyon rossz benyomást keltett a romániai küldöttség tagjában, Korodi Attilában.
Modell értékűnek nevezte a romániai kisebbségek védelmet szerdán Strasbourgban Klaus Johannis. Az államfő az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésén tartott beszédében több percen keresztül taglalta, hogy Romániában ezen a téren minden rendben van. Többek között emlékeztetett arra, hogy a parlamentbe nem jutottak be szélsőséges pártok, ami szerinte a román társadalom érettségét bizonyítja.
Klaus Johannisnak a közgyűlés tagjai kérdéseket is feltehettek. Az ülésen résztvevő Korodi Attila képviselőházi frakcióvezető, a romániai küldöttség tagja a Maszolnak elmondta: az államfőnek a beszéde és a kérdésekre adott válaszai is rossz benyomást keltettek benne.
„Sablonos szöveget mondott. Abban igaza van, hogy történtek előrelépések Romániában a kisebbségvédelem terén, de nem tudom elfogadni azt, hogy Klaus Johannis a német kisebbség tagjaként a szabályozásokat modell értékűnek tartja” – jelentette ki a politikus.
Németh Zsolt kérdezett
Korodi tájékoztatása szerint a közgyűlésen Németh Zsolt, a budapesti országgyűlés külügyi bizottságának elnöke két magyar vonatkozású kérdést tett fel a román államfőnek. Az egyik a magyar közösséggel való viszonyára, a kisebbségi jogok érvényesítésére vonatkozott. „Johannis azzal példálózott, hogy ha ő németként elnök tudott lenni Romániában, az azt jelenti, hogy a dolgok rendben vannak az országban” – idézte az államfőt a frakcióvezető.
Korodi tájékoztatása szerint Klaus Johannis azzal is érvelt a Németh Zsoltnak adott válaszában, hogy folyamatosan konzultál a kisebbséggel a problémáikról, és a dolgok jó irányba tartanak. „Az igaz, hogy konzultál, de döntések utána nem születnek” – jegyezte meg az RMDSZ politikusa.
Németh Zsolt a marosvásárhelyi katolikus gimnázium és a Székely Mikó Kollégium ügyéről is tett fel kérdést az államfőnek. Klaus Johannis a sepsiszentgyörgyi tanintézmény ügyét kikerülte válaszában, azt viszont hangsúlyozta, hogy nincs szó újraállamosításról. A marosvásárhelyi gimnáziumról pedig kijelentette: azt várja, hogy az intézmények oldják meg ezt az ügyet, mert ez egy adminisztratív probléma.
„Ez utóbbi kijelentésének lehet pozitív és negatív üzenete is. Ha úgy értelmezzük, hogy az államfő szerint a marosvásárhelyi gimnázium ügyét rendezni kell európai szellemiségben, akkor ez jó, hogy a választ kikerülte, akkor ez nem jó” – magyarázta Korodi Attila.
A csíkszeredai politikus is feliratkozott a kérdezők listájára, de már nem került sorra. Elmondta, hogy az RMDSZ által javasolt, a többség és kisebbség közötti paktum ügyéről kérdezte volna Klaus Johannist. „Két éve kérjük az államfőtől, hogy az elnöki hivatal égisze alatt alakítson ki párbeszédet, aminek eredményeként megszületik ez a paktum. Azt kérdeztem volna meg tőle, hogy ez mindmáig miért nem kezdeményezte” – tájékoztatott Korodi.