Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottsága elé kerül a szerdán Magyarországon történt rendőrgyilkosság ügye. Azt vizsgálják, hogy milyen intézkedésekkel akadályozható meg a szélsőjobboldali szervezetek lőfegyverhez jutása. A rendőrt ugyanis egy neonáci férfi ölte meg.

Szerda reggel gépkarabéllyal adott le öt-hat lövést Bőnyben egy idős férfi, és megölte Pálvölgyi Péter őrnagyot, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda kiemelt főnyomozóját. Az áldozat huszonöt éve szolgált a rendőrség kötelékében, Pintér Sándor belügyminiszter hősi halottá nyilvánította és alezredessé léptette elő.

A férfinél illegális fegyvereket kerestek volna a készenléti nyomozók, amikor rájuk lőtt a gépkarabéllyal. A rendőrgyilkost a Terrorelhárítási Központ (TEK) két műveleti egysége fogta el. A szerdán őrizetbe vett tettest – aki maga is megsebesült a házánál kialakult tűzharcban – Győrkös Istvánnak hívják, és a Magyar Nemzeti Arcvonal (MNA) nevű, hungarista, szélsőjobboldali, félkatonai szervezet vezetője.

A rendőrgyilkosságnak nagy visszhangja volt Magyarországon. „Megrendüléssel értesültem a szolgálatteljesítés közben meggyilkolt rendőr haláláról. Az áldozat családjának őszinte együttérzésemet fejezem ki” – írta közleményében Orbán Viktor. A miniszterelnök leszögezte: elfogadhatatlan, hogy Magyarországon bárki bármilyen indítékkal a törvényesség és a rend fenntartóira támadjon.

Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága megvizsgálja a rendőrök elleni bőnyi támadás hátterét – közölte az esetet követően Molnár Zsolt szocialista politikus, a testület elnöke. A bizottsági vizsgálatot szorgalmazza az LMP is, míg Volner János, a Jobbik alelnöke elkeserítőnek tartja, hogy ilyen és ehhez hasonló bűncselekmények továbbra is előfordulhatnak Magyarországon.

A Kereszténydemokrata Néppárt szerint a Bőnyben történtek élesen rávilágítanak arra, hogy minden eszközzel fel kell lépni a veszélyes szélsőségek ellen. A Demokratikus Koalíció szerint Magyarországon a szélsőjobb jelent terrorveszélyt, a Terrorelhárítási Központ pedig nem alkalmas feladata ellátására.

Szálasi szellemi örökösei

Az Alkotmányvédelmi Hivatal jogelődje, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) már 1990-től nyilvántartotta az extrém csoportok között a Magyar Nemzeti Arcvonal (MNA) nevű szervezetet mint Magyarország egyik legnagyobb és legszervezettebb félkatonai szélsőjobboldali csoportját – írja a Magyar Idők.

Az MNA 1989-ben alakult hungarista szervezet, eredeti neve Magyar Nemzetiszocialista Akciócsoportok, ezt 1992-ben Magyar Nemzeti Arcvonalra változtatták. 1994-ben vezetőjük, Győrkös István egy sajtótájékoztatón az MNA-t hungarista szervezetnek nevezte, amiért másnap letartóztatták. Felfüggesztett börtönt kapott a hungarista eszmék terjesztése miatt.

A szervezet magát az eredeti hungarista mozgalom kizárólagos jogutódjának tartja, Győrkös 1995-ben hivatalos megbízással a mozgalom vezetését megkapta Tatár Imrétől, aki még 1980-ban kapta azt Henney Árpádtól, aki Szálasi Ferenc kivégzése után vezette az emigrációban tovább működő hungarista mozgalmat.

1994. április 20-án Ekrem Kemál György, Győrkös István és Szabó Albert bejelentették a Hungarista Mozgalom megalakulását. A mozgalmat később Győrkös vitte tovább. Éveken keresztül szerkesztette és adta ki az MNA-tájékoztató nevű újságot, és a Sólyom újságot. A két újság összevonásából született meg a Jövőnk kiadvány, ami jelenleg Hídfő néven jelenik meg időszakos kiadványként.

A mozgalomban 2012-ben szakadás következett be. Mindkét szárny tovább használta az MNA nevet. Az MNA rendszeresen tart megemlékezéseket a becsület napján, ahol a magyar és német katonák 1945. februári kitörésére emlékeznek. Ezen a Betyársereg tagjai is részt vesznek. A szervezet vezetője Tyirityán Zsolt, aki korábban a Magyar Nemzeti Arcvonal aktivistája is volt, jó kapcsolatot ápolt Vona Gábor Jobbik-elnökkel.

Az MNA többször is publikált a kuruc.info nevű szélsőjobboldali portálon, amivel Novák Előd, a Jobbik volt alelnöke közismerten jó kapcsolatot ápol. Az MNA mindkét szárnya baráti viszonyban van Orosz Mihály Zoltán volt érpataki polgármesterrel – Győrkös István egy beszéde az önkormányzat honlapján is olvasható volt. Vona Gábor korábban „elsöprően pozitívnak” nevezte az „érpataki modellt”. Orosz Mihály Zoltánnal többször tartottak lakossági fórumot is. Az MNA szolidaritást vállalt Orosz Mihály Zoltánnal, kitartást kívánt harcához.

A Magyar Nemzeti Arcvonal részt vett a Magyar Hajnal nevű ultraradikális formáció megszervezésében is, amely az időközben a Jobbikból távozott Lenhardt Balázs országgyűlési képviselőt is be akarta szervezni soraiba, de ez meghiúsult. A Magyar Hajnal tervezett létrehozása miatt az MNA-ban konfliktusok alakultak ki, Győrkös István a Jobbik felé kezdett kacsingatni, a párt vezetőségét és tagságát arra kérték, „ne azonosítsa a Magyar Nemzeti Arcvonallal az onnan eltávozott szakadár társaság Jobbik-ellenes tevékenységét”. Szerdán Volner János, a Jobbik alelnöke MTI-közleményében a Jobbik nevében leghatározottabban visszautasította, hogy a Jobbiknak bármi köze lenne Győrkös Istvánhoz.