Nem nyilvánította regionális nyelvvé a magyart Kárpátalján pénteki ungvári ülésén a Kárpátalja megyei tanács, amely az ukrán nyelvtörvény helyi alkalmazásáról hozott döntésében annyit ismert el, hogy az ukrán mellett – a románnal és a ruszinnal együtt – a magyar is elterjedt nyelv a régióban, s ezt figyelembe kell venniük az illetékes önkormányzatoknak.

Az ukrajnai megye képviselőtestületének ülése elé mindkét magyar szervezet, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) beterjesztette a nyelvtörvénnyel kapcsolatos határozattervezetét. A képviselők többsége azonban a megyei államhatalom által javasolt, politikai döntésnek tekinthető szövegváltozatot szavazta meg, amely semmilyen jogi kötelezettséggel nem bír – adta hírül a zakarpattya.net.ua kárpátaljai hírportál.

A Kárpátalja megyei tanács ülésével egyidejűleg az önkormányzat ungvári épülete előtt az immár jelentős parlamenti befolyással bíró, szélsőségesen nacionalista Szvoboda (Szabadság) párt mintegy száz híve tüntetett a magyarnak regionális nyelvként való elismerése ellen. Valerij Csernyak, a párt kárpátaljai születésű parlamenti képviselője a tanácsülésen elmondott beszédében élesen támadta a kárpátaljai magyarokat, azzal vádolva őket, hogy nem akarnak megtanulni ukránul, és a választásokon az Ukrajnában kormányzó Régiók Pártjára (PR) voksolnak, amely az európai integráció helyett Oroszországhoz közeledik.

A Kárpátalja megyei tanács nyelvtörvénnyel kapcsolatos határozatáról Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke az MTI érdeklődésére elmondta: „a kárpátaljai önkormányzati testület magyarellenes és gyáva döntést hozott azzal, hogy nem mondta ki a magyar nyelv regionális státusát, jóllehet Kárpátalja területén a magyarok aránya két százalékkal meghaladja a törvényben előírt 10 százalékos érvényességi küszöböt.” Hozzátette: Ivan Baloga, a tanács elnöke házszabálysértést követett el azzal, hogy nem volt hajlandó szavazásra bocsátani a KMKSZ előterjesztését a magyar nyelv regionális szintre történő emeléséről Kárpátalja területén.

Kovács azt is kifejtette, hogy azért értékeli gyáva lépésként Kárpátalja megye vezetőinek az ukrán nyelvtörvénnyel kapcsolatos, helyi magyarokra vonatkozó – és leginkább a „nesze semmi, fogd meg jól” mondással kifejezhető – döntését, mert minden áron szeretnék megőrizni a Magyarországhoz fűződő érdekeltségeiket, de emellett meg akarnak felelni a galíciai ukrán nacionalisták elvárásainak is.