Párizsban tartott meghallgatást Korodi Attila parlamenti képviselő, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése által megbízott líbiai raportőr május 24-én, a Politikai ügyek és demokrácia bizottságban.

A meghallgatás témája az egységkormány megalakítása után létrejött líbiai instabilitás, a gazdaságnak a kőolaj kitermelés drasztikus csökkenésével járó összeomlása, valamint az állam által működtetett szociális szolgáltatások teljes hiánya volt, amely ezzel szorosan összefügg. Többek között az ENSZ és különféle európai uniós intézmények felelős igazgatói, valamint francia és algér szakértők, politikusok fejtették ki véleményüket az egyre súlyosodó helyzetről. Mindannyian egyetértettek abban, hogy az ország stabilitásának érdekében erős, szolidáris nemzetközi támogatás szükséges.

A líbiai helyzetre vonatkozóan Korodi elmondta, a meghallgatáson a meghívottak megerősítették abban, hogy az állami intézmények működésének hiánya, a kőolaj árának zuhanása, illetve a helyi kőolajtermelés drasztikus visszaesése miatt az ország féléven belül súlyos szociális és gazdasági válságba kerül. Kitért arra, hogy ennek megelőzéséhez működő minisztériumokra, működő államra van szükség, valamint arra, hogy Líbia felhasználhassa a tartalékalapjait. Az újraépítkezés során pedig oda kell figyelni arra, hogy a szociális szolgáltatásokat gazdasági intézkedések révén támogassák, valamint újra kell indítani az állam által irányított, a régi mennyiségeket megközelítő kőolaj kitermelést. A legjobb ellenszer a DAESH visszaszorítására a működő gazdasági és szociális rendszer. A szakértők szerint viszont az ország fenntartásához szükséges kőolajmennyiség kitermelésének eléréséhez még legalább két évnek kell eltelnie, tehát ez egy hosszú távú megoldás. Rövidtávon biztonsági intézkedésekre van szükség, elfogadhatatlan, hogy a DAESH elleni harc különféle politikai csoportosulások és szerveződések közötti fegyveres harccá fajuljon. A parlamentnek támogatnia kell a kormányt. Középtávon, az új alkotmány elfogadásáig és a következő választásokig pedig közös megegyezéseken alapuló döntésekre van szükség.

„Az ország mindegyik, jelenleg politikai, törzsi vagy etnikai szempontból differenciált földrajzi régiójának meg kell találnia a helyét a nemzeti egységkormányban. Líbia sosem volt önmagában erős, mindig a biztonsági erőkre támaszkodott, ezen kell változtatni. Az új konstrukciónak pedig egyben kell politikai akaratot, politikai részvételt és biztonságot jelentenie és nyújtania minden líbiai számára. Szétdarabolt Líbiáról pedig azért nem érdemes beszélni, mert az hosszú távon egyértelműen instabilitást eredményezne, annak pedig úgy a Sahel és a Maghreb régió, mint Európa kárvallottja lenne, hiszen mind a migráció mind a terrorizmus hosszútávon teljesen ellenőrizhetetlenné válna.” – magyarázta Korodi.

Az RMDSZ-es képviselő szeptember folyamán Tunéziába látogat, ahol a helyi és líbiai politikai erőkkel, a líbiai egységkormány, valamint az elnöki tanács tagjaival egyeztet arról, hogyan tud az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése az ország segítségére lenni az újjáépítkezésben.