A brit állami egészségügyi szolgálat (NHS) hét évtizedes történetének legnagyobb orvossztrájkja kezdődött kedden Angliában.

A sztrájkot a már végzett, de szakvizsga előtt álló orvosok hirdették meg, mivel nem sikerült egyezségre jutniuk a kormánnyal a heti munkarend és a hétvégi pótlékrendszer átalakításáról.

Jeremy Hunt egészségügyi miniszter a tárgyalások kudarca után az év elején közölte, hogy a nyártól rendelettel lépteti érvénybe az új szabályozást, amelynek alapján a kormány emeli a fiatal orvosok alapbérét, viszont a szombati ügyeletek után járó bérpótlékot megvonja. Ennek elsődleges célja az, hogy az anyagi és létszámgondokkal egyszerre küszködő kórházak a hétvégén könnyebben tudják biztosítani a szükséges orvosi létszámot.

Az orvosok érdekképviseletét ellátó szakmai szövetség, a British Medical Association (BMA) szerint azonban ez éppen a betegellátás biztonságát veszélyezteti, mivel egyoldalúan növeli az orvosok munkaterhelését. A BMA értelmezése szerint az új szabályozás a hétvégén kívül is lehetővé teszi a hosszabb munkaidő elrendelését például az éjszakai ügyeleteket ellátó fiatal orvosok esetében.

Az idén már voltak orvossztrájkok Angliában, de ez az első olyan munkabeszüntetés a II. világháború után létrehozott NHS egész történetében, amely a kórházak sürgősségi és szülészeti osztályaira is kiterjed.

Jeremy Hunt a BBC rádiónak kedden - arra a kérdésre, hogy vállalja-e a felelősséget, ha a sztrájk okozta ellátási kiesések miatt valaki esetleg meghal - kijelentette, hogy a sztrájk idején történtekért azok a felelősek, akik a sztrájkot választották. Hozzátette ugyanakkor, hogy az egészségügyi miniszteri tisztség "valószínűleg az utolsó jelentősebb politikusi állás", amelyet elvállalt.