Ausztria korlátozza a menedékkérők létszámát, idén legfeljebb 37 500 embert enged be az országba - jelentette be az osztrák vezetés szerdán. Jean-Claude Juncker szerint az uniós polgárok szabad mozgásának korlátozásával járna és súlyos gazdasági károkat okozna, ha a migrációs válságra hivatkozva lezárnák az Európai Unió belső határait.

Ausztria ne legyen vonzó ország a menekültek

A kormány és osztrák tartományi vezetők bécsi tanácskozásán hozott döntés szerint az országba beengedendő menedékkérők száma 2019-ig összesen mintegy 130 ezer lehet. Ez a szám Ausztria lakosságának másfél százaléka.

2015-ben összesen 90 ezer menedékkérelmet nyújtottak be Ausztriában, vagyis több mint háromszor annyit, mint egy évvel korábban.

A kormány tervei szerint megpróbálja elérni, hogy Ausztria a továbbiakban ne legyen vonzó ország a menekültek számára. Emiatt dönthetnek a határozott időre szóló menekültstátusról és várhatóan szigorítják majd a családegyesítés feltételeit. Minderről a belügyminisztérium a jövő héten határozhat, továbbá kibővítheti a biztonságos országok listáját is.

Johanna Mikl-Leitner belügyminiszter egyértelművé tette, hogy Ausztria idén valóban „megáll” a 37 500. menedékkérő befogadásánál. A menedékkérők létszámának felső határát hamar elérhetik - mondta a belügyminiszter, aki arra számít, hogy ez még a nyár előtt bekövetkezhet. Mikl-Leitner elégedettségét fejezte ki a bécsi tanácskozás eredményeivel kapcsolatban, hangsúlyozva: mindenben határoztak, ami az ország jövőjét tekintve számára fontos volt. A belügyi tárca vezetője szerint ezzel megvédhetik az osztrák lakosok biztonságát, rendjét és életminőségét.

Médiainformációk szerint felgyorsítják a biztonságos országokból érkezők menedékkérelmének elbírálását is. A tervek szerint a menekülteknek járó szociális támogatást pénz helyett természetbeni juttatások formájában fedezik majd. Az intézkedés jóváhagyása februárban történhet meg.

A kormányülés után arról nem közöltek részleteket, hogy mi történik, ha túllépik a meghatározott menekültszámot. Werner Faymann kancellár szerint szükségmegoldásról és olyan „B-tervről” van szó, amely jel az unió számára, hogy Ausztria nem tud korlátlanul befogadni menekülteket.

Werner Faymann bejelentette azt is, hogy megerősítik a határok védelmét. Reinhold Mitterlehner alkancellár szerint ez azt is jelentheti majd, hogy több embert toloncolnak vissza.

Juncker: a schengeni határok lezárása megroppanthatja az unió  

Az uniós polgárok szabad mozgásának korlátozásával járna és súlyos gazdasági károkat okozna, ha a migrációs válságra hivatkozva lezárnák az Európai Unió belső határait - mondta Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök szerdán az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén.

Az unió belső határait 1,7 millió vendégmunkás lépi át naponta. Nagy költsége van annak, ha ezeknek az embereknek várakozniuk kell a határokon - hangsúlyozta a bizottság elnöke.

A migrációs hullámra hivatkozva az utóbbi hónapokban több európai ország is ideiglenes határellenőrzést vezetett be, ami ha tartóssá válik, szakemberek szerint veszélybe sodorja az unió egységes piacát és a munkaerő szabad áramlását. Juncker arra figyelmeztetett, hogy ez végül a közös valuta megszűnéséhez is elvezethet.

Juncker a bizottság friss felmérésére hivatkozva közölte, hogy a szabad mozgást biztosító schengeni övezet határainak lezárása éves szinten nagyjából hárommilliárd eurós kiesést jelentene az unió gazdaságának. Hozzátette, egyedül a Svédországot Dániával összekötő Öresund-híd lezárása mintegy évi 300 millió euró kiesést okozna.

Az uniós bizottság májusig olyan rendszer kialakításán dolgozik, amely jobban megosztja a felelősséget a tagállamok között, mérsékelve ezzel a Görögországra és Olaszországra nehezedő nyomást - mondta Jean-Claude Juncker.

Az Európai Bizottság elnöke szerdai sajtókonferenciáján rendkívüli migrációs EU-csúcs összehívását sürgette. Mint mondta, az uniós állam-, illetve kormányfők februári csúcstalálkozójának középpontjában Nagy-Britannia esetleges uniós kilépésének kérdése fog állni, és tart tőle, hogy ezért nem lesz idő kellő részletességgel megvitatni a menekültválság témáját.

UNHCR: dominó hatást válthat ki az osztrák intézkedés

Bírálta az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) a szerdán hozott ausztriai kormánydöntést, amely a szervezet szerint dominó hatást válthat ki és ahhoz vezethet, hogy a háború elől menekülők előtt bezárulhatnak a határok Európában. Bírálták a döntést az ellenzéki pártok is.

Az UNHCR továbbá a genfi egyezmény és az uniós menekültjog betartására figyelmeztetett, miszerint a válságból való kiutat az európai megoldások jelentik, nem a tagállamok koordinálatlan intézkedései.

A Diakonie osztrák segélyszervezet azokat a „reális” javaslatokat hiányolta, amellyel elérhetik, hogy kevesebb embernek kelljen menedéket keresnie. A szervezet szerint legális utakat kellene teremteni a menekülteknek, hogy az emberek ne kényszerüljenek embercsempészek szolgáltatásaira, továbbá el kell érni, hogy a kelet-európai országok is fogadjanak be menekülteket.

A genfi konvenció megsértésére hívta fel a figyelmet a Vörös Kereszt segélyszervezet. A társaság elnöke szerint „különös”, hogy a humanitárius értékekkel miképp hozzák összhangba az intézkedéseket és milyen szerepet szánnak ebben a folyamatban a segélyszervezeteknek.

Az ellenzéki Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) vezetője szerint „mint az várható volt”, meghiúsult a menekültügyi csúcs. Úgy vélte, hogy a gazdasági bevándorlók menedékkérelmének elutasítására kellene összpontosítani.

Az ugyancsak ellenzéki Zöldek pártjának elnöke az emberi jogok betartására hivatkozva kritizálta döntést. A párt elnöke Eva Glawischnig szerint a kormány a lakosságot látszatintézkedésekkel téveszti meg. A NEOS liberális párt „értelmetlennek” nevezte a szerdai döntést.