A brit miniszterelnök reményei szerint az Európai Unió februárban esedékes következő csúcstalálkozóján "teljes körű megállapodás" születhet a London által igényelt EU-reformokról, és ezután a brit kormány kialakítja "egyértelmű álláspontját", amelyet a brit EU-tagságról tervezett népszavazás kampányában képvisel majd.

David Cameron, aki kedden a brit parlament alsóházának idei első vitanapján tájékoztatta a képviselőket egyéb aktuális politikai ügyek mellett a múlt havi brüsszeli EU-csúcsról, elmondta, hogy a héten Németországban és Magyarországon folytatja az EU-vezetőkkel London reformigényeiről kezdett tárgyalássorozatát.

Kijelentette azt is, hogy a kabinet egyes tagjai egyéni meggyőződésük alapján alakíthatják ki saját álláspontjukat a brit EU-tagság jövőjéről, és akkor sem kell távozniuk a kormányból, ha a döntésük nem esik egybe a majdani kormányzati ajánlással.

Egyöntetű elemzői vélemények szerint ezzel a gesztussal Cameron igyekszik megakadályozni a szakadást a kormányon, illetve a kormányzó Konzervatív Párton belül, tekintettel arra, hogy az alsóházi tory frakcióban és a kabinetben is már többen jelezték, a reformokról folytatott tárgyalások eredményétől függetlenül Nagy-Britannia kilépése mellett kívánnak kampányolni a tervezett EU-referendumon. 

Cameron maga is egyértelmű utalás tett arra, hogy még nem alakította ki az álláspontját ebben a kérdésben. Abban az esetben, hogy ha mégsem sikerül megállapodásra jutni a London által igényelt EU-reformokról, "én sem zárok ki semmit" - fogalmazott keddi alsóházi tájékoztatóján.

Közvetett módon utalt arra is, hogy a népszavazást - amelyet a hivatalos tervek alapján 2017 végéig kell megtartani - akár már az idén is kiírhatják. Kijelentette, hogy amint sikerül "teljes körű megállapodásra" jutni az EU-társállamokkal - és ez reményei szerint már a februári EU-csúcson megtörténhet -, ki lehet írni a referendumot.

Ki járna jobban, ha Nagy-Britannia maradna?

A múlt havi brüsszeli EU-csúcson az uniós társállamok "erőteljesen támogatták" Nagy-Britannia további EU-tagságát. A többi uniós vezető az erről tartott külön megbeszélésen "nem azzal kezdte mondandóját, hogy Nagy-Britannia jobban járna, ha az Európai Unió tagja maradna, hanem azzal, hogy az EU jobban járna, ha Nagy-Britannia a tagja maradna" - fogalmazott a brit kormányfő.

Cameron elismerte ugyanakkor, hogy az EU-társállamok az értekezleten felvetették a brit reformigények teljesítésével járó "nehézségeket" is, és a legtöbb ilyen felvetés az EU-n belüli szabad munkaerőmozgás újraszabályozását célzó brit követeléssel kapcsolatban hangzott el.

Hozzátette, hogy a társállamok vezetőinek részéről "jelentős jóakaratot" érzékelt a felvetett problémák ügyében.

A brit EU-reformigényekről szóló tárgyalási folyamat hivatalosan novemberben kezdődött, miután Cameron elküldte pontokba szedett reformköveteléseit Brüsszelnek és az EU-társállamok fővárosainak. A fő brit követelések között szerepel annak rögzítése, hogy az euróövezeti országok ne hozhassanak többségi, diszkriminatív jellegű döntéseket a valutaunión kívüli EU-tagállamok kárára, Nagy-Britanniára ne vonatkozzon az EU-integráció szorosabbra vonásának szerződéses kötelezettsége, valamint az, hogy ne lehessen visszaélni az EU-n belüli szabad mozgás szabályaival. 

Ez utóbbi brit igény a legtöbb vita forrása, ugyanis London ebbe beleérti az EU-társállamokból érkező munkavállalók szociális ellátására vonatkozó szabályok jelentős szigorítását is, ezt azonban több más tagállam diszkriminációnak tartja és elutasítja.