Németországban a menedékkérők nagyjából 10 százaléka követ el bűncselekményeket - mondta a  bűnügyi rendőrség (Kriminalpolizei) szakszervezetének (Bund Deutscher Kriminalbeamter - BDK) elnöke a Die Weltnek. André Schulz ugyanakkor azt is elárulta, hogy melyik népcsoport okoz a legtöbb gondot az országban.

André Schulz a német lap hétfői számában megjelent interjúban arra a kérdésre, hogy a 10 százalék sok vagy kevés, azt mondta: figyelembe kell venni, hogy nagyon sok "fiatalember jön ide a kilátástalanságból, és kilátástalan helyzetbe kerül", ez az élethelyzet pedig a bűnelkövetővé válás "kockázati tényezője". "Teljesen normális, hogy ennek a csoportnak egy része bűnelkövetővé válik. A németekkel hasonló helyzetben ugyanez történne. A vallás és a származás ebben alárendelt szerepet játszik" - mondta a BDK elnöke. Arra a kérdésre, érthető-e, hogy a befogadóállomások környékén lakók ellenérzésekkel viszonyulnak a menedékkérők megjelenéséhez, azt mondta, hogy ez "abszolút emberi reakció", hiszen ami ismeretlen, az fenyegetőnek tűnik, ezért semleges, tényszerű, "tárgyilagos felvilágosításra" van szükség - tette hozzá.

A bűnelkövetők nem háborús menekültek

Elmondta, hogy a menedékkérők körében megmutatkozó bűnözésről gyűjtött adatok elemzése révén az a "legfontosabb felismerés", hogy az elkövetők nem háborús menekültek. "Nem szíriaiak, nem afgánok és nem irakiak, hanem fiatalemberek a Balkánról, a Kaukázusból, Észak-, Nyugat-, és Közép-Afrikából", és rendszerint olyan emberek, akik már a hazájukban is követtek el bűncselekményeket. 

Különösen sok dolga akad a hatóságoknak a grúzokkal, bár velük kapcsolatban sem szabad általánosítani. Eddig ezernél is több grúz állampolgárról állapították meg, hogy a szervezett bűnözői hálózatok révén kerültek Németországba, menedékjogi kérelmet adtak be, hogy tartózkodási jogot szerezzenek, és kérelmük átfutási idejét arra használják fel, hogy vagyon elleni bűncselekményeket kövessenek el. Ezeknek a maffiaszerű hálózatoknak a felszámolása nagyon nehéz, tevékenységük pedig súlyos károkat okoz, csak a grúz bandák évente 100 millió euró nemzetgazdasági kárt okoznak - mondta a BDK elnöke.

A terrorizmus és a menekülthullám esetleges kapcsolatáról azt mondta, hogy az utóbbi hónapokban nem erősödött a terrorveszély. "Egy potenciális terroristáknak rendszerint nem is fűződik érdeke ahhoz, hogy a menekültekkel együtt regisztrálják" Németországban - mondta André Schulz. Hangsúlyozta: beszélni kell a menedékkérők körében megmutatkozó bűnözésről, méghozzá "világosan", azért is, hogy "kifogjuk a szelet a szélsőjobboldaliak vitorlájából".

A CSU is olajat önt a tűzre

Az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű parlamenten (Bundestag) kívüli jobboldali populista párttal kapcsolatban - amelynek választói támogatottsága a legutóbbi, vasárnapi adatok szerint 9 százalékos, megegyezik a Bundestagban képviselettel rendelkező Baloldal támogatottságával - a bűnügyi rendőrség szakszervezetének elnöke azt mondta, hogy az AfD fölszítja a menekültekkel szembeni ellenérzéseket, de ugyanezt teszi a kisebbik konzervatív kormánypárt, a CSU is. A bajor párt elnöke, Horst Seehofer és pénzügyminisztere, Markus Söder "agresszív, idegenellenes, kocsmai törzsasztaloknál használatos nyelvet alkalmaz", és ezzel "olajat öntenek a tűzre, mert nem maradnak tárgyilagosak", tényszerűek - mondta.

A menedékkérők, menekültek és szállásaik elleni erőszakos bűncselekmények megszaporodásával kapcsolatban azt mondta, hogy a jelenség  összefüggésben áll a "sokáig elnyomott nemzeti büszkeséggel", az ország keleti részén, a volt NDK területén pedig a "nemzetiszocialista múlt elmaradt feldolgozásával" is.