banner_phBMMWg3_970x250_Mol_HU.jpg
banner_6stHcYKY_300x250_Mol_HU.jpg

Korodi Attila a New York-i ENSZ klímacsúcson

Több mint 120 államfő hangsúlyozta a klímaváltozás elleni azonnali intézkedések fontosságát az ENSZ által szeptember 23-án New Yorkban szervezett klímacsúcson.

A találkozó célja az volt, hogy a különböző országok hozzájárulásával meghatározzák a 2015 decemberében Párizsban elfogadandó globális klímaváltozási egyezmény alapjait, amely 2020-ig lesz érvényes. Az új egyezményt fel kell, hogy vállalja mind a 190 ország, amely aláírta az ENSZ éghajlat-változási keretegyezményét (UNFCCC). Ez azt jelenti, hogy mindegyiknek tenni kell azért, hogy 2050-re a globális hőmérsékletemelkedést legtöbb 2 Celsius fokra korlátozza.

Ban Ki-Moon ENSZ-főtitkár elmondta, a század végére a gazdaságnak szénmentessé kell válnia. Hangsúlyozta továbbá azt, hogy a mostani generáció az első, amelyet érintenek a klímaváltozás hatásai, és az utolsó, amely még tehet ezek csökkentéséért.

Korodi Attila környezetvédelmi miniszter, az ENSZ Környezetvédelmi Közgyűlésének alelnöke a maga során bemutatta Románia klímaváltozási stratégiáját, illetve azokat az eredményeket, amelyeket utóbbi alkalmazása nyomán elértünk. Emlékeztette a jelenlevőket, hogy Románia mindig nagyon komolyan vette a klímaváltozást, és az ellene folytatott harcot. Amint tudjuk, 2001-ben elsőként ratifikálta a Kyotói egyezményt, amellyel arra kötelezte magát, hogy 1989-hez képest 8%-al csökkenti az üvegházhatást kiváltó gázkibocsátást.

A miniszter kiemelte, hogy a 2012-es adatok alapján Románia több, mint betartotta ezt a kötelezettségét, hiszen addig már 58%-al csökkentette az üvegházhatást kiváltó gázkibocsátást. Beszélt továbbá arról, hogy az utóbbi években Románia egyre inkább kihasználja a megújuló energiaforrásokban rejlő lehetőségeit, és ma már az ország teljes energiafogyasztásának csaknem negyede megújuló energiaforrásokból származik.

„Csak közös erővel, egybehangolt cselekvéssel tudjuk 2050-re a globális hőmérsékletemelkedést 2 Celsius fokra korlátozni. Ezért a 2015 végén Párizsban sorra kerülő találkozóig minden ország fel kell, hogy készüljön egy komoly vállalásokkal, célkitűzésekkel járó egyezmény aláírására” – fogalmazott Korodi az új globális egyezménnyel kapcsolatosan.

Sajnos világszinten jelentősen emelkedett az üvegházhatást kiváltó gázkibocsátás, a legmagasabb értékeket Kínában és az Egyesült Államokban mérték. 2012-ben Kínában például 1990-hez képest 190%-al nőtt a kibocsátás mértéke, az Egyesült Államokban  pedig 6,8 milliárd tonna széndioxidot bocsájtottak ki, ez 4,3%-al több, mint 1990-ben. Ehhez képest az Európai Unióban 20%-al csökkent az üvegházhatást kiváltó gázkibocsátás, ez kb 4,7 milliárd tonna széndioxidot jelent. A New York-i eseményen az AEÁ felvállalta, hogy 2030-ra 300 millió tonnával csökkentik a kibocsátott széndioxid mennyiséget, és kérte a fejlett gazdaságokat, hogy tegyék ők is ezt. Válaszként Kína jelezte, hogy az elmúlt húsz év globális energiatermelésének 58%-ához járult hozza. Ebben a kontextusban a klímacsúcs napirendjének egyik legfontosabb pontja volt a szén árára vonatkozó nyilatkozat – Carbon Pricing Statement -, amelyet a Világbank kezdeményezett. A nyilatkozat értelmében az országok egyhangúan felvállalják, beleértve mind az állami intézményeket, mind a magánszférát, hogy olyan fenntartható gazdaságot működtetnek, amelyben csökkentik a széndioxid kibocsátást. Az országok mellett ezt már több mint 30 világcég is elfogadta. Románia természetesen az EU tagállamainak többségével egyetemben egyetértett a nyilatkozattal.

A klímacsúcs munkálatait egy, a talákozó során leszűrt következtetéseket összefoglaló dokumentummal zárták. Ezt kiegészítette egy globális klímaváltozás elleni felhívás, amelyet egy rendhagyó megmozdulással nyomatékosítottak. Ennek keretében 400.000 ember vonult fel New York utcáin. A mostani csúcstalálkozó várhatóan jelentős hatással lesz a 2020 utáni globális egyezményt előkészítő nemzetközi egyezményekre is. 

Kimaradt?