Több mint húsz ember életét vesztette Vietnam középső részén csütörtökön Kína-ellenes zavargásokban, amelyek a két ország dél-kínai-tengeri területi vitájával kapcsolatban törtek ki. A Reuters brit hírügynökség kórházi forrásai szerint öt vietnami munkás és tizenhat kínai halt meg a Ha Tinh tartományban történt összecsapásokban. Több mint száz ember sérült meg.

A kínai külügyminisztérium csütörtökön súlyos aggodalmának adott hangot a "kínai állampolgárok ellen elkövetett erőszakos cselekmények miatt", és arra sürgette Hanoit, hogy büntesse meg a törvénysértőket és kárpótolja az áldozatokat. Peking hivatalosan is tiltakozott Hanoinál.

A vietnami rendőrség közlése szerint a déli Binh Suong tartományban legalább 460 kínainak vélt vállalat üzemeit, irodáit rongálták meg, köztük több tajvani, dél-koreai, szingapúri és japán cégét is. A zavargásokban legalább 40 rendőr megsérült, őket kövekkel dobáltak meg. Eddig 600 embert vettek őrizetbe fosztogatás, lopás és gyújtogatás miatt. Jelentések szerint az utóbbi idők legintenzívebb nacionalista zavargásai során tapasztalt erőszak miatt több száz kínai állampolgár tért vissza a hazájába, vagy menekült Kambodzsába. Vállalatok sora függesztette fel a működését.

Tajvan vietnami képviselője arról számolt be, hogy vietnami munkások ezrei megtámadták az ország legnagyobb, tajvani tulajdonban lévő acélgyárát. Itt egy kínai munkás vesztette életét. Tajpejben berendelték Vietnam képviselőjét, és tiltakoztak a történtek miatt.

A zavargások kedden törtek ki több dél-vietnami ipari parkban, és szerdán késő estére a középső országrészre is átterjedtek. A munkásokat az bőszítette fel, hogy Kína május elején olajfúró tornyot vontatott egy olyan dél-kínai-tengeri területre, amit Vietnam is magáénak tart. Kínai közlés szerint a torony május másodikán kezdte meg működését és augusztus 15-ig lesz üzemben.

A kínai külügyminiszter telefonon megvitatta a helyzetet indonéziai kollégájával, s "barbár" cselekedetnek minősítette a vietnami hajók szándékos ütközését a kínai hajókkal. Egyben arra szólította fel Hanoit, hogy ne bonyolítsa tovább a helyzetet. Emlékeztetett arra, hogy a Hszisa-(Paracel-)szigetek térségében már 10 éve folynak olajkutatások. Peking 1974-ben vonta ellenőrzése alá a szigeteket, amelyekre Vietnam is igényt tart, akárcsak a környező vizekre.

A kínai állami Global Times című napilap csütörtöki szerkesztőségi cikkében úgy fogalmazott, hogy a zavargások a vietnami kormány többéves "Kína-ellenes propagandájának következményei", szóvá tette, hogy a hatóságok nem fékezték meg a rendbontókat, a helyi média pedig nem ítélte el az erőszakot.

Az Egyesült Államok mind Pekinget, mind Hanoit önmérsékletre szólította fel. Jay Carney, a Fehér Ház szóvivője azt mondta, hogy a helyzetet párbeszéd útján kell megoldani.

A kommunista Vietnamban alapvetően tilosak a tüntetések, de jelen esetben engedélyezték őket a hatóságok, mivel a politikai rendszer bírálata helyett az ország külpolitikai célkitűzései melletti kiállásra szerveződtek. Kína és Vietnam között több kisebb tengeri incidens volt a vitatott területeken, de egyes megfigyelők szerint a mostani zavargások a helyzet legsúlyosabb kiéleződését jelentik a két ország 1979-es határháborúja óta.