Az év végéig felfüggesztette az orosz delegáció tagjainak szavazati jogát az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlése csütörtökön strasbourgi ülésén, a Krím Oroszországhoz csatolása miatti szankcióként.

A 318 tagú közgyűlésben a jelenlévők közül 145-en szavaztak igennel, 21-en nemmel, 22-en pedig tartózkodtak a voksoláson. A 18 orosz képviselő bojkottálta a szavazás előtti vitát, amelyet "nevetségesnek" nevezett és elítélt. Az orosz képviselők a szavazásban nem vehettek részt.

A szavazati jog felfüggesztése mellett az orosz képviselőket a közgyűlés vezető szerveinek munkájából is kizárták, és a választási megfigyelő missziókban sem vehetnek részt.

Ukrajna területének megszállása, a katonai erővel fenyegetés, a törvénytelen "népszavazás" elismerése és a Krím elcsatolása minden kétséget kizáróan a nemzetközi jog súlyos megsértése - indokolja a döntést az elfogadott határozat.

Az Európa Tanácsnak 47 ország a tagja, köztük van Oroszország és Ukrajna is. Oroszországból a moszkvai törvényhozás 18 képviselője vehet részt az ET parlamenti közgyűlésének munkájában, a küldöttség egyik alelnöke viszont Leonyid Szluckij, aki március közepe óta nem utazhat be az Európai Unióba, mert szerepel az vagyonbefagyasztással és vízumtilalommal sújtottak listáján, egy póttag helyettesítheti.

Az orosz európa tanácsi képviselőcsoport vezetője, a Vlagyimir Putyin Egységes Oroszország nevű pártjához tartozó Alekszej Puskov a szavazás után sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: Oroszország nem fog sietni, hogy eldöntse, "maradjon-e a közgyűlésben", vagy pedig távozzon.

„Úgy vélem, nem fogunk sietni. Küldöttségünk nyugodt körülmények között megvitatja, van-e értelme maradni a közgyűlésben" - mondta, s hozzátette: két-három héten belül megteszik ezzel kapcsolatos bejelentésüket.

Az MTI-nek Gaudi-Nagy Tamás, aki a Jobbik országgyűlési képviselőjeként vesz részt az ET parlamenti közgyűlésének munkájában, arról beszélt, hogy ő volt az egyetlen magyar képviselő, aki részt vett a vitán és a szavazáson, és ő szembehelyezkedett a büntetőintézkedésekkel. Gaudi-Nagy úgy vélte, azzal, hogy a Krím visszatért Oroszországhoz, helyreállt a rend, és - mint mondta - ezzel a véleményével gyakorlatilag egyedül maradt a testületben, ahol szerinte egy kommunista pártkongresszusra emlékeztető módon mindenki ugyanazt hangoztatva ítélte el az orosz agressziót. A jobbikos képviselő úgy vélte, hogy a krími "népszavazás" és az annexió a népek önrendelkezési jogán alapul, amely szerinte meg kell előzze a területi integritás elvét. Sérelmezte Gaudi-Nagy ezen kívül, hogy az ellen senki sem emel szót, hogy noha a kárpátaljaiak 1991-ben az autonómiára szavaztak, azt azóta is megtagadja tőlük az ukrán állam.

A közgyűlés előző nap elítélte a Krím orosz bekebelezését, és felszólította Oroszországot, hogy hagyjon fel Kelet-Ukrajna katonai fenyegetésével. A szerdai határozat alkotmányellenesnek minősítette a Krímben lebonyolított úgynevezett népszavazást, és arra az álláspontra helyezkedett, hogy az Oroszország által hangoztatott érvek egyike sem állja meg a helyét, az Ukrajnától való elszakadási és az Oroszországhoz való csatlakozási törekvéseket az orosz hatóságok szították.

A parlamenti közgyűlés állásfoglalása szerint az Ukrajnán belüli kelet-nyugati elválasztó vonal minden történelmi és kulturális különbözőség ellenére jórészt politikai eredetű. A strasbourgi testület ellenzi az ország föderációvá alakítását, ugyanakkor azt ajánlja az ukrán hatóságoknak, hogy "befogadó jellegű stratégiát" alakítsanak ki, erősítsék a helyi és regionális hatóságok jogkörét, decentralizálják a kormányzást.