Washington erősíti katonai jelenlétét Európában
Erősítené katonai jelenlétét Európában az Egyesült Államok és a NATO is átgondolni készül védelmi terveit az Ukrajna keleti részén zajló, oroszbarát szakadár megmozdulások miatt. Kijev szerint Oroszország “felforgató tevékenysége” váltotta ki az ország egyes keleti és déli városaiban a helyzet kiéleződését.
Oroszország Krím félszigeti katonai műveletei a hidegháború lezárulta óta egyre csökkenő amerikai katonai jelenlét felülvizsgálatához vezethetnek Európában - közölte kedden az amerikai védelmi minisztérium egy magas rangú illetékese, Derek Chollet, ezzel nyilván e jelenlét újbóli erősítésének lehetőségére utalva.
Jelenleg mintegy 67 ezer amerikai katonai állomásozik az európai kontinensen, többségük Németországban (40 ezer), Olaszországban (11 ezer) és Nagy-Britanniában (9500). A Szovjetunió több mint húsz évvel ezelőtti összeomlásakor ez a szám még 285 ezer volt.
A Pentagon tisztségviselője "Oroszország törvénytelen katonai beavatkozásáról" beszélt, s kifejtette, hogy az megváltoztatta az európai biztonsági felépítményt és bizonytalanságot keltett a NATO keleti határán. Chollet emellett aggasztónak nevezte az Ukrajna keleti részén zajló, szerinte "nem spontán szerveződő" oroszbarát szakadár megmozdulásokat, valamint arra figyelmeztetett, hogy egy kelet-ukrajnai orosz akció jelentősen súlyosbítaná a válságot.
Washington a katonai szövetség kelet-európai tagállamainak biztosítására a balti államokba hat F-15-ös vadászrepülőgépet, Lengyelországba pedig tizenkét F-16-os vadászgépet és három katonai szállítógépet vezényelt. A rakétákkal felszerelt USS Donald Cook amerikai romboló a napokban érkezik meg a Fekete-tengerre.
Az amerikai és az orosz külügyminiszter a jövő héten Európában találkozik az ukrajnai válsággal kapcsolatban - jelentette be keddi szenátusi meghallgatásán John Kerry, az amerikai diplomácia vezetője. Kerry nem nevezte meg a kétoldalú találkozó helyszínét. Az amerikai külügyi szóvivő hétfőn arról beszélt, hogy Oroszország, Ukrajna, az Egyesült Államok és az Európai Unió képviselői 10 napon belül közvetlen tárgyalásba bocsátkoznak egymással.
A NATO is figyelmezteti Moszkvát
Eközben a NATO-főtitkár óva intette Oroszországot kedden attól, hogy katonai beavatkozást hajtson végre Kelet-Ukrajnában. Anders Fogh Rasmussen szerint egy ilyen beavatkozás "történelmi hibával" érne fel, és "súlyos következményekkel" járna.
"Felszólítom Oroszországot, ne játsszon a feszültség élezésére Ukrajna keleti részén" - fogalmazott az észak-atlanti szövetség főtitkára párizsi sajtótájékoztatóján. Úgy fogalmazott, "történelmi hiba lenne, ha Oroszország még jobban beavatkozna Ukrajnában". Rasmussen szerint Moszkva ezzel a lépéssel nemzetközileg elszigetelné magát.
"Oroszország törvénytelen agressziója Ukrajna ellen a legjelentősebb próbatétel egy generáció óta Európa biztonságára" - mondta a NATO-főtitkár a Krím félsziget orosz bekebelezésére utalva. Rasmussen megismételte, hogy az ukrán válság a NATO-t védelmi terveinek átgondolására késztette.
Kijev: Moszkva gerjeszti a szakadárokat
Oroszország “felforgató tevékenysége” váltotta ki Ukrajna egyes keleti és déli városaiban a helyzet kiéleződését, a provokációkat olyan csoportok hajtják végre, amelyeket az orosz titkosszolgálatok irányítanak – jelentette ki az ukrán külügyminisztérium kedden nyilvánosságra hozott közleményében.
Kijev a dokumentumban követelte Moszkvától, hogy mihamarabb hagyjon fel az ukrán belügyekbe való beavatkozással, és teljesítse a konfliktus rendezésére tett nyilvános ígéreteit.
A tárca leszögezi, hogy Ukrajna kész a nemzetközi párbeszédre olyan formátumban, amely képes gyakorlati eredményeket elérni szigorúan meghatározott határidőn belül. Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy azok a kérdések nem képezhetik a tárgyalások témáját, amelyek az ukrán nép szuverén jogát érintik saját bel- és külpolitikájának megvalósítására.
Feszültségek Kelet-Ukrajnában
A feszültség ismét növekedett Ukrajnában, miután Harkivban hétfőn a szakadárok kikiáltották a "harkivi népi köztársaságot". A megye Ukrajnától való elszakadását követelő Moszkva-párti aktivisták, akik magukat megválasztották a megyei tanács "képviselőinek", közölték, hogy átveszik az állami intézmények irányítását. Ugyancsak hétfőn, Donyeckben a megyei adminisztráció épületét megszálló oroszbarát szakadárok kikiáltották a "független donyecki köztársaságot".
Kedden aláaknázták az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) megszállva tartott épületét az oroszbarát szakadárok a kelet-ukrajnai Luhanszkban. A biztonsági szolgálat közlése szerint a szeparatisták az épületben fegyverekkel és robbanóanyaggal fenyegetve mintegy hatvan embert tartanak erőszakkal fogva. Nem engedik, hogy elhagyják az épületet és hazatérjenek.
“Tehát olyan eszközökhöz folyamodnak, amelyeket általában terroristák használnak” – szögezte le az SZBU. A szolgálat tájékoztatása szerint terrorizmusellenes csoportja – amely az épület felszabadítására tett lépéseket – állapította meg, hogy a hivatal helyiségeit aláaknázták. Az SZBU felszólította a szakadárokat, hogy tegyék le fegyvereiket, aknamentesítsék az épületet és eresszék el túszaikat.
Moszkva törvénytelennek tartja a jelenlegi - a februári véres kijevi tüntetések után hatalomra jutott - ukrán vezetést, és az orosz parlament korábban felhatalmazást adott arra Vlagyimir Putyin elnöknek, hogy katonai beavatkozást rendeljen el Ukrajna területén "az ott élő orosz ajkú lakosság védelme" érdekében. Oroszország 40 ezer katonát küldött Ukrajna keleti határaihoz, ami miatt egyes értékelők szerint orosz inváziótól lehet tartani.