Több olyan célzott büntetőintézkedésre lenne szükség, amely meghatározott személyek, orosz oligarchák és a rendszer irányítói ellen irányul - hangoztatta az Európai Parlament brüsszeli épületében Nagyezsda Tolokonnyikova és Marija Aljohina, a Pussy Riot orosz, rendszerellenes női punkzenekar két, korábban bebörtönzött tagja.

"Oroszországot szeretjük, de Putyint megvetjük" - foglalta össze tömören a csoport ars poeticáját Tolokonnyikova. Mind ő, mind Aljohina hangsúlyozta, hogy éppen ezért elleneznék, ha olyan gazdasági szankciók is életbe lépnének, amelyek a "hétköznapi oroszok" mindennapi életét nehezítenék meg, amelyek nekik okoznának károkat.

Tolokonnyikova kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök új vasfüggönyt emel Európában, és célja az, hogy országának lakosait teljesen elszigetelje a külvilágtól. Ezért például szerinte az emberek szintjén minél több kapcsolatra van szükség Oroszország és a Nyugat között. Kifejezetten károsnak tartaná éppen ezért például olyan vízumkorlátozások bevezetését, amelyek elzárnák az egyszerű  oroszokat a nyugati világ és a nyugati értékek személyes megtapasztalásától.

Aljohina arról beszélt, hogy szerinte bővíteni kellene azok körét, akik ellen az Európai Unió beutazási tilalmat és vagyonbefagyasztást rendelt el. Neveket is mondott: elsőként Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnököt emelte ki, majd Igor Szecsint, a Rosznyeft elnökét említette, de mint mondta, rákerülhetne a listára a milliárdos Roman Abramovics vagy Viktor Vekszelberg is, mert megkárosították az orosz embereket. Hozzáfűzte: az orosz állam tömegével szegi meg saját törvényeit, az állami tévében pedig nyomát sem lehet lelni a sajtószabadságnak. Marija Aljohina szerint ezért információs vákuum alakult ki az orosz közvéleményben, az emberek sok mindenről nem kapnak tájékoztatást.

A beszélgetésen Oleg Orlov orosz emberi jogi aktivista elmondta: a 2000-es éveket követően Oroszország jelenleg ott tart, hogy a terrorizmus- és szeparatizmusellenes törvényekkel szinte bárki ellen felléphet bármilyen indokkal. Kijelentette: bár Aljohina és Tolokonnyikova immár kiszabadult, továbbra is vannak politikai foglyok és politikai indíttatású büntetőperek Oroszországban. A 2009-ben a gondolat, a lelkiismeret és a szólás szabadsága melletti kiállásért az EP által odaítélt Szaharov-díjjal kitüntetett Orlov külön kiemelte az észak-kaukázusi térséget, ahol szerinte tömegesen és súlyosan megsértik az emberi jogokat, gyakoriak a kínzások, gyilkosságok, emberek gyakorta tűnnek el, titkos börtönök működnek, amelyekről senki sem tud semmit. Orlov rámutatott: a háborús hangulat Vlagyimir Putyinnak és körének kedvez, a nacionalista hullámot meglovagolva ugyanis népszerűsége sosem látott magasságokba emelkedett. Az orosz aktivista arra is figyelmeztetett, hogy Oroszországban újabb olyan jogszabályok elfogadására kell számítani, amelyek tovább korlátozzák a szabadságjogokat.