Életeket veszélyeztet a fagy Amerikában

Életveszélyes, két évtizede nem látott hideg vette hatalmába hétfőre az Egyesült Államok középső és keleti vidékeit, a gigantikus sarkvidéki légörvény miatt iskolák és üzletek sokasága tartott zárva, és repülőjáratok ezreit kellett törölni.

Miközben az ország déli sarkában hétfőn mínusz 34 fok volt, Montanában mínusz 53, Észak-Dakota és Wisconsin egyes területein mínusz 51 fokot mértek. A Nagy-tavak vidékén a lehűlés megközelítette a mínusz 25-30 fokot, és erős lehűlést jelentettek Kanada középső és keleti tartományaiból is. Az időjósok szerint a sarkvidéki légörvény hatását 187 millió ember szenvedheti meg Észak-Amerikában.

Montana, Észak- és Dél-Dakota, Minnesota, Iowa, Wisconsin, Michigan és Nebraska államban 11-22 fokkal mérnek kevesebbet az ilyenkor megszokott hőmérsékletnél. Napi hidegrekordok dőltek meg Texas és Oklahoma egyes területein, valamint Chicagóban is, ahol az állatkertben a jegesmedvéket és a pingvineket sem engedték ki a levegőre az ápolók. A fogságban élő állatok ugyanis nem növesztettek elég vastag zsírréteget a dermesztő fagy túléléséhez.

A rendkívüli hideg a hatóságok figyelmeztetése szerint súlyos fagyásokat okozhat, és néhány percen belül akár a szervezet kihűlését is előidézheti. A legsúlyosabban fenyegetett térségek lakosságát figyelmeztették a rendkívüli veszélyre. Minneapolisban és Észak-Dakota egyes területein rendkívüli vészhelyzetet hirdettek ki. Indianapolisban vörös figyelmeztetést adtak ki, amire 1978 óta nem volt példa.

A mínusz 18 fokos vagy annál is dermesztőbb hideg Kanadától a Mexikói-öbölig leállással fenyegeti az olajkitermelést. Indianában csaknem 40 ezren maradtak áramellátás nélkül. A fagyok miatt akadozik a gabona- és az élőállat-szállítás, több államban veszélybe került az őszi vetés is. Illinoisban, Indianában és Ohióban több húsfeldolgozó és csomagolóüzem leállt. A Customer Growth Partners tanácsadó cég szerint a hideg következtében január 2. óta 4-5 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom.

Az ohiói Clevelandben nappal mínusz 14 fokot mértek, éjszakára a hideg elérte a mínusz 22 fokot. A városban megteltek a hajléktalanszállások, ezért tartalék épületeket kellett megnyitni a rászorulóknak. Hasonló állapotokat jelentettek más nagyvárosokból is.

Az északkeleti partvidéken, ahol hétfőn felmelegedés volt tapasztalható, az előrejelzések szerint keddre akár 33 fokot is eshet a hőmérséklet. New Yorkban, ahol a hét első napján még plusz 10 fok volt, kedden mínusz 22 fokos fagy is lehetséges, Washingtonban pedig, ahol hétfőn gyakorlatilag az egész múlt heti hótakaró maradványai is elolvadtak, napközben mínusz 9 fok körüli hőmérséklet várható.

A múlt héten elkezdődött téli viharok következtében eddig - az egymásnak ellentmondó jelentések szerint - 15-en vagy 16-an vesztették életüket az Egyesült Államokban. Közülük 11-en az utakon, a rossz látási és útviszonyok miatti közlekedési balesetekben haltak meg.

Illinois állam déli részén hétfőn csak tíztonnás katonai járművek segítségével sikerült megnyitni az utakat egy megcsúszott kamionok által okozott, láncreakciószerű óriásbaleset után. Ott 375 autó akadt el. Az esetnek szerencsére nem voltak halálos áldozatai.

Helyi idő szerint hétfő estig az Egyesült Államokban országszerte több mint 4300 repülőjáratot töröltek, nagy részüket Chicagóban. További 6500 járat késett. A JetBlue fapados légitársaság közölte, hogy a torlódások miatt kedd délutánig nem indít több repülőgépet a New York környéki három nagy repülőtérre és Bostonba. Az intézkedés csaknem 700 le- és felszállást érint. Ugyancsak a földön pihenteti gépeit a Southwest Airlines. Lambert és St. Louis repülőterén 400 járat esett ki a napi menetrendből.

Kapcsolódók

Kimaradt?