Felkerült az Interpol, a lyoni székhelyű nemzetközi rendőrségi szervezet körözési listájára Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója szerdán.

A szervezet honlapján Horvátország kérésére szerda délután óta szerepel Hernádi Zsolt a vörös körözési listán.  A vörös körözés a legmagasabb riasztás, amely arra szólítja fel a szervezet tagjait, hogy helyezzék előzetes letartóztatásba a keresett személyt abból a célból, hogy később kiadják annak az államnak, amely a körözést kezdeményezte.

Eközben a magyar rendőrség is megkapta a horvát szervek megkeresését Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója elleni európai elfogatóparancs ügyében, melyet a szokásos eljárásnak megfelelően továbbított az igazságügyi tárcához.

"A horvátok megkeresése horvát nyelven megérkezett a rendőrségre, azt az eljárásrendnek megfelelően a rendőrség továbbítja a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak" - közölte az ORFK Kommunikációs Szolgálat arra a kérdésre, hogy Hernádi Zsolttal kapcsolatban a magyar hatóságok kaptak-e Interpol körözést, illetve európai elfogatóparancsot.

A magyar hatóságok bizonyos esetekben megtagadhatják az Interpol-körözés, a nemzetközi vagy akár az európai elfogatóparancs alapján keresett személyek kiadatását - közölte az ilyen jellegű ügyeket jól ismerő Bánáti János ügyvéd szerdán az MTI érdeklődésére.

A szakember azt mondta: a főszabály szerint ilyen esetekben az érintett ország hatóságainak az a feladatuk, hogy a keresett személyt felkutassák, elfogják és kiadják. Bizonyos kivételek azonban mindegyik jogintézménynél vannak, általában ezek közé tartozik, ha az érintett ország hatósága is vizsgálta az adott ügyet és az az álláspontja, hogy nem történt bűncselekmény.

Hernádi ügyében a magyar ügyészség is vizsgálódott, és nem talált bűncselekményt a nyomozásában, ezért meg lehet tagadni Hernádi őrizetbe vételét.

Hernádi Zsoltot azzal gyanúsítják, hogy vesztegetési pénzt fizetett az azóta első fokon 10 év börtönre ítélt Ivo Sanader volt horvát kormányfőnek azért, hogy a Mol meghatározó befolyást szerezzen a horvát INA olajipari vállalat irányításában. A Mol visszautasította a vádakat. A társaság közölte: soha nem vesztegetett meg egyetlen politikust sem, és nem fizetett kenőpénzt azért, hogy megszerezze az INA irányítási jogait.

Interpol-körözés esetén a rendőrség felkutatja és őrizetbe veszi a keresett személyt, majd a bíróság vizsgálja, hogy fennállnak-e a kiadatás feltételei. Nemzetközi elfogatóparancsnál a két ország közti jogsegélyegyezmények pontos tartalma dönti el az eljárás végkimenetelét, de még a leginkább automatikusan zajló európai elfogatóparancsnál is előfordulhat, hogy megtagadják a kiadatást, ha abban az ügyben, amely miatt azt kérik, az érintett ország hatóságai is vizsgálódtak már és nem állapítottak meg bűncselekményt. Ilyenkor a döntő az, hogy ugyanazon tényállást vizsgálták-e a két ország hatóságai - jegyezte meg Bánáti János.

Hozzátette, ha a keresett személyt egy harmadik ország hatóságai kerítik kézre, amelyek magával a konkrét üggyel nem foglalkoztak, akkor nyilván a fenti okból nem tagadhatják meg a kiadatást. Ilyenkor elsősorban a megkeresés szabályszerűségének az ellenőrzése fontos, ezért egy ügyvéd ilyen helyzetben azt szokta tanácsolni ügyfelének, hogy ne hagyja el hazáját - fejtette ki.