Kölcsönösen utálják egymást a japánok és a kínaiak

A kínai és a japán lakosság körében az ellenséges érzületek egyértelmű forrása a Peking és Tokió közötti szigetvita. Tíz emberből kilenc mindkét országban ellenszenvvel viseltetik a másik nemzet iránt - derült ki egy csütörtökön ismertetett kínai-japán közös felmérésből.

A kutatást a China Daily című angol nyelvű napilap és Genron NPO nonprofit kutató társaság készítette, amely 2005 óta végez a témában közös vizsgálatokat.

A legfrissebb eredmények szerint a Kínában megkérdezettek 92,8 százaléka viszonyul negatívan Japánhoz - ez az arány a tavalyihoz képest 28 százalékponttal magasabb, míg fordítva, a japánok körében, 90,1 százalék volt a Kínát nem kedvelők aránya. Utóbbiak tavaly 84,3 százaléknyi arányt képviseltek.

A kölcsönös fenntartások ellenére a megkérdezett kínaiak 72 százaléka, a japánok 74 százaléka érezte úgy, hogy a két szomszéd közötti kapcsolatok "fontosak". Az értelmiségiek körében ezek az arányok 80, illetve 92 százalékra nőttek.

A felmérést júniusban és júliusban készítették, Kínában öt nagyváros 1540 polgára, az országos "társadalmi elit" 200 tagja és 802 pekingi egyetemi hallgató, illetve oktató körében. Japánban ezer felnőttet kérdeztek meg egy általános mintavétellel, valamint 805 értelmiségit, többségükben olyanokat, akiknek valamilyen tapasztalatuk van Kínáról.

Az egymás iránti negatív viszonyulás hátterében a japánok részéről 53,2 százalékban állt a kelet-kínai-tengeri területi vita, míg ugyanez a kínaiak 77,6 százaléka számára volt meghatározó. Második okként kínai részről azt jelölték meg a legtöbben, hogy "Japán nem kért őszintén bocsánatot a Kína elleni agressziója miatt". A japánokat pedig éppen "a kínaiak Japán történelmi szerepével kapcsolatos bírálata" zavarta.

Amikor arról kérdezték a közvélemény-kutatásban részt vevőket, hogy mi jut eszükbe a másik országról elsőként, a kínaiak többsége a vitatott hovatartozású Tiaojü-szigeteket említette, az elektronikai cikkeket megelőzve. A japánok továbbra is először a kínai ételekre asszociáltak, míg egyharmaduk szintén a szigeteket választotta, s körülbelül ugyanennyien említették a rossz minőségű levegőt.

Japán részről a Tiaojü/Szenkaku-szigetek kérdésének megoldására a többség a tárgyalásokat és a nemzetközi bíráskodást választotta, s a jól képzett válaszadók a katonai konfliktus elkerülését, illetve a vita félretételét szorgalmazta.

A kínaiak körében a megkérdezetteknek több mint a fele gondolta azt, hogy meg kell szilárdítani a kínai ellenőrzést a vitatott területek felett. Másodsorban pedig szerintük diplomáciai eszközökkel arra kell törekedni, hogy Japán elismerje a területi vita meglétét. A válaszadók több mint egyharmada vélte úgy, hogy a jövőben katonai konfliktus lesz a két ország között.

A Kínai Társadalomtudományi Akadémián a japán diplomáciai tanulmányok vezető kutatója a China Dailynek nyilatkozva úgy vélekedett, a jövőben a hasonló kutatások a helyzet további romlását fogják igazolni. Egy másik szakértő szerint pedig az eredmények arra figyelmeztetnek, hogy a két szomszédos ország között sürgősen tárgyalásokra volna szükség, hogy "megtörjék a jeget", és megállítsák a kapcsolatok további romlását.

Kimaradt?