Az RMDSZ kulturálisautonómia-modelljét mutatta be Borbély László politikai alelnök csütörtökön a dél-tiroli Brixenben az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) 58. kongresszusán. A panelbeszélgetésen a karintiai szlovén közösséget képviselő Valentin Inzko, az ENSZ bosznia-hercegovinai főbiztosa, Norbert Rasch, a lengyelországi német kisebbség képviselője, Leanne Wood, a Plaid Cymru walesi függetlenségi párt elnöke, valamint Bernhard Ziesch, a Domowina, a lausitzi szobrok egyesületének ügyvezetője vettek részt.

A szövetség alelnöke beszédében tömören ismertette az erdélyi magyarság történelmét, a párizsi békeszerződések területi rendelkezéseitől kezdődően, a romániai magyarság helyzetén keresztül a kommunista rezsim alatt, egészen napjainkig.

„Az RMDSZ 23 éve sikeresen képviseli a romániai magyar kisebbség érdekeit egy olyan társadalmi közegben, melyben az elmúlt 50 évben folyamatosan táplálva volt a kisebbségekkel szembeni hátrányos megkülönböztetés. 1990 márciusában, jóval a Jugoszláviai összecsapások előtt, Marosvásárhelyen magyarellenes pogrom kísérlet került megszervezésre, amely erőszakos összecsapásokat eredményezett a románok és a magyarok között. E véres események szervezőit, irányítóit a mai napig nem ítélték el, a vádlottak padjára pedig a magyarok, illetve a magyarok segítségére siető magyarul beszélő romák kerültek. Csak az akkori magyar vezetők lélekjelenlétének és bátorságának köszönhető, hogy ezt az etnikai tisztogatást akkor meg tudtuk akadályozni” – fogalmazott Borbély László. Hozzátette, mindezek ellenére további hat évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a román többség elérje azt az érettségi szintet, hogy elfogadja az RMDSZ-t a kormánykoalícióba és elismerje őket, mint a romániai magyarok legitim képviselőit.

„Ezt követően 2002-ben, több évig tartó tárgyalások következtében, törvénybe iktatták, hogy azokon a településeken, ahol a nemzeti kisebbség aránya eléri, illetve meghaladja a 20%-ot, mind a közigazgatásban, mind pedig az állami intézményekben jogos mind a kisebbségi nyelvek, mind pedig a kétnyelvű feliratok, táblák használata” – magyarázta az alelnök. Elmondta, a Románia magyarság képviselőinek a kormányon, illetve a parlamentben való jelenléte máig hasznosnak bizonyult, hisz az évek során ez által sikerült fontos pozíciókat megszerezniük a központi és a helyi közigazgatásban. „Így volt lehetőségünk arra, hogy az infrastrukturális, politikai, kulturális, valamint szociális kérdésekben, a döntéshozatali folyamatoknak részesei lehessünk, ügyelve arra, hogy az állami források, költségvetések elosztása a különböző régiók között úgy történjen meg, hogy a magyarok ne maradjanak ki” - fogalmazott.

A politikai alelnök hangsúlyozta: az RMDSZ kulturális autonómia-törekvéseinek egyik fontos mérföldköve az új oktatási törvény, amely minden szinten biztosítja az anyanyelvű tanulás lehetőségét a magyar gyerekek számára. A tanügyi törvénynek köszönhetően magyar önálló fakultások és karok alakultak a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetemen és a marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen. A marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen, bár kormányzati szerepének köszönhetően az RMDSZ elérte, hogy külön fakultánsok alakuljanak – emiatt megbukott az akkori kormány –, azóta se alakultak meg a magyar karok.

Emlékeztetett arra, hogy a mióta a magyar közösség elveszítette képviseletét a kormányban, észlelhető egyfajta magyarellenes retorika Romániában, és egyesek néhány olyan alapvető jogot kezdtek el megkérdőjelezni, mint például az anyanyelv használata a közigazgatásban, vagy a nemzeti szimbólumuk használata a közintézményekben, köztereken. A mostani módosított alkotmány lehetőséget ad arra, hogy a nemzeti kisebbségek szabadon használhatják az etnikai, kulturális, nyelvi és felekezeti identitásukat megjelenítő nemzeti szimbólumaikat, államalkotó tényezőként ismerik el őket.

„Igaz ez még csak bizottsági szinten véglegesítődött. Mindezek ellenére, a kisebbségi törvénytervezet, amelyben szerepelnek a szövetség kulturális autonómiára vonatkozó törekvései is,2005 óta a parlamentben stagnál, Románia területi átszervezésre készül, és egyelőre nem úgy tűnik, hogy tiszteletben kívánják tartani a magyar többségű megyék érdekeit. Tehát fejlődésre, előrelépésekre még mindig van hely és igény, mi pedig eltökéltek vagyunk arra, hogy az elmúlt két évtizedhez hasonló kitartással folytassuk tovább a munkát” – összegzett az RMDSZ alelnöke, hozzátéve, a kisebbségi európai polgári kezdeményezés mindezekre egy uniós szintű törvényes keretet fog majd biztosítani.