Európa meg van kötve, és nem tud mit kezdeni Magyarországgal, amely Orbán Viktor miniszterelnök alatt visszafele csúszik az autoritarianizmus felé – idézte a hvg.hu csütörtökön a Reuters elemzését.

Az európai intézmények már világossá tették, hogy azok az alaptörvény-módosítások, amelyeket Orbán Viktor miniszterelnök konzervatív kormánya elfogadtatott, ellentétesek az EU demokratikus értékeivel és gyengítik a bírói függetlenséget, Orbán azonban, akit az ellenzéke "Viktátornak" is nevez és néhány európai liberális politikus latin-amerikai vezetőhöz hasonlítja, konkrétumokat kért az ellenzőitől, hogy amit csinál, az antidemokratikus – írja a hírügynökség.

Az EU erőfeszítései azonban, hogy elítéljék Magyarországot, komoly törést okozhat mind az Európai Parlamentben, mind az Európai Biottságban, egyúttal rámutat az unió korlátozott lehetőségeire is, hogy elítéljenek olyanokat, akik eltérnek a demokratikus útról – állapítja meg az elemzés.

Jelenleg az EU-nak két eszköz van a kezében – emlékeztet a Reuters. Az egyik az, hogy megvonják Magyarország szavazati jogát az EU-ban, amely azonban olyan erős szankció, hogy Orbán konzervatív európai társai félnek használni. A másik módszer nem kínál szankciókat, de elhúzódó bírósági eljárással járhat és semmilyen konkrét végeredménye nem lenne.

Orbán unortodox gazdasági lépéseivel már korábban is sokakat felbőszített, de a leginkább az alkotmány módosítása keltett vitákat. A miniszterelnök ugyan tagadja, hogy a módosítások antidemokratikusak, de a brüsszeli aggodalmakra felajánlott néhány jogi változtatást a bíróságokkal és a különadókkal kapcsolatban, ellenben közölte, hogy a politikai reklámokkal kapcsolatos szigorításoknak maradniuk kell.

A Reuters kitér arra is, hogy az Európai Bizottság attól fél, az önkénynek ad teret az a változtatás, hogy egy ügyet el lehet vinni egyik bíróságról a másikra, ami Orbánék szerint mindössze a bíróságok túlterheltségén segítene. További problémát jelent, hogy a parlament a törvénykezés egy részét az alkotmányba foglalja, vagyis egy későbbi kormánynak szintén kétharmados többségre lenne szüksége ahhoz, hogy ezeken változtatni tudjon.

A Reuters megjegyzi, hogy mindezek ellenére a legutóbbi EU-csúcson Orbán nem úgy tűnt, mint valaki, aki éppen autoriter hatalmat épít ki országában – a többi EU-s vezető a kamerák előtt kezet rázott vele és mosolygott rá, a következő EU-csúcson azonban a lap szerint a miniszterelnök már nem fog ilyen meleg fogadtatásban részesülni, ugyanis a június 27-i találkozó előtt az Európai Bizottság, a Parlament és a 47 tagú Európa Tanács is valamilyen szempontból el fogja ítélni az alkotmánymódosításokat.

Az Európa Tanács Velencei Bizottsága pénteken fogja nyilvánosságra hozni a kritikáját, az EP emberi jogi bizottsága pedig jövő szerdán fog szavazni egy Orbánt kritizáló jelentésről, amelyet a plenáris ülésen is tárgyalni fognak júliusban. Az Európai Bizottság szintén nemsokára elfogadja a saját véleményét.

Nehéz alkalmazni a 7. cikkelyt

A kérdés azonban a Reuters szerint az, hogy a szavakat milyen tettek fogják követni, ha ugyanis nem sikerül Orbánt megbüntetni, akkor az EB és az EP még gyengébbnek fog tűnni, mint eddig. Az EB kötelezettségszegési eljárásai végül az Európai Bírósághoz kerülnek, az úgynevezett 7. cikkely alkalmazása, vagyis a szavazati jog felfüggesztése pedig Németországnak, a legfőbb befektetőnek túl drasztikusnak tűnik. Az EP szintén elindíthatja a 7. cikkely alkalmazását, a parlament többségét alkotó konzervatívok azonban Orbán szövetségesei.

A 7. cikkely alkalmazása meglehetősen nehézkes: minden tagállamnak egyet kell értenie, hogy a szóban forgó ország megszegte az uniós törvényeket, aztán a kormányok többségének, legalább az uniós polgárok 62 százalékát képviselve úgy kell szavaznia, hogy felfüggesztik a rendetlenkedő állam szavazati jogát.

Több uniós tagállam is egyetértene azonban azzal, hogy még egy eszközt fel tudjanak használni az uniós normáktól eltérő országokkal szemben: ez a támogatások befagyasztását jelentené, amit más szabályok betartásának hiányában alkalmazhatnak is. Egy új mechanizmus bevezetése azonban nem lenne könnyű, a tagállamok pedig inkább elkerülnék a szerződésmódosításokkal járó hosszú és megosztó procedúrát.