Levelet írt Viviane Reding, az Európai Bizottság alapjogokért és igazságügyi kérdésekért felelős alelnöke Eric Holder amerikai igazságügyi miniszternek, amelyben magyarázatot kér a múlt héten kirobbant megfigyelési, adatgyűjtési botránnyal kapcsolatban - erősítette meg a biztos szóvivője az MTI-nek.

A tekintélyes brit üzleti napilap, a Financial Times értesülése szerint Reding még hétfőn írt Holdernek, a levélben pedig arra az álláspontra helyezkedik, hogy az olyan programok, mint a PRISM és az azokat lehetővé tevő jogszabályok súlyosan káros következményekkel lehetnek az európaiak alapvető jogaira.

Szerdán délelőtt a Twitteren maga Viviane Reding is megerősítette, hogy részletes magyarázatot kért Holdertől a PRISM-ről.

A luxemburgi biztos más rövid üzeneteket is közzétett a témában a délelőtt folyamán. Ezek szerint Reding úgy véli, hogy az európaiak jogait alááshatják azok a vállalatok, amelyek az európaiak jogaival szemben az amerikai törvényeket részesítik előnyben, emellett pedig az alelnök azt is leszögezi, hogy az EU és az Egyesült Államok kapcsolatának alapja a jogállamiság és az alapvető jogok tisztelete.

Mina Andreeva, Reding szóvivője az MTI megkeresésére elmondta, hogy a biztos a PRISM-rendszer működéséről és az azt szabályozó amerikai jogszabályokról kért felvilágosítást Washingtontól. A szóvivő szerint Viviane Reding a levélben nyomatékosította, hogy az európaiaknak jogukban áll tudni arról, ha személyes adataik egy nagyléptékű hírszerzési akció részét képezték. Az alapjogi és igazságügyi biztos arra is választ vár az amerikai minisztertől, hogyan deríthetik ki az európaiak, hogy hozzáfértek-e az adataikhoz.

A The Guardian című brit napilap a múlt héten számolt be arról, hogy az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) titokban, de bírói jóváhagyással amerikai telefonhívások millióit figyeli adatgyűjtés céljából. A The Guardian és az amerikai The Washington Post nem sokkal később már arról írt, hogy az NSA egy PRISM kódnevű program keretében a világ legnagyobb internetes szolgáltató cégeinek adatforgalmát is figyeli és ellenőrzi, és így magánszemélyek email-üzenetei és egyéb kommunikációs adatok kerültek a birtokába hatalmas mennyiségben. Az érintett cégek tagadták ezt.