Miért viszonyultak negatívan a lett és a spanyol képviselők az európai kisebbségvédelmi polgári kezdeményezéshez (MSPI) az Európai Parlamentben múlt héten lezajlott nyilvános meghallgatáson? Hogyan kommentálja az egyik román felszólaló személye elleni támadását? A Maszolnak adott interjúban Vincze Loránt EP-képviselő, a FUEN elnöke kiértékelte a meghallgatáson elhangzottakat, és beszélt a polgári kezdeményezés elfogadtatásának további menetrendjéről is.

A múlt heti nyilvános meghallgatáson felszólaló EP-képviselők többsége pozitívan viszonyult az MSPI-hez. Volt-e az ön számára a felszólalók közt kellemes meglepetés? Vagyis pozitív viszonyulás egy olyan képviselőtől, akitől negatív hozzáállásra számított?

Nagyon fontosnak tartom azt, hogy Michal Šimečka szlovák képviselőtársamnak korrekt, támogató álláspontja volt. Beszédének a kezdetén el is mondta azt, hogy szlovákként akár mondhatna mást is. Persze vele korábban beszélgettünk, még az EP-mandátum kezdetén. Emellett az ő nevéhez fűződik a jogállamiság-jelentés, és önmagának mondott volna ellen, ha egyebet mond. Ugyanakkor meglepetés volt számomra, hogy sok olyan képviselő foglalt állást az MSPI mellett, akikkel én korábban még nem beszéltem, nem vettek részt a kisebbségi frakcióközi csoport beszélgetésein sem. Ez azt jelenti, hogy eljutott hozzájuk ennek a kezdeményezésnek a híre, s kedvezően vélekednek róla.

Ezek szerint a meghallgatás előtt megpróbáltak minél több EP-képviselőt megkeresni és meggyőzni arról, hogy álljon a kisebbségek ügye mellé?

Természetesen. Végül is az volt az egyik feladatom az elmúlt egy évben az Európai Parlamentben, hogy a téma befogadását segítsem elő, és olyan körülményeket próbáljak meg kialakítani, hogy ne legyen akadálya kezdeményezésnek, sőt támogatókat nyerjen. Rengeteg új képviselő van, elölről kellett kezdeni az ismertető munkát, és még most sem sikerült mindenkivel beszélni az MSPI-ről, hiszen az EP-nek 720 tagja van.

Mi mondható el a romániai EP-képviselők hozzáállásáról? Az idehaza kisebbségi ügyekben gyakran habzó szájjal nyilatkozó Rareș Bogdan például meglehetősen visszafogott volt a meghallgatáson.

A romániai képviselők felszólalásainak ezúttal is az volt az üzenete, hogy Bukarest egyértelműen elutasítja ezt a kezdeményezést. Nagyon sokan felteszik a kérdést: ha Románia azt tartja magáról, hogy modellértékűen kezeli a kisebbségek helyzetét, akkor miért nem áll az élére ennek a kezdeményezésnek, és mondja azt, hogy európai szinten is szükség van a tapasztalataikra? Persze volt eltérés a hangvételben a romániai felszólalók között, de alapvetően mind a hárman (Rareș Bogdan, Vasile Blaga és Ramona Strugariu – szerk. megj.) elutasították a kezdeményezést. Annak viszont örvendek, hogy ami a néppárti román kollégákat illeti, a hangvételük nem volt annyira vehemens. Megjegyezném, hogy szocialista EP-képviselő nem szólalt fel a meghallgatáson, ami szerintem jelzés értékű.

Mit üzen a hallgatásuk?

Számomra a hallgatásuk az MSPI egy fajta elfogadását, beletörődést jelent.

Negatívan viszonyult az MSPI-hez többek között egy lett és egy spanyol képviselő is. Mi áll ennek a hátterében?

Várható volt, hogy a meghallgatás során előkerül a katalán kérdés és a Baltikumban élő oroszok helyzete. A katalán kérdés hosszú évek óta rányomja a bélyegét az EP-ben a vitákra, s ezt most sem lehetetett elkerülni, annak ellenére, hogy az MSPI-nek semmi köze nincs hozzá. Ez nem akadályozta meg a spanyol képviselőket abban, hogy hazaüzenjenek spanyol belpolitikai témákban. Nem éreztem azt, hogy kifejezetten a kezdeményezést támadták volna, de volt egy lehetőségük emlékeztetni arra, hogy a spanyol nyelv, a spanyol oktatás van tulajdonképpen elnyomva Baszkföldön vagy Katalóniában. Ami pedig a lett képviselőt illeti: a balti államoknak az ott élő oroszok jelentenek olyan problémát, amellyel a függetlenedésük óta nem tudnak mit kezdeni. Állampolgárság nélkül emberek százezreiről van szó, akik az Európai Unióban úgynevezett alien útlevéllel tudnak közlekedni. Már a balti államok uniós csatlakozási tárgyalásain is téma volt, hogy ezt a kérdést rendezni kell, és azóta sem sikerült. Kezdeményezésünk jogszerűen veti fel az EU-ban állampolgárság nélkül élő személyek helyzetét. Ha ide számítjuk azokat a romákat is, akik a kilencvenes évek elején a volt Jugoszláviából menekültek el, és ma is iratok nélkül folytatnak nomád életmódot az EU nyugati felében, akkor abszolút jogszerű a felvetésünk.

Volt egy közjáték a felszólalások során. Ramona Strugariu képviselő, a PLUS politikusa összeférhetetlenséggel vádolta önt amiatt, hogy az MSPI aláírásgyűjtését koordinálta a LIBE szakbizottság jelentéstevőjeként. Röviden replikájában ezt már a meghallgatáson cáfolta. Kifejtené bővebben, hogy miért nem áll fenn összeférhetetlenség?

Ramona Strugariu azt állította, hogy az a munka, amit a parlamenti mandátumom előtt végeztem a kisebbségvédelemben, az MSPI iktatásához szükséges aláírások gyűjtésében, illetve a különböző intézményekben tanácsadóként végzett tevékenységem a mandátum megkezdésével összeférhetetlen az EP-ben. Ez pedig nonszensz, hiszen az összeférhetetlenség csak a mandátum idejére vonatkozhat. Mandátum közben lehet olyasmit elkövetni, ami összeférhetetlen az EP-tagsággal. Egyébként az EP szabályzata kimondottan az anyagi természetű összeférhetetlenséget írja elő, és rögzíti azt is, hogy az összeférhetetlenség nem vonatkozik egy csoport képviseletére. Engem az erdélyi magyar szavazók az MSPI képviseletével bíztak meg, és van egy szolidaritás az európai kisebbségvédelmi kezdeményezés mögött. Nekem éppenséggel az a dolgom, hogy ezt a mandátumot érvényesítsem az Európai Parlamentben. Fel sem merülhet, hogy ez a politikai munka összeférhetetlen lenne a mandátumommal. Tehát jogilag és politikailag is nonszensz, amit román képviselőtársam mondott, ezért gyalázatosnak tartom a felszólalását. Amúgy a vagyonnyilatkozatom és az érdekeltségi nyilatkozatom megtekinthető az EP honlapján és az ANI oldalán is.

A meghallgatáson a Ramona Strugariu kijelentésére adott replikáját azzal kezdte: „tudom, hogy ki adta ezt a szöveget a kollégámnak, de mindegy”. Mit akart ezzel mondani?

Képviselőtársam állításait én már sokszor olvastam a romániai sajtóban, a MSPI-t besározni próbáló cikkekben. Ezek az információk nyilván titkosszolgálati körökből származnak, mert nem tudom elképzelni, hogy mások indítanának egy ilyen hadjáratot. Ez mélyállamot idéző megnyilatkozás volt, és egy stratégiába illeszkedik bele.

Hogyan kommentálja Ramona Strugariunak azt a kijelentését, hogy az MSPI voltaképpen „Orbán Viktor ágendáját” képviseli a kisebbségi jogokkal kapcsolatban?

Ezt a kijelentést nem csak hogy nem utasítom el, hanem azt mondom: van egy Kárpát-medencei magyar nemzeti ügy, ami mögött áll a magyar kormány, a budapesti Országgyűlés egyöntetű határozata és valamennyi magyarországi parlamenti párt. Ezt én „nemzeti ágendának”, célkitűzésnek igenis el tudom fogadni, a képviseletében pedig nagyon szívesen veszek rész. De összességében sokkal többről van szó, hiszen számos közösség támogatja a kezdeményezést szerte Európában, tehát az ő „ágendájuk” is, mára több mint egymillió polgáré.

A meghallgatás után úgy értékelte, hogy az Európai Bizottság képviselői is pozitívan viszonyultak az MSPI-hez. Elsősorban mit tart pozitívumnak a hozzáállásukban?

Az EB képviselői felszólalásukban nem foglaltak állást az MSPI mellett, de nem is voltak elutasítóak. Inkább technikai jellegű volt a megközelítésük, a Věra Jourová EB-alelnöké is, aki csak arról beszélt, hogy miért gyűltünk össze és miért fontosak általában az európai polgári kezdeményezések. Ez szerintem azt mutatja, hogy az Európai Bizottság még nem alakított ki álláspontot ebben a kérdésben. A biztosok kollégiuma fogja ezt megbeszélni és eldönteni, figyelembe véve azokat az anyagokat, amelyeket a különböző főigazgatások előkészítenek. Utóbbi intézmények két képviselője részt vett a meghallgatáson is.  Amúgy tény, hogy van egy diszkrimináció-mentességi direktíva és elég komoly a fellépése az idegengyűlölettel szemben az EB-nek, és erre a képviselőik hivatkoztak is a felszólalásaikban. De ez a magyar ügyekben még sosem mutatkozott meg. Az a válasz például, amit a Bizottságtól kaptunk az úzvölgyi katonatemető ügyében, hárítás volt. Pedig Úzvölgye kapcsán is egy közösséget bélyegeztek meg, és ez ellen fel kellett volna lépni. Tehát még nagyon sok tennivaló van, és ezért kell törvényt alkotni.

A nyilvános meghallgatás lejárt az MSPI ügyében. Mi történik a következő hetekben, várhatóan mikor dönti el az Európai Bizottság, hogy elindítja-e a jogalkotási folyamatot?

Mindenképpen lesz egy plenáris vita is az MPSI-ről, ezt már be is terveztek a november 9-11. közti időszakra. Ezen a pártok képviselői elmondják a véleményüket a polgári kezdeményezésről. Opcionális, hogy a vita nyomán egy határozatot is elfogadjon az EP ebben az ügyben. Ez a politikai frakciók döntésén múlik, és mi ezekben a napokban azon dolgozunk, hogy szülessen egy EP-határozat az MSPI-ről. Az is elképzelhető, hogy a határozatot nem a vita napján, hanem a következő plenárison fogadják el. A határozat ugyan nem kötelezi semmire a Bizottságot, de az 1 millió aláírással együtt nyomást gyakorolt a testületre. Ugyanakkor közben ketyeg az óra, mert a Bizottságnak a meghallgatás időpontjától számítva legtöbb három hónapon belül döntenie kell a kezdeményezésről. Ez azt jelenti, hogy január 15. a határidő. A folyosói beszélgetések nyomán úgy tűnik, hogy a Bizottság már decemberben döntést hoz az MSPI-ről. Ha pedig pozitív a döntés, akkor elkezdődik a jogalkotási folyamat. Ez egy-két évig is eltarthat, attól függően, hogy milyen együttdöntési mechanizmus vonatkozik erre.