A szuperkedd az amerikai elnökválasztási folyamat nagy napja: 14 tagállamban és egy tengerentúli területen, Amerikai Szamoán voksolnak az amerikaiak. A nap végén valószínűleg kirajzolódik majd, hogy várhatóan ki lesz a Demokrata Párt elnökjelöltje.

A szuperkedden mindkét párt hívei választanak, ám mivel a republikánus táborban az újraválasztására készülő Donald Trumpnak ezúttal lényegében nincs vetélytársa, politikusok és elemzők egyaránt a demokratákra figyelmeznek. A nyári elnökjelölt-állító konvenciókra sok delegátust küldő és nagy lélekszámú, ám egymással hagyományosan teljesen ellentétes társadalmi-politikai nézeteket valló tagállamokban járulnak az urnákhoz. Például a 40 milliós lakosságú, nagyon liberális Kaliforniában és a 30 millió lelket számláló, többnyire konzervatív Texasban.

A 14 tagállam, ahol most voksolnak: Alabamában, Arkansas államban, Coloradóban, Észak-Karolinában, Kaliforniában, Maine-ben, Massachusettsben, Minnesotában, Oklahomában, Tennessee-ben, Texasban, Utah államban, Vermontban, Virginiában és Amerikai Szamoán. Ezek az államok tükrözik az Egyesült Államok társadalmi és gazdasági sokszínűségét is, választásuk tehát döntő befolyású.

A szuperkedden választó államok eredményei azért is befolyásolják döntően, hogy ki lehet az elnökjelölt, mert sok delegátus és szuperdelegátus sorsa dől el: a demokrata táborban 1357 kötött megbízatású küldött, a republikánusoknál pedig 844 delegátus személyéről szavaznak. A demokraták elnökjelöltségének elnyeréséhez 1991 delegátus voksa szükséges.

A Demokrata Párt elnökjelölt-aspiránsainak tábora a szuperkedd napjára megcsappant: szombaton, a dél-karolinai előválasztás kudarca után Tom Steyer kaliforniai milliárdos, vasárnap Pete Buttigieg, egy indianai kisváros volt polgármestere, hétfőn pedig Amy Klobuchar minnesotai szenátor jelentette be, hogy visszalép a jelöltségért folyó vetélkedéstől. Hétfőn este Buttigieg és Klobuchar is az Obama-kormányzat egykori alelnökét, Joe Bident biztosította nyilvánosan is a támogatásáról, sőt Klobuchar szenátor már együtt is kampányolt a volt alelnökkel a texasi Dallasban.

Így már csak négy demokrata párti politikus kéri a választók rokonszenvét és támogatását: Joe Biden, Bernie Sanders vermonti és Elizabeth Warren massachusettsi szenátor, valamint a milliárdos Michael Bloomberg, aki New York város polgármestere is volt, igaz, akkor eleinte még republikánus színekben.

Biden Sanders harc

Az elemzők a mérsékelt politikusként számontartott Joe Biden és a magát demokratikus szocialistaként meghatározó Bernie Sanders nagy „párharcát” vetítik előre. Az elemzők és a kommentátorok számolgatnak és mérlegelnek. Vajon Elizabeth Warren miért gondolja még mindig azt, hogy ő lehet a párt elnökjelöltje? Hogyan készülnek a kongresszusi demokrata párti politikusok arra, ha Bernie Sanders kerül ki győztesen a megméretésből? És valódi visszatérés-e a korábban rosszul szereplő Joe Biden győzelme a szombaton tartott dél-karolinai előválasztáson? Ezekre a kérdésekre keresik a választ szerte Amerikában.

A szuperkedd egyébként mindig is nagy esemény volt az amerikai elnökválasztásokon. Maga a kifejezés az 1976-os elnökválasztás idejére nyúlik vissza. Abban az évben júniusban tartották az utolsó nagy előválasztásokat – Kaliforniában, New Jerseyben és Ohióban –, de sem a demokrata, sem a republikánus elnökjelölt nem tudott átütő eredményt elérni. Akkor használták először a szuperkedd kifejezést.