A Velencei Bizottság sajnálattal vette tudomásul, hogy a romániai igazságügyi reformnak a 2018. októberi jelentésében beazonosított legproblémásabb elemeit vagy nem módosították, vagy súlyosbodtak - közölte a független alkotmányjogászokból álló konzultatív testület a sürgősségi kormányrendeletekre vonatkozó állásfoglalásában, amelyet a június 21-én és 22-én tartott plenáris ülésen fogadtak el.

Az intézet honlapján hétfőn közzétett véleményezés szerint a Velencei Bizottság a romániai igazságszolgáltatási reform következő legfontosabb elemeit azonosította:

• Nagyon aggasztó, hogy a kormány sürgősségi rendeletekkel módosítja a törvényeket. Bár az alkotmány egyértelműen leszögezi, hogy ennek kivételes jellegű intézkedésnek kell lennie, az törvények sürgősségi rendeletek által való módosítása megszokottá vált. A kulcsfontosságú állami intézmények működésének alapvető szabályai előkészítés és konzultáció nélkül, túl gyorsan és túl gyakran változnak, ami legitim kérdéseket vet fel az eredmények megbízhatóságával és a változások valódi okaival kapcsolatban
• Az ebből eredő törvényszövegek nem világosak. Ez a gyakorlat gyengíti a kormány külső ellenőrzését, ellentétes a hatalmi ágak szétválasztásának elvével és zavart okoz a jogbiztonságban. A Velencei Bizottság felkéri a román hatóságokat, hogy drasztikusan korlátozzák a sürgősségi kormányrendeletek használatát.
• Ami a három igazságszolgáltatási törvény további módosításait illeti, ezeknek a rendes jogalkotási eljárást kellene követniük.
• A lazán meghatározott jogkörrel rendelkező, az igazságszolgáltatásban elkövetett bűncselekményeket kivizsgáló különleges ügyészség létrehozásának indokai továbbra is tisztázatlanok.
• Az ügyészek kinevezése az igazságügyben elkövetett bűncselekményeket kivizsgáló ügyészségbe átmeneti rendelkezések alapján történ, de facto a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács ügyészi részlegének megkerülésével.
• Nem világos, hogy az ügyészek és az ügyészség főügyésze milyen mértékben vannak a főügyész hierarchikus ellenőrzése alatt. Mivel az ügyészség nem lenne képes hatékonyan kezelni a hatáskörébe tartozó valamennyi esetet, azzal a kockázattal jár, hogy egy akadályt képez a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelemben.
• Az ügyészek vezető pozíciókba való kinevezésében, illetve az onnan való elbocsátásban az igazságügyi miniszter döntő szerepet játszik, és nem érvényesül az államfő és a CSM ellensúlyozó szerepe.
• Javasolják, hogy dolgozzanak ki egy jelölési eljárást, amely kulcsszerepet biztosít a CSM-nek az ügyészség bármelyik vezető tisztségébe való kinevezéskor.
• Lehetséges, hogy az új kinevezési kritériumok alkalmazásával leváltsák a már hivatalban lévő ügyészeket. A Velencei Bizottság azt ajánlja a román hatóságoknak, hogy ne alkalmazzák az új jogosultsági kritériumokat azok esetében, akik már hivatalban voltak a módosítások kidolgozásakor.

A Velencei Bizottság hétfőn közzétett jelentésében rámutat, hogy továbbra is az érdekeltek rendelkezésére áll az esetleges további segélynyújtás érdekében.