A budapesti Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézetének és Múzeumának parancsnoka felkérte a román minisztérium hősi halottakkal foglalkozó szervezetét (ONCE), végezzenek el közösen egy próbafeltárást az úzvölgyi temetőben annak eldöntésére, hogy valóban nyugszanak-e román katonák a sírkertben. Nem kapott választ.

Kovács Vilmos ezredes azt a Demokrata című hetilapnak nyilatkozta az úzvölgyi katonatemető körül kialakult helyzetről készült interjúban. Elmondta, hogy Magyarország kilenc országgal  – köztük Romániával – kötött kormányzati szintű megállapodást a hadisírok gondozásáról, ezeket törvénybe is iktatta minden érintett állam. A szerződés előírja, hogy mindkét országnak be kell jelentenie partnerének, ha a területén található hadisírok kapcsán valamilyen beavatkozást tervez.

Románia pedig egyértelműen megszegte ezt a szerződést. „Egyszer csak eszükbe juthatott, hogy mi lenne, ha ötvenkét román hős nyugodna Úzvölgyében, és letették a betonkereszteket. Nekik egyeztetniük kellett volna velünk erről” – mondta az ezredes. A lépésre a Hadtörténeti Intézet és Múzeum háromszor is magyarázatot kért a bukaresti ONCE-től, behívatták a román követség katonai attaséját is, de nem kaptak választ.

„Az ötvenkét keresztről annyit, hogy Románia 1924-ben igyekezett összegyűjteni a különböző helyeken pihenő hősi halottait. Mondhatnák, hogy e gyűjtés kapcsán Úzvölgyében temettek el ötvenkét, a környéken elesett katonájukat. Ám ennek kell hogy legyen levéltári nyoma. Talán van is. De miért nem tárják elénk?” – részletezte Kovács Vilmos.

A parancsnok elmondta, a korabeli temetővázlatok és levéltári dokumentumok szerint osztrák–magyar katonák nyugszanak az úzvölgyi temetőben. „Én ezzel együtt is azt javasoltam a román partnernek, hogy csináljunk egy próbafeltárást. Derékszíj, övcsat, gombok és más felszerelési tárgyak azonnal elárulják, hogy ki fekszik ott. Erre sem jött válasz” – jelentette ki.

Az ezredes szerint a román fél lépése nem csak a két ország megállapodását sértette, de a román törvényeket is. A romániai jogszabály ugyanis és tiltja, hogy az önkormányzatok azt tegyenek a katonasírokkal és hősi temetőkkel, amit csak akarnak, ahogy a dormánfalviak tették. „A román attasé elmondta, hogy eredetileg a bukaresti védelmi minisztérium, illetve az ONCE sem tudott semmiről. Értem. De akkor miért nem avatkoznak be most?” – tette fel a kérdést Kovács Vilmos.

Az ezredes megdöbbentőnek neveztem, hogy előfordulhatott ilyen Európában, főleg két olyan ország viszonylatában, amelyek között hivatalos megállapodás van a hadisírok ügyében. „Idehaza most újítjuk fel az első világháborús hadisírokat, és több mint húsz temetkezési helyen négyszáznál is több román katona sírját hoztuk rendbe. A magyar állam költségén. Bukarestben ezt tudják, többször elmondtam az attasénak is. Cserébe az úzvölgyi esetet kaptuk” – jelentette ki a Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka.