Venezuela: az önjelölt államfő Kínát és Oroszországot győzködi
A venezuelai kormányváltás az ország két legjelentősebb külföldi hitelezője, Oroszország és Kína számára is kedvező lenne – jelentette ki a Reuters hírügynökségnek helyi idő szerint csütörtökön adott interjúban Juan Guaidó, aki az ország ideiglenes államfőjének kiáltotta ki magát.
"Oroszország és Kína érdekét is az ország stabilitása és a kormányváltás szolgálná a legjobban" – húzta alá Guaidó. "Maduro nem védi Venezuelát, nem védi senki befektetéseit, és nem jó üzlet Moszkva és Peking számára sem" – tette hozzá az ellenzéki politikus. Juan Guaidó aláhúzta, hogy az általa vezetett kormány jótáll az országgal szembeni követelésekért.
A politikus saját otthonából nyilatkozott a hírügynökségnek, ahol csütörtökön megjelentek a hírhedt titkos rendőrség emberei, ami arra utal, hogy a kormányzat növeli az ellenzékre nehezedő nyomást. Juan Guaidó világossá tette, hogy nincs benne félelem attól, hogy letartóztatják, miután az ország Maduróhoz hű legfelsőbb bírósága előzetes vizsgálatot kezdeményezett ellene, megtiltotta, hogy elhagyja az országot, és befagyasztotta a bankszámláit.
Guaidó aláhúzta azt is, vizsgálják, hogy hogyan tudnák átvenni az irányítást a venezuelai állami olajvállalat amerikai részlege, a Citgo fölött. A Citgo az ország legjelentősebb külföldön lévő vagyontárgya, az Egyesült Államok kormánya pedig elismerte Guaidót az ország legitim vezetőjének. A venezuelai politikus kijelentette az interjúban azt is, hogy a PDVSA állami olajvállalat az általa vezetett kormány vezetése alatt is állami kézben marad.
Venezuelát súlyos gazdasági, politikai és alkotmányos válság sújtja. Az ország gazdaságát az kényszerítette térdre, hogy Venezuela szinte kizárólag olajat exportál, és a kőolaj ára az elmúlt években jelentősen csökkent. Az országban elszabadult az infláció, sok helyen leállt a termelés, és a boltok polcai kiürültek. A politikai és alkotmányos válság pedig abból fakad, hogy a legutóbbi választáson az ellenzék került többségbe a törvényhozásban, de az elnök és a hozzá hű legfelsőbb bíróság a parlament jogköreit gyakorlatilag megszüntette, majd vitatott körülmények között vele párhuzamos alkotmányozó gyűlést hívott életre.