Ecaterina Andronescu tanügyminiszter szatmárnémeti látogatásakor vitába keveredett az egész országban ismertté vált XI. osztályos Andrea Vargával, aki az idei próbaérettségin nem a tételeket dolgozta ki, hanem a hazai tanügyi rendszer hiányosságairól értekezett.

Bő évtizede nem fordult meg tanügyminiszter Szatmár megyében, s bár Ecaterina Andronescu tárcavezető látogatásának elsődleges célja a készülő új tanügyi törvény bemutatása volt, a tanfelügyelőkkel, iskolaigazgatókkal, oktatási érdekvédelmek és diáktanácsok képviselőivel tartott találkozón messze nem megszokott s távoltól sem protokolláris „vita” is zajlott.

Az eseményen Andronescu kifejtette: egyszerűbbé és rugalmasabbá kell tenni a tanügyi törvényt, hogy olyan keretet biztosítson a pedagógusok és a diákok számára, amely visszaállítja az oktatásba vetett bizalmat, s amelyben az egyenlőség, szolidaritás, hatékonyság és autonómia érvényesül. „Azért szervezzük ezeket a találkozókat a tanügyi káderekkel, diákokkal, hogy megismerjük a valóságot, hiszen a minisztérium irodájában ülve, nem biztos, hogy észrevesszük a valós problémákat. Nyitott vagyok minden új ötletre, amelyeket be is ültethetünk a tervezetbe” – mondta a tárcavezető.

Andronescu elismerte azt is: a romániai diákok jelenlegi tanterve ugyancsak agyonzsúfolt, nem mindig az adott évfolyamnak/életkornak megfelelő szintű tanagyagot tartalmazza. Jó példa erre az a diák, aki külföldön folytatja itthon megkezdett középiskolai tanulmányait, s ott általában egy vagy két osztállyal feljebb „ugrik”.

„Tudom, hogy a tanárok számára a tanórák száma a fontos – engem viszont jobban érdekel: mi történik ezekben az órákban, megtanítják-e azt a diákot tanulni, az összefüggéseket felismerni, logikusan gondolkodni s egy adott információhalmazból szelektíven kiválogatni azt, ami valóban fontos. Tervezzük, hogy a tantervet „szellősebbé” tegyük, ám ezt sem lehet egy éjszaka alatt, sem tanév közben véghezvinni” – fogalmazott a miniszter.

"Vannak elhirtelenkedett döntések"

Ekkor szállt vitába a tárcavezetővel Andrea Varga, Mihai Eminescu Főgimnázium XI. osztályos diákja. Ő az a lány, aki a próbaérettségin nem a megadott román tételeket dolgozta ki, hanem hat oldalon keresztül a hazai tanügyi rendszer hiányosságaira világított rá, vaslogikával (s nem mellesleg tökéletes nyelvtani, fogalmi és fogalmazási ismeretekről téve bizonyságot).

„A változtatások, a tanügyi reformok valóban nem egyik percről a másikra, egy éjszaka alatt történnek. Ezt kifejtettem én is a dolgozatomban, de igenis vannak elhirtelenkedett döntések. Ilyen a hetedik osztályosok képességfelmérő vizsgája, amelyre alig három hetük volt felkészülni; vagy ha jobban tetszik: a tanároknak három hetük volt ledarálni a tananyagot” – mondta Varga, amire Andronescu (gyakorló tanárként is) azonnal riposztolt: egy diáknak nem a képességfelmérő vizsgáért, nem is a jegyért, hanem önmaga számára, a tudásért kell(ene) tanulnia – minden áldott nap.

„Önnek igaza van, de ma a jegyek sokkal fontosabbak, mint maga a tudás, osztálytársaim zöme vadássza a jó jegyeket, csak azt tekintik mérvadónak és etalonnak. Ezt a jelenséget kellene felszámolni, ugyanakkor a szülők mentalitását is megváltoztatni, hiszen ők azok, akik már a legelső iskolai naptól kezdve azt kérdik: melyen jegyet kaptál s nem azt, hogy tudtál-e” – hangsúlyozta a diáklány.

„Lázadó vagy, fiatal és intelligens”

Andrea Varga nem rejtette véka alá azt sem: ominózus dolgozata rengeteg kritikát is kapott, sokan butának és inkompetensnek minősítették, de volt aki azt vágta hozzá: biztos azért halandzsázott a tanügyi rendszer hiányosságairól, mert fogalma sem volt a tételekről.

„Biztos vagyok benne, hogy nem azért értekeztél a tanügy hiányosságairól, mert fogalmad sem volt a tételekről! Nagyon értelmesen, logikusan kidolgoztál egy tételt, ezt értékelem és gratulálok hozzá – igaz, nem azt a tételt, ami a feladat volt, s ezért nem tudom elítélni azt a tanárt, aki 1-esre osztályozta a dolgozatodat. Lázadó vagy, fiatal és intelligens – sáfárkodj jól ezzel az intelligenciával, amivel a fennvaló megáldott” – mondta Andronescu, és folytatta volna a készülő tanügyi törvény ismertetését, ám Andrea Vargának voltak még észrevételei.

„Ön digitalizációt és okostáblákat emleget – valóban ezek lennének a prioritások, miközben az országban tucatszám vannak olyan tanintézmények, ahol csak udvarvégi falusi budi létezik, nincs bevezetve az ivóvíz, nincs fűtésük?” – kérdezte a minsztertől. S bár olyan kérdést tett fel, ami minden logikusan gondolkodó embernek megfordul a fejében, érdekes volt megfigyelni a teremben lévők reakcióit: egy részük arcáról sugárzott a döbbenet, s az „ezt a szemtelenséget”  kifejezés, más részük csendben s elégedetten mosolygott a 17 éves kamasz kiállásán

A tanügyminiszter pedig magyarázkodni kényszerült: az iskolákat az 1,5 millió diák és nem a benti mosdók, ivóvíz és fűtés hiánya miatt kellett bezárni, a digitalizáció pedig a jövőbeli munkájukra készíti fel a mai fiatalokat, ugyanis nekik a számítógép az ABC-s könyv. Hozzátette, a digitalizáció és angol vécék hiánya közötti összefüggést most nem akarja kommentálni, de az idei költségvetésből a szaktárca 65 millió lejt fordít eme hiányosság pótlására. „S ezzel a témát meg ezt az interaktív beszélgetést lezárjuk!” – vetet véget a diáklánnyal folytatott vitának a miniszter.