A parlament 115 igen, 53 nem és 3 tartózkodó szavazattal jóvá hagyta a kormány kulturális törvénycsomagját, amely állami, önkormányzati és közös fenntartású színházak létrejöttét teszi lehetővé.

A hétfőn benyújtott, kivételes eljárásban tárgyalt jogszabály - a Nemzeti Kulturális Tanácsról, a kultúrstratégiai intézményekről, valamint egyes kulturális vonatkozású törvények módosításáról - meghatározza az egyes kulturális ágazatokban a kultúrstratégiai intézmények körét, és rögzíti, hogy a működésükhöz szükséges forrásokat a központi költségvetés biztosítja.

Létrejön a Nemzeti Kulturális Tanács, amely szakmai alapot ad a kulturális ágazat stratégiai irányításához. A törvény kimondja, hogy a kulturális intézmény működtetéséért a fenntartó a felelős. Az állam által fenntartott színházak működtetéséhez szükséges forrásokat a központi költségvetés biztosítja, az önkormányzati fenntartásúak kiadásait az önkormányzat a saját költségvetéséből állja.

Az önkormányzat a kormányhoz közös működtetésre vonatkozó kérelmet terjeszthet elő. A kormány pozitív döntése esetén - a határozat közzétételétől számított 30 napon belül - a miniszter és az önkormányzat megállapodást köt a színház közös működtetéséről.

A megállapodásnak garantálnia kell az érintett színház művészeti szabadságát. A dokumentumban a miniszter és az önkormányzat meghatározza - ideértve a vezetői kinevezés módját is - az intézmény közös működtetésének és működésének részletes szabályait, valamint rögzíti a központi költségvetésből juttatandó támogatás és az önkormányzati támogatás mértékét.

Az előterjesztő célja a fenntartói felelősség elvének érvényre juttatása az előadó-művészeti szférában - hangzott el az indítvány parlamenti vitájában. Párbeszédes, MSZP-s és DK-s képviselők a szavazás alatt tiltakozásul felálltak, és fekete maszkot tartottak az arcuk elé.

"Puhult" a törvény

Az Index emlékeztet: a szerdán elfogadott törvény jelentősen eltér attól a korábbi tervezettől, ami december első napjaiban kiszivárgott. Az a jogszabály még alapjaiban forgatta volna fel a kulturális finanszírozás rendszerét, kiüresítette volna a Nemzeti Kulturális Alapot, és a korábbinál sokkal erősebb pozíciókat juttatott volna a Demeter Szilárd PIM-főigazgató körüli körnek.

Ugyancsak puhult a törvénytervezet legnagyobb felháborodást kiváltó része, hogy a kormány beleszólást kapott volna az önkormányzati fenntartású színházak igazgatóinak kinevezésébe. Ez az elemek végül nem kerültek be a törvénybe, de a portál szerint valószínűleg nem a hétfői tüntetéssel, a kulturális élet szereplőinek vagy Karácsony Gergely főpolgármesternek tiltakozásával magyarázható, hanem a kormányoldalon belüli pozícióharccal.