Romániában átlagosan 30 másodpercenként vernek meg egy nőt – méghozzá nagyjából büntetlenül. A kormány törvénytervezete, amely megvédené őket az agressziótól, már több mint egy éve egy fiók mélyén lapul, az RMDSZ által javasolt jogszabály pedig a szenátusban van – tudtuk meg Csép Andrea RMDSZ-es képviselőtől.

Több mint egy éve ratifikálta Románia az Európa Tanács Egyezményét – más néven az isztambuli egyezményt – a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról, de még nem történt semmilyen intézkedés az Európai Unió által is aláírt konvenció gyakorlatba ültetéséért.

A kormány elkészített ugyan egy jogharmonizációs törvénytervezetet, de ez a bukaresti illetékesek szerint még a „tárcaközi vita”, az „elemzések” szakaszában van, az igazságügyi tárca, a a belügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium vizsgálja már hónapok óta az elfogadandó jogszabály szövegét. A kormány a „komplex törvénykezési eljárásokkal”, illetve azzal takarózik, hogy több nem kormányzati szervezet is kérte a tervezet nyilvános vitáját.

Mindeközben a hivatalos statisztikák szerint Romániában a tizenöt éven felüli nők harminc százaléka állítja, hogy fizikai, szóbeli vagy pszichikai agressziónak tették ki. Számuk azonban a valóságban ennél jóval nagyobb lehet, hiszen ebben csak a hatóságok elé került ügyek szerepelnek.

Ezt megerősítik a családi erőszak áldozatául vált nők segítségére siető szervezetek is. Az ANAIS Társaság elnöke, Mihaela Mangu-Darvariu szerint csak hozzájuk havonta több mint 400 email és telefon érkezik a bántalmazott nők részéről, de közülük alig több mint százan kérnek ténylegesen segítséget is.

Tabutéma?

Az idevágó román törvénykezést jelentősen ki kellene egészíteni, mindenekelőtt azzal a rendelkezéssel, miszerint az erőszakos cselekedetek kapcsán benyújtott panaszt ne lehessen többé visszavonni, jelenleg ugyanis sok nő a fenyegetések hatására visszavonja panaszát. Érvényt kellene szerezni annak is, hogy a távoltartási rendelkezéseket be nem tartó személyek ellen bűnvádi eljárást lehessen indítani az eddigi pénzbüntetések helyett, továbbá a büntető törvénykönyvet és a büntető perrendtartási törvénykönyvet ki kellene mielőbb egészíteni a becsületbeli bűnök, a kényszerházasság, a nemi szervek megcsonkítása bűncselekményével.

Az isztambuli egyezményben szerepel az áldozat kimentése az erőszakos környezetből, ingyenes segélykérő telefonvonalak létesítése, az áldozatoknak menedéket adó újabb otthonok létesítése.

Románia elkötelezte magát az idevágó nemzetközi törvénykezés tiszteletben tartása, a konkrét intézkedések meghozatala mellett, csakhogy mindezért még jóformán semmit sem tett. Mi több, a családon belüli erőszak Romániában amolyan tabutémának számít – amelyről elsősorban az áldozatok nem kívánnak beszélni, az agresszortól való félelem, szégyenkezés, a megbélyegzéstől való félelem miatt.

2012: a legjelentősebb törvénymódosítás

Románia a 2016-ban elfogadott 30-as számú törvénnyel ratifikálta az Európa Tanács Egyezményét, a ratifikálás tavaly szeptembertől életbe is lépett. Ezzel Románia elkötelezte magát a vonatkozó törvények módosítása, a nők családi erőszak elleni védelme mellett és vállalta, hogy biztosítja a szükséges anyagi fedezetet a nők és a gyermekek bármilyen erőszak elleni védelméért.

Az egyezmény ratifikálásával Románia elismerte azt is, hogy a nők elleni erőszak az emberi jogok durva megsértését, a diszkrimináció egyik formáját jelenti, és vállalta, hogy megteszi az összes törvényes intézkedést a nők fizikai, verbális, lelki vagy szexuális erőszaka, zaklatása ellen.

A családon belül erőszak ellen egyébként Románia a legjelentősebb törvénymódosítást 2012-ben hajtotta végre, amikor  úgy döntött, hogy az agressziónak kitett személy kérheti az illetékes hatóságoktól az agresszortól való védelmet, az igazságszolgáltatás pedig megtilthatja az agresszornak azt, hogy a közös lakásban lakhasson vagy oda visszatérjen, illetve kötelezheti bizonyos költségek viselésére, mint például az orvosi kezelés, a pereskedéssel, az áldozat megvédésével kapcsolatos költségek megtérítésére.

Az áldozat távoltartási rendelkezést is kérhet, ami azt jelenti, hogy az agresszor nem lakhat a közös otthonban, nem hívhatja fel telefonon, nem levelezhet vele és 200 méternyivel közelebb nem mehet áldozatához. Igaz, a távoltartási rendelkezés mindössze két évre szólhat.

A nő – a férfi tulajdona

A Legfelsőbb Bírói Tanács bírói felügyeletének jelentése szerint azonban ezeknek az intézkedéseknek a gyakorlati alkalmazása igen késedelmes. Nem egyszer előfordul, hogy közel hat hónap is eltelik, ameddig az ügy a bírósághoz kerül, és további félévig is eltarthat, ameddig végre ítélet születik az ügycsomóban.

Az áldozat védelméről szóló rendelékezések is nem, egyszer több hónap alatt érnek el a rendőrséghez. Ez idő alatt az áldozat nem mentesülhet az agresszor zaklatásától, ha pedig férje vagy a vele közös háztartásban élő élettársa az agresszor, akkor együtt kell élnie vele és ki kell tennie magát az újabb bántalmazásnak.

Az INSCOP közvélemény-kutató intézet tavalyi felmérése szerint a romániai lakosság egyharmada úgy véli, hogy a bántalmazott nő „megérdemli sorsát, mert biztosan maga is hibás”. A mintacsoport közel hét százaléka szerint „nem szereti a feleségét igazán az a férfi, aki olykor nem veri meg”, több mint hét százaléknak pedig meggyőződése, hogy a nő a férfi tulajdonát képezi.

Csép Andrea: a szenátusban van az RMDSZ tervezete

A nők elleni erőszak megfékezésére, és az áldozatok védelmére az RMDSZ Nőszervezete is törvénymódosítási javaslatcsomagot dolgozott ki, amelyben a sürgősségi távoltartási rendelet bevezetését és az agresszor büntetésének szigorítását kéri. Ennek részleteiről korábban itt írtunk.

Megkeresésünkre Csép Andrea képviselő elmondta: a tavaszi ülésszak utolsó napjaiban iktatott jogszabálycsomag két hete első házként a szenátusba került véleményezésre és jelentésre. „Abban reménykedem, hogy mielőbb át fog menni a szenátuson, és a képviselőházba kerül” – nyilatkozta.

Hozzátette, ugyanezt a törvényt más módosítások is célozzák. A büntető törvénykönyv jelenleg lehetővé teszi, hogy az agresszor ellen indított kivizsgálás leálljon, ha a felek a bíróság előtt kiegyeznek a család egysége, a gyermekeik védelme miatt. Csép Andrea tájékoztatott, az RMDSZ javaslata szerint erre csak egyszer lenne lehetőség, ha másodjára is történik feljelentés, nem állhat le a kivizsgálás.

„Tudomásunk szerint a kormánynak van egy előkészített törvénymódosítása, amely az isztambuli egyezményekbe foglaltakat próbálja a törvényekbe beültetni, de ott ül egy fiók mélyén. Nem várhatnak a kormányra, a nők és a gyerekek védelme érdekében minél hamarabb kell cselekedniük” – fogalmazott.

A képviselő ugyanakkor azt tapasztalja, hogy a nők elleni erőszak egyre inkább bekerül az emberek köztudatába. A külügyi bizottságon belül például ezzel a céllal megalakult egy civileket, intézményeket, képviselőket bevonó albizottság.