FRISSÍTVE: Nagy többséggel elutasította a román képviselőház szerdán az RMDSZ törvénytervezetét, amely március 15-ét a romániai magyar közösség ünnepévé nyilvánította volna. FRISSÍTÉS: Az RMDSZ úgy értékelte a döntést, hogy az elmúlt hetek magyarellenes megnyilvánulásai „nem csupán egy kisiklás” volt.

A jogszabály lehetővé tette volna a magyarlakta települések, az önkormányzatok és intézmények számára, hogy saját költségvetésükből támogassák a március 15-i ünnepségek megrendezését, a munkáltatóknak előírta, hogy igény esetén szabadnapot adjanak magyar alkalmazottaiknak, a román közszolgálati televízió és rádió pedig különkiadásban számolhatott volna be a magyarság ünnepéről.

A törvényjavaslatot eredetileg május 27-én kellett volna megvitatnia a képviselőház plénumának, akkor azonban levették napirendről és visszaküldték a szakbizottságoknak újratárgyalásra. Ezt az RMDSZ kezdeményezte, Benedek Zakariás frakcióvezető szerint nem akartak esélyt adni egy újabb magyarellenes megnyilvánulásnak az akkori időszak sorozatos, a magyarokat sértő nyilatkozatok és parlamenti döntések után. A frakcióvezető magyarázata szerint a magyar érdekvédelmi szövetség abban bízott, hogy ez alatt sikerül meggyőzni a többségi politikusokat a törvénytervezet jogosultságáról, és érdemi vitát tartani a kezdeményezésről – az eredmény szerint ez nem valósult meg.

Az RMDSZ által még 2017-ben benyújtott tervezetet a szentáus korábban már elutasította. A képviselőház döntő fórumként szavazott róla, és az elutasítását 234 képviselő támogatta, 30-an ez ellen szavaztak, 22-en tartózkodtak a voksoláskor, négy képviselő pedig nem szavazott. Egy nappal korábban az emberi jogi, vallási és kisebbségügyi szakbizottság negatív véleményezést adott ki a törvényjavaslatról, a kormány pedig szintén azt közölte a parlamentnek küldött állásfoglalásában, hogy nem támogatja a tervezet elfogadását.

Megkérdőjelezhető az eddigi március 15-i román üzenetek őszintesége

Az RMDSZ közleménye szerint Kelemen Hunor, a szövetség elnöke a képviselőházi vitán azzal próbálta meggyőzni a román törvényhozókat a törvény elfogadásáról, hogy az 1848-as szabadságharc eszményei megegyeznek a francia forradalom eszméivel, amelyeket Európa összes népe magáévá tett: szabadság, egyenlőség, testvériség.

„Ez a három érték ma is érvényes, ma is aktuális. Március 15. egy olyan forradalom kezdetének napja, amelynek eszményei nem irányultak egyetlen nép ellen sem. Március 15-ről beszélünk, nem 1848-ról, nem 1849-ről. Ezt kell megértenünk, és kizárólag a 19. század közepének kontextusában kell értelmeznünk, semmiképp sem a 21. század szemszögéből” – mondta.

Kelemen Hunor kiemelte, hogy a jogszabály a magyarság ünnepének hivatalos elismeréséről rendelkezik, és nem rövidíti meg a román többséget. Azt kérte román képviselőtársaitól: adjanak egy esélyt a „remény politikájának", ne hallgassanak a gyűlölködőkre, bizonyítsák be, hogy nemcsak porhintés volt, amikor igyekeztek a külföldi partnerek elvárásainak megfelelően viszonyulni az etnikumközi kapcsolatokhoz az európai uniós és NATO-csatlakozás előtt.

Szabó Ödön, az RMDSZ frakcióvezető-helyettese felidézte: az erdélyi magyarság az utóbbi három évtizedben szabadon ünnepelte március 15-ét, két román államfő és tíz miniszterelnök köszöntötte a magyarok ünnepét. Rámutatott: nincs a bukaresti parlamentben olyan román párt, amely – államfővé vagy miniszterelnökké választott képviselője révén – ne tett volna ilyen korrekt gesztust a magyar közösség felé, az RMDSZ-tervezet elutasítása pedig szerinte megkérdőjelezné ezen üzenetek őszinteségét, a szavak és tettek közti ellentétet bizonyítaná.

A románok történelmi sérelmeiket sorolták

A 2017-ben beterjesztett RMDSZ-es törvénytervezet napirendre tűzését kezdeményező Marius Pașcan, a – Traian Băsescu volt államfő által alapított – Népi Mozgalom Pártjának (PMP) frakcióvezetője szerint a március 15-ről szóló törvénytervezetével az RMDSZ arra akarja kényszeríteni a románokat, hogy ünnepként fogadják el „negyvenezer erdélyi román lemészárlását és háromszáz falu felperzselését", és mindazt a szenvedést és elnyomást, amit szerinte az 1848-as magyar forradalom, a magyar királyság és Erdély uniója jelentett az erdélyi románság számára.

Daniel Gheorghe, a kormányon lévő Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselője azt állította: pártjának nincs kifogása az ellen, hogy a romániai magyaroknak – a roma vagy tatár kisebbséghez hasonlóan – törvénnyel elismert ünnepnapjuk legyen, de szerinte egy másik dátumot kellene választaniuk, mert március 15. a románok számára nem a román–magyar testvériséget jelképezi és olyan, mintha Magyarországon ünnepnappá válna december elseje (az Erdély és a Román Királyság egyesülését kikiáltó 1918-as gyulafehérvári román nemzetgyűlés évfordulója).

Tudor Benga, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselője abszurdnak nevezte, hogy a román parlamentben a képviselők történelmi sérelmek felemlegetésével foglalkoznak, szerinte a románságnak – tetszik, nem tetszik – el kell fogadnia, hogy az erdélyi magyarok március 15-ét nyilvánították ünnepükké.

RMDSZ: nem működik a remény politikája

Az RMDSZ közleményben reagált a szavazás eredményére, és azt írta, hogy „a remény politikája ma már nem működik a többség és kisebbség viszonyában”.

„Ma Románia parlamentje bebizonyította, hogy valóban paradigmaváltásról van szó a többség és kisebbség viszonyában. Bebizonyította, hogy ami az elmúlt hónapokban történt, az nem csupán egy kisiklás. Hogy amit eddig közösen elértünk, az csak szemfényvesztés volt. Pedig továbbra is a jövő felé kellene fordulni. Egy olyan jövő felé, amely a kölcsönös tiszteleten alapul, és a közös tervezésről szól. Mi továbbra arra kérjük a román politikusokat, hogy adjanak annak esélyt, hogy folytassuk a remény politikáját a többség-kisebbség viszonyában” – olvasható a közleményben.