Kelemen Hunor: mindenkire szükségünk van

Az újraválasztását követő első sajtótájékoztatóján Kelemen Hunor sikeresnek nevezte az RMDSZ 14-ik kongresszusát. Az egyik legjelentősebb momentumnak a Jövő Erdélyben című vitairat bemutatását nevezte, mert ez a dokumentum képezi majd az alapját a szövetség stratégiai döntéseinek.

A szövetségi elnök elmondta, egy versenyképes magyar közösséget szeretne és egy „erdélyi magyar jövőt”. Ez a jövőkép egyszerű szavakkal leírható: a szülőföld erős magyar közösségként megmaradni. „Ehhez még hozzá kell tennünk azt is, hogy versenyképes, gazdaságilag megerősödő, felzárkózó és fejben is erős emberek alkotta magyar közösségként akarunk megmaradni szülőföldünkön” – jelentett ki.

Hozzátette, jómaga hisz abban, hogy ez lehetséges. „Hiszek abban, hogy Erdélyben van jövő, és van erdélyi magyar jövő. Ezt nekünk állandóan újra kell fogalmaznunk, és nekünk kell a politika és a társadalomszervezés eszközeivel segítenünk. Sikeres közösség akarunk lenni, a siker közössége. De a sikert sehol nem adják ingyen, dolgozni kell érte. Dolgozni sokat, dolgozni kitartóan, nem téveszteni szem elől a célt, és megőrizni a munka elvégzéséhez szükséges eszközt. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség is csak egy eszköz közösségünk kezében. Szövetség a magyarokért, szövetség a jövőért” - mondta Kelemen Hunor.

Beszélt arról is, hogy romániai magyarok szabadon és büntetlenül akarják használni nemzeti szimbólumaikat. Szavai szerint az RMDSZ Romániára úgy tekint, mint egy többnemzetiségű országra, amelyben a magyar nemzeti közösséget államalkotó közösségk, és az ehhez elvárható, az ehhez járó jogokat és tiszteletet kérnek.

„Ne tekintsen senki minket másodrangú polgároknak, ne tekintsenek úgy ránk, mint nemzetbiztonsági kockázati tényezőre. Nem vagyunk mi senki ellenségei, részesei vagyunk a magyar nemzetnek, és ezt a világ legtermészetesebb tényeként éljük meg, ugyanakkor állampolgárai vagyunk a román államnak. Ez a mi kiindulópontunk ma is, amikor egyéni és közösségi jogainkért harcolunk, ma, amikor nemzeti és közösségi szimbólumainkat szabadon és büntetlenül akarjuk használni, és ma, amikor a gazdasági felzárkózásunkért partnereket keresünk” - mondta Kelemen Hunor.

Kelemen Hunor elismerte: a romániai magyarság körében is rendkívül népszerűtlen a kormány, de hozzátette, nem igaz, hogy az RMDSZ a kormány javaslatait "nyakra-főre" megszavazza. "Amit jónak tartunk, megszavazzuk, amit nem, azt nem" - fogalmazott. Azt is megjegyezte: a szövetség ennek a kabinetnek köszönhet olyan eredményeket, mint a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium visszaállítása, vagy annak a törvénybe iktatása, hogy nem lehet a közigazgatási határokat a kisebbségek hátrányára megváltoztatni.

Hivatalos: Kelemen Hunor maradt az RMDSZ szövetségi elnöke

Megszámlálták a szavazatokat: összesen 757-en járultak urnákhoz, 3 szavazat érvénytelen volt. Kelemen Hunor 728 támogató szavazatot kapott, így további négy évig az RMDSZ elnöke marad.

EP-jelöltek vitája - mi jót tud mondani a másik jelöltről?

Sógor Csaba úgy érzi, hogy együtt tudna dolgozni Vincze Loránttal, ha ő első, Vincze pedig második helyről jutna be az Európai Parlamentbe.

Vincze Loránt úgy gondolja, hogy Hegedüs Csilla meggyőzően jelenítette meg kampányában az általa képviselt értékeket, az örökségvédelmet.

Hegedüs Csilla elmondta, egy irodában dolgozik Oltean Csongorral, ezért személyesen ismeri a MIÉRT jelöltjét, és reményét fejezte ki, hogy Oltean első helyről jut be az EP-be.

Oltean Csongor szerint Winkler Gyula szaktudása megkérdőjelezhetetlen és tapasztalata, hogy bármit kérnek tőle, teljesíti. 

Winkler Gyula az értékek menti politizálás megjelenítésében tartja nagyon fontosnak Sógor Csaba bejutását.

EP-jelöltek vitája – lehetőségek és nehézségek

Melyek a lehetőségek és nehézségek Brüsszelben? Erre válaszoltak a jelöltek.

Winkler Gyula elmondta, nem könnyű pontosan leírni az őshonos közösség jellegzetességeit, elmagyarázni például, hogy az ideológiai szempontok nem elsőrangúak az RMDSZ-ben, az első a pragmatikus transzilvanizmus. Azt is meg kell válaszolni néha, hogy „ti miért mentetek Romániába” – mondta az EP-képviselő.

Sógor Csaba azt válaszolta, vannak a kisebbségi kérdéssel szemben közömbös és ellenséges személyek, a harmadik kategória pedig, aki minden mást ért a kisebbség alatt, csak a nemzetit nem. A nehézség őket „észhez téríteni”. A lehetőség, hogy Európa változik és ehhez hozzájárulhatunk, az eddigi eredményekre építve.

Vincze Loránt úgy válaszolt, a legnagyobb nehézség, hogy az EU szerint soha nem élvez elsőbbséget az őshonos kisebbségek ügye. Nehézség és lehetőség, hogy az EU folyton értékekről beszél, számunkra pedig az emberi jogok és szabadság, demokrácia fogalmak a saját ügyeinket is jelentik – hangzott el.

Hegedüs Csilla azt mondta, Európa kettős mércével mér, van a keleti és nyugati blokk, ránk olcsó munkaerőként tekintenek. A másik probléma az őshonos kisebbségek ügyének rendezetlensége, és az is, hogy a támogatások csökkentését meg kell állítani. Az RMDSZ szerepe ugyanakkor felértékelődött, hiszen ők a kisebbségvédelem zászlóshajója Európában.

Oltean Csongor válaszában nem nehézségekről beszélt, hanem arról, hogy mindenképpen ott kell lenni a döntéshozatalban. A kapcsolatrendszerek, amelyeket ki tudnak építeni, fontos az ügyek továbbvitelében, mondta. Arról is beszélt, a fiatalok hangját érdemben tudná Európában hallatni, ez fontos lehetőség.

EP-jelöltek vitája – erősségek és gyengeségek

A jelölteknek az erősségeikről és gyengeségeikről kellett vallaniuk.

Oltean Csongor:

gyengeség: fuzsitus vagyok, olykor fölöslegesen beszélek

erősség: horgászom, nyugodt típusú vagyok,

Winkler Gyula:

erősség: munkabírás, szeretek dolgozni

gyengeség: a sajtóból kiderülnek a gyengeségeim

Sógor Csaba:

erősség: könnyen teremtek kapcsolatokat

gyengeség: túl sok mindent vállalok magamra

Vincze Loránt:

erősség: maratoni távfutó vagyok, következetesen járom az utam

gyengeség: néha türelmetlen vagyok

Hegedüs Csilla:

gyengeség: maximalista vagyok

erősség: szeretem meghallgatni az embereket

EP-jelöltek vitája – mit mondana Erdélyről?

Arra a kérdésre kellett válaszolniuk a jelölteknek, hogy mit mondanának először Erdélyről?

Hegedüs Csilla: Erdély a Tündérország, ahol mindennek a bölcsője van, amit ma EU-nak nevezünk

Oltean Csongor: a kürtőskalács izéről, a szilvapálinkáról

Winkler Gyula: szülőföldem, amit szeretném, hogy az unokámnak is a szülőföldje lenne

Sógor Csaba: az EU legnagyobb kisebbsége vagyunk, továbbra sincs autonómiánk

Vincze Loránt: soknemzetiségű vidék, többen vagyunk, mint Málta és Ciprus összlakossága

EP-jelöltek vitája – mi a cél jelöltként?

Miért indul az EP-választásokon, mi a célja, miért dolgozik? Erre a kérdésre feleltek a jelöltek.

Vincze Loránt elmondta, az EU-ban le kell számolni a mumussal, azzal a két szóval, hogy „nem lehet”. Az RMDSZ külpolitikai tevékenysége leszámolt ezzel, az Európai Néppárt programjába így került be a kisebbségvédelem, és az MSPI-t sem viszik végig, ha a mumusra hallgatnak.

Hegedüs Csilla úgy fogalmazott, szeretné, ha a következő száz év az erdélyi magyar közösség sikereiről szólna: több támogatásról, kevesebb bürokráciáról, önkormányzatokkal való együttműködésről Románia igazi arcának megmutatásáról, egy EU-s törvényről, amely garantálja a jogainkat.

Oltean Csongor úgy válaszolt: a fiatalok nem kell várják, hogy a politikusok helyettük és értük dolgozzanak, a Magyar Ifjúsági Értekezlet a döntéshozásban is megállja a helyét, ezt bizonyították. Említette azt a tíz pontot, amely a fiatalok reális problémáit összegzi, illetve, hogy a kulturális bizottságban szeretne tevékenykedni.

Winkler Gyula azt mondta, amikor felvállalta a képviselői feladatot, az volt az egyik cél, hogy „Erdélyt elvigyék Brüsszelbe”, illetve „hazahozzák az Uniót Erdélybe”. Az EU-nak az a jelentősége, hogy a gazdasági érdekérvényesítés terén eredményeket lehet elérni, illetve a kisebbségi érdekek érvényesítésének is van fóruma, hangzott el.

Sógor Csaba arról beszélt: ma már sokan mondják, hogy a kisebbségi kérdés emberi jogi, biztonságpolitikai kérdés, az ő tapasztalatára ezért szüksége lesz még az RMDSZ-nek és erdélyi magyarságnak. Azt is említette, hogy a magyar kormányért is ki kellett állni az elmúlt években, beszélt a keresztény értékrend fontosságáról.

Közben zajlik a szavazás

Az EP-jelöltek vitája közben a küldöttek az urnákhoz járulnak megválasztani az RMDSZ elnökét. A szavazás voltaképp arról szól, hogy alkalmas-e Kelemen Hunor az elnöki tisztségre.

Laczkó Albert Elemért a gyergyóremetei közbiztonságról is kérdeztük (Maszol-interjú)

Laczkó Albert Elemér gyergyóremetei polgármester jó eséllyel indulna a helyi közösséggel legjobban kommunikáló polgármesteri versenyben. Legutóbb is tele volt a gyergyóremetei művelődési ház, ahol az idei beruházási terveket ismertette, és kikérte az emberek véleményét. Azt kérdeztük tőle a kongresszuson: mennyire fogékonyak a remeteiek a közigazgatási ügyekbe való tényleges beleszólásra, és milyen beruházásokhoz kérte rábólintásukat?

Pető Dalmát kérdeztük a nagyváradi helységnévtábla lemázolásáról (Maszol-interjú)

Nagyváradon ismételten lemázolták a város kijáratánál kifüggesztett helységnévtáblát. Pető Dalma városi tanácsos személyesen tüntette el a rongálás nyomait. Azt kérdeztük tőle a kongresszuson: ez csak így oldható meg?

Korodi Attila frakcióvezetőt a közigazgatási törvénykönyvről kérdeztük (Maszol-interjú)

Korodi Attila képviselőházi frakcióvezetőt többek között arról kérdeztük a kongresszuson: milyen jövőt jósol a közigazgatási törvénykönyv tervezetének, miután az alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította, és ismét a parlament elé kerül.

Kelemen Hunor: hiszek abban, hogy Erdélyben van magyar jövő

A következő négy év kihívásait részletezte választási pogrambeszédében Kelemen Hunor, aki egyetlen jelöltként pályázza meg az RMDSZ elnöki tisztségét. „Hiszek abban, hogy Erdélyben van magyar jövő. Sikeres közösség akarunk lenni, a siker közössége. De dolgozni kell érte” – jelentette ki a politikus. A teljes beszéd itt olvasható.

Elfogadták a szavazatszámláló bizottság összetételét

Kezdődik az elnökválasztás. A küldöttek megszavazták a szavazatszámláló bizottság összetételét. Kelemen Hunor elnökjelölt hamarosan elmondja programbeszédét.

Jövő Erdélyben – Tánczos Barna: a mobilitás a cél

A digitalizáció, az IT bevezetése a mezőgazdaságba nem a jövő, hanem a jelen – mondta Tánczos Barna szenátor, aki szerint évtizedeket át lehet ugrani a technológia segítségével. Az intelligens mobilitás és e-mobilitás, ami köré az RMDSZ-nek fel kell építeni egy új elképzelést – fogalmazott, azt is kihangsúlyozva, hogy erre van kapacitás az új generációnak köszönhetően.

A cél a mobilitás, ami puszta aszfaltozásnál többet jelent – hangzott el.

EP-jelöltek vitája - bemutatkoznak a jelöltek

Kovács Péter, a Kolozsvári Rádió főszerkesztője vállalta az Európai Parlament két befutó helyére pályázó jelöltek vitáját.

Elsőként arra kérte a pályázókat, hogy mutatkozzanak be. Sógor Csaba és Vincze Loránt szóban tette meg, Hegedüs Csilla viszont "meghekkelte a vitát" és az óriási ledfalon megjelent a kampányfilmje. Érezhették a szervezők, hogy sérültek az egyenlő esélyek, ezért Kovács Péter bejelentette, Sógor Csaba és Vincze Loránt kampányfilmjét is bejátsszák a szóbeli bemutatkozások folytatása előtt.  

Oltean Csongor és Winkler Gyula zárta ezt a kört.

Jövő Erdélyben – Winkler elmondta, mikor kellene bevezetni az eurót

Porcsalmi Bálint Winkler Gyula EP-képviselőt, Kozma Mónikát, a Pro Economica Alapítvány elnökét és Tánczos Barna szenátort hívta színpadra. Winkler Gyula vitairat gazdasági részét írta. Hangsúlyozta, hogy a versenygazdaság mellett a fenntarthatóság, illetve a szociális érzékenység is fontos. Szerinte arról kell beszélni, hogy miket hoznak a technológiai újítások, mit jelentenek az uniós támogatások, illetve milyen gazdaságsegítő intézkedéseket támogathatna az RMDSZ. Szerinte egy erős erdélyi magyar középosztály kialakítása létfontosságú, a nők és a fiatalok szerepe pedig kiemelten fontos lesz a következő időszakban.

Winkler emlékeztetett, jelenleg zajlik az EU költségvetésének vitája, amelynek során fontos lenne figyelembe venni a regionális érdekeket is. Felhívta a figyelmet, hogy komoly gazdasági hatása lesz majd Románia schengeni csatlakozásának és az euró romániai bevezetésének. „Akkor kell bevezetni az eurót, amikor a gazdaság érdekei megkívánják, ha korábban tesszük meg ezt a lépést, az káros lehet” – jelentette ki.

Jövő Erdélyben - Kozma Mónika a mezőgazdaság előtti kihívásokat vázolta

Kozma Mónika a mezőgazdaság előtt álló kihívásokról beszélt. Szerinte ez az az ágazat, amely minden családban jelen van. Mint mondta, mivel az ágazat jelenleg nem versenyképes Erdélyben, Romániában,  három irányt kell követni ennek a megváltoztatása érdekében.

Nagy gondot okoz a gazdaságok elaprózottsága. Segíteni kell a kis gazdálkodókat abban, hogy gépesíteni tudják gazdaságukat, majd abba az irányba terelni őket, hogy szövetkezzenek. Ugyancsak meg kell oldani azt, hogy a gazdák legyenek kiszolgáltatva a feldolgozóiparnak. 

Jövő Erdélyben - Antal Árpád: Székelyföld versenyképessége mindenki ügye

Tény az, hogy az erdélyi magyarság egyre nagyobb arányban él és fog élni Székelyföldön, ezért a régió versenyképessége mindenkit kell foglalkoztasson – mondta el Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere a panelbeszélgetésen. Hozzátette, a versenyképes régióhoz jó infrastruktúrára van szükség, ezért ma már konszenzus van az autópálya-projektek támogatásáról és az is fontos, hogy létrejöjjön egy gyorsforgalmi út Sepsiszentgyörgy-Csíkszereda-Székelyudvarhely-Marosvásárhely között.

A kohézióhoz sokkal több közös programra és anyagi támogatásra van szükség – ezekből egyébként EU-s, romániai, magyarországi és saját források állnak rendelkezésükre, mondta.

Azt is kihangsúlyozta, fontos, hogy mindenki magáénak érezze az autonómia ügyét, az pedig nem fordulhat többé elő, hogy egyetlen ember nyújt be autonómia-statútumot a parlamentben – ezért tehát közös döntésre van szükség ebben az ügyben.

Jövő Erdélyben – Lukács László Alpár: kreatív központokat hozunk létre

Lukács László Alpár informatikus a „creative classről” beszélt. Szerinte a digitalizálás számtalan kreatív munkahely létrejöttét tesz majd lehetővé, és azokban az országokban a legnagyobb az életszínvonal, ahol erős a „creative class” (kreatív osztály). Mint mondta, úgynevezett „kreatív központokat” hoznának létre: a jelenlegi oktatás beskatulyáz, ezért alternatív oktatási formákat kívánnak biztosítani, ami elősegíti a kreatív képességek fejlesztését.

Laczikó Enikő államtitkárt kérdeztük az anyanyelvnapi projektjükről (Maszol-interjú)

Kedves kis filmekkel készült az anyanyelv nemzetközi napjára az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala. Kisebbségi közösségekhez tartozó gyermekek, fiatalok mondták el zömében románul, hogy miért szép az anyanyelvük, miért kellene azt megtanulni. Laczikó Enikő államtitkárt, az DRI vezetőjét a kongresszuson arról kérdeztük: mi volt a céljuk ezzel a projekttel?

Cseke: a nemzeti szimbólumok határozattervezetének meg sem kellett volna születnie

Cseke Attila szenátor elmondta, nincs nemzet, amelynek tagjai csak az anyaországban élnek, és minden nemzetnek megvannak a saját szimbólumai, amelyeket szabadon akar használni – erre a legjobb példa a frakcióvezető szerint a magyarországi román közösségnél található.

Az RMDSZ nemzeti szimbólumokra vonatkozó határozattervezetének meg sem kellett volna születnie, amelyről majd szavaz a kongresszus, de sajnos szükség van erre Romániában. A határozati javaslatot egyöntetűen elfogadták.

Milyen a magyar élet Galacon? Székely Leventét kérdeztük (Maszol-interjú)

Székely Leventét, a Galac megyei RMDSZ elnökét a Duna menti megye magyar életéről kérdeztük a kongresszuson.

Kocsis Attila iskolaigazgatót a szórványoktatásról kérdeztük (Maszol-interjú)

Kocsis Attilát, a dévai Téglás Gábor Elméleti Líceum igazgatóját az oktatás helyi megszervezéséről, a szórványkollégium működéséről kérdeztük a kongresszuson.

Jövő Erdélyben - Barna Gergő: 1 millió fölött maradhat a magyarok száma a következő 20 évben

Porcsalmi Bálint ügyvezető elnök ismertette a Jövő Erdélyben című vitairatot. Mint mondta, azért van szükség egy ilyen dokumentumra, mert ma már van egy olyan generáció, amely 1989 után született, számukra a Ceausescu-korszak eseményei a régmúlt történése.

Porcsalmi szerint ki kell találnunk a XXI. századi Erdélyt, ezért egy évig tartó szakmai vitát akarnak indítani a témában. Húsz területen keresik a választ a jövő kihívásaira, a digitális szempontok mellett klasszikusnak számító területeket is felölel a dokumentum.

Hat szerzőt kértek fel arra, hogy osszák meg gondolataikat a kongresszusi küldöttekkel. Elsőként Barna Gergő szociológust, Lukács László Alpár informatikai vállalkozót és Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester osztotta meg gondolatait.

Barna Gergő szerint alapvető kérdés, hogy az erdélyi magyarok száma, számaránya hogyan alakul az elkövetkezőkben. Mint mondta, a magyarok aránya jelenleg országos szinten 6,2-6.4 százalékon van 2002 óta. A szociológus szerint örvendetes, hogy az oktatási számok ígéretesek, ezért van arra esély, hogy megmaradjon az 1 millió fölött a magyarok számára és a 6.5 körüli aránya az országban.

Elfogadták az RMDSZ programjának a módosítását

Hegedüs Csilla ügyvezető alelnök ismertette a küldöttekkel a programmódosító javaslatokat. A küldöttek ezeket fejezenként megszavazták. Végül egyhangúlag megszavazták a teljes dokumentumot.

Elfogadták a szövetségi elnök beszámolóját

A küldöttek egyhangúlag megszavazták, hogy elfogadják Kelemen Hunor szövetségi elnök politikai beszámolóját.

Nem módosul az alapszabályzat

A küldöttek megszavazták, hogy nem módosul az RMDSZ alapszabályzata.

Grüman Róbert: anyagi feltételeket a többnyelvűséghez!

Grüman Róbert, háromszéki megyei tanácsalelnök arra hívta fel a figyelmet: a törvény ellenére a többnyelvűséghez nem biztosítják az anyagi feltételeket, ezért szükség volna külön előirányzott forrásokra. Kitért arra is: a többség és kisebbség viszonya a többség felelőssége, a májusi választás azért is fontos, mert a Minority SafePacket be kell építeni a politikai vitákba Európában.

Seres Dénes fejlesztésekről számolt be

Seres Dénes, a Szilágy megyei RMDSZ elnöke a szilágysági magyarság sorsát pozitívan érintő fejlesztésekről számolt be. „Ezt a munkát a szilágysági emberek végezték, és azok az emberek, akik itt ülnek. De nem állhatunk le” – fogalmazott a volt szenátor.

Magyar Lóránd sérelmezte a Székelyföld-központúságot

Magyar Lóránd parlamenti képviselő elmondta, az EU-nak bár megvannak a maga hibái, sok előnye is van, a támogatásoknak köszönhetően. Ugyanakkor 2021-től csökkenhetnek ezek az összegek, a kettős mérce is működik, ezért fontos a képviselet.

Magyar sérelmezte az RMDSZ-ben szerinte tapasztalható székelyföldi centralizációt is, ezért elvárását fogalmazta meg, hogy a szórvánnyal többet foglalkozzanak.

Sógor keresztény Európa mellett tette le a garast

Sógor Csaba EP-képviselő arról beszélt, Európa keresi a helyét, nem biztos sem a céljaiban, sem az erejében. A politikus szerint a választásokon „keresztény kultúránk megőrzéséről” döntünk, identitásunkról, családunkról, és nemcsak az erdélyi magyarság, de a magyar nemzet jövőjéről.

Beszédében azt mondta, olyan Európában akar élni, amely megvéd minket.

Péter Ferenc nem álmodozni, hanem dolgozni akar

Péter Ferenc, a Maros megyei RMDSZ elnöke idézte az előzős kongresszuson mondott beszédét: „nem álmodozni, dolgozni akarunk, egymással, együttműködve.” Szerinte az eltelt két évben álmodozni nem is volt idő, annyi munka akadt. A Maros megyei tanácselnök felsorolta mindazokat a fejlesztéseket, amelyeket az uniós támogatások tettek lehetővé a megyében. Ugyanakkor köszönetet mondott a magyar kormánynak a magyar közösségeknek nyújtott támogatásokért.

Az EP-választásokról elmondta: ez a Maros megyei RMDSZ-nek is kihívást jelent, de szerinte összefogással sikerrel teljesítik a feladatot. „Nem csak az dől el, ki vezeti majd az EU-t, hanem az is, hányan lesznek olyanok, akik szerint több pénzből kell építkezni” – jelentette ki.

Kereskényi Gábor nekiment az EU jelenlegi politikájának

Kereskényi Gábor Szatmárnémeti polgármestere szerint Európa rossz irányba halad, ezért meg kell változtatni az irányát. Ebben az RMDSZ-nek is szerepe, felelőssége van. 

A városgazda keményen Brüsszel-ellenes hangot ütött meg, felhozta Juncker borgőzös alkoholizmusát, a migránsokat, és hangsúlyozta annak fontosságát, hogy az erdélyi, partiumi magyarok otthon érezzék a jövő Európájában.

Tamás Sándor: békében és jobban akarunk élni

A pragmatikus transzilvanizmus az ő lételeme, ezt akarják az emberek is – fogalmazott Tamás Sándor. Kovászna Megye Tanácsának elnöke arról beszélt, a székelyek békében és jobban akarnak élni, mert „ezer éve Erdélyben, az ezer éves munkánk, becsületünk szerint ezt érdemeljük Székelyföldön”.

Kelemen Hunort nem azért támogatják, mert ő az egyetlen jelölt, hanem mert azonos értékeket vallanak – mondta.

Csép Andrea: nem elég a „gyerekpénzt” megemelni

Csép Andrea Maros megyei képviselő egy olyan családról számolt be, ahol az apának külföldön kell dolgoznia, hogy eltarthassák a gyerekeket. Szerinte a jövőképhez hozzátartozik olyan feltételek megteremtése, amely elősegíti a szülőföldön való boldogulást, ösztönzi a gyermekvállalást, biztonságot nyújt a családoknak. Csép szerint most sincs stabil, kiszámítható családtámogatási rendszer Romániában. Nem elég a „gyerekpénzt” megemelni. Átgondoltabb, fenntarthatóbb családtámogatásra van szükség – hangsúlyozta. „Arra kérem önöket, tűzzünk zászlókra ezt a feladatot” – mondta a képviselő.

Fejér László Ödön gazdasági és székelyföldi szempontokat kapcsolt össze

Fejér László Ödön háromszéki RMDSZ-es szenátor beszéde első részében gazdasági szempontokat vetett fel: szerinte gond, hogy az alkalmazottak a versenyszférából a közszférába vándorolnak, vagy országhatáron kívül képzelik el a jövőjüket. Felszólalása második felében a székelyföldi autonómia szükségességét hangsúlyozta, ugyancsak pragmatikus szempontok alapján.

Kereskényi Gábort a költségvetésről kérdeztük (Maszol-interjú)

Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti polgármestere korábban kifogásolta az idei állami költségvetésbe foglaltakat, az önkormányzatokra hárított plusz terheket. A kongresszuson arról kérdeztük, kapott-e megnyugtató választ az aggályaira?

Horváth Anna családi törvénycsomagot szorgalmazott

Horváth Anna a romániai népességfogyásról beszélve úgy fogalmazott, az ország „demográfiai szakadék szélén áll”, erről pedig nem beszél egyetlen politikai párt sem. Mint azt az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke elmondta, a Nőszervezet ezekre a kihívásokra akar választ adni, számos programot, jótékonysági akciót, rendezvényt szervezve számukra.

Mint mondta: fiatal még a Nőszervezet, de az együttműködéseknek köszönhetően nemcsak megoldásokat képesek javasolni, hanem itthon tartani a fiatalokat, támogatni a családokat egy átfogó családtámogatási törvénycsomag előterjesztésével. Rámutatott: egyházakra, Kárpát-medencei nőszervezetekre támaszkodva, Európában is igyekeznek támogatókat szerezni az ügy mellé.

Winkler Gyula: az EU nagy változások előtt áll

Winkler Gyula EP- képviselő szerint fejlődést és biztonságot szeretne a magyar közösség. Az RMDSZ külpolitikája az elmúlt években felívelő ágra állt, a szövetség képviselői minden fórumon jelen vannak, sőt több esetben vezető pozícióban hathatósan tudják érvényesíteni a magyar érdekeket.

Winkler szerint az EU nagy változások előtt áll, és fontos, hogy ennek a folyamatnak az erdélyi magyar közösség a nyertese legyen. Elmondta, nem akar a jövőben a Világbankban egy jól fizető állásba kerülni, hanem továbbra is az erdélyi magyar közösség érdekében szeretne dolgozni.

Budai Richárd: ne a SZÁT rangsorolja a jelölteket!

Budai Richárd, a bukaresti RMDSZ elnöke a csángómagyar közösségre hívta fel elöljáróban a küldöttek figyelmét. Majd azzal folytatta, hogy számára a modernizálást a döntéshozatal kiszélesítése jelenti. Így például szerinte az EP-jelölteket nem a Szövetségi Állandó Tanácsnak, hanem a Szövetségi Képviselők Tanácsának kellene rangsorolnia.

Oltean a harmadik helyet kérte az EP-képviselőlistán

11 évvel ezelőtt az EU-táborban maga sem értette, hogy miért kell részt vegyen egy politikus előadásán, ezzel mai is sokan így annak, amíg lehetőséget nem kapnak ara, hogy közéleti szerepet vállaljanak – fogalmazott Oltean Csongor, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) elnöke.

Oltean megemlítette az Erdélyi Politikai Iskola és Fociturné fontosságát, a szakmai konferenciákat, a székely-szórvány kapcsolatok jelentőségét, illetve az after-school programot, amelyet maguk dolgoztak ki. Beszélt a MIÉRT Politikai Programjáról is, illetve a román-magyar kapcsolatok építéséről, és arról, hogy az Európai Néppárt ifjúsági szervezetébe alelnököt delegáltak. Mint arra emlékeztetett, dolgoztak azon, hogy az ifjúsági alap megmaradjon, és az ifjúsági törvényt, az internship törvényt is javaslatokkal erősítették.

Oltean kifejtette: a fiatalok befutó helyet kértek az EP-listán, és bár sokan támogatták őket, voltak, akik nem értették, hogy megint mit akarnak ők. Az erdélyi magyar fiatalok azonban harmadik helyet kérnek az RMDSZ EP-képviselőjelölti listáján, több uniós támogatást és versenyképes, európai szintű oktatást igényelve.

Biró Barna Botond: figyeljünk oda a kisközösségekre

Biró Barna Botond, az RMDSZ udvarhelyszéki területi elnöke fontosnak tartotta, hogy odafigyeljenek a kis közösségekre, ahol beindult egy olyan folyamat, amely visszacsaloghatja a fiatalokat a településekre. Pozitív példaként említítette Oroszhegy esetét, ahol a beruházásoknak köszönhetően évek óta nő a lakosság száma. 

Csoma: tárgyalni kell az RMDSZ bírálóival

Csoma Botond Kolozs megyei RMDSZ-elnök arról beszélt: az erős magyar parlamenti képviselet esélyt ad meggyőzni az EU-t arról, hogy foglalkozzon az őshonos európai kisebbségek védelmével is. Szerinte ez nem fog egyik napról a másodikra megoldódni. Jó döntésnek nevezte, hogy a Minority SafePack csomagot az új összetételű Európai Bizottsághoz nyújtják be.

Elmondtam, hogy az RMDSZ 2019-ben a védekezésből építkezésre válthat. Szerinte feltétlen növelni kell a közösség versenyképességén. „Elszomorító, hogy a száz legjobb hazai iskolából csak egy magyar. Meg kellene tanulniuk románul a fiataljainknak, hogy itthon tudjanak érvényesülni” – jelentette ki.

Csoma óvott a populizmustól: szerinte nem valaki ellenében kell meghatároznia magát az RMDSZ-nek. „Párbeszédet kell folytatni azokkal is, akik szerint az etnopolitika meghaladott. Nem szabad elzárkózni az RMDSZ bírálóival folytatott párbeszédtől” – szögezte le.

Tamás Sándort a Dan Tanasával való pereskedésről kérdeztük (Maszol-interjú)

A Dan Tanasă vezette Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) eredménytelenül kérte a bíróságtól, hogy tiltsa meg a Kovászna megyei önkormányzatnak a román-magyar-angol fejléces papír használatát. Tamás Sándor háromszéki tanácselnököt arról kérdeztük a kongresszuson: mekkora apparátus szükséges egy ilyen peres ügyhöz?

Antal Lóránt elmondta, milyen Európát képzelt el

Öt évvel ezelőtt megértette, hogy relatív tud lenni az igazság is, nem minden igaz, amit a sajtó ír vagy amit a Facebookon olvasni – mondta Antal Lóránt szenátor arról, hogy csupa rossz híreket olvasni.

Ma azonban nem az a baj, mondta, hogy nincsenek munkahelyek, hanem az, hogy nincs aki betöltse azokat, mert a szülők „villanyszerelő helyett jogásznak vagy közgazdásznak küldték a gyerekeiket”. Antal úgy vélte: a mai fiatalok felismerték ezt a problémát, és azt is, hogy róluk is szól Európa, felhasználhatják a lehívható, „sokszor sok zérót tartalmazó pénzeket”.

Antal arra is kitért, olyan Európát képzelt el, ahol nem tesznek különbséget Nyugat és Kelet között, és ahol az erdélyi ugyanannyi pénzt kap a földje után, mint egy francia gazda.

A MIÉRT elnökét kérdeztük a fiatalok szavazási hajlandóságáról (Maszol-interjú)

Oltean Csongort, a MIÉRT elnökét arról kérdeztük a kongresszuson: mekkora a szavazási hajlandóság a fiatalok körében, részt vesznek-e az európai parlamenti választásokon, és mivel buzdít részvételre az ifjúsági ernyőszervezet?

Szabó Ödön: mi vagyunk az ország Takács nénije

Pragmatikus transzilvanizmus - partnerséget ajánlunk mindazoknak, akik hajlandóan a mi ügyeink mellé is állni, kezdte beszédét Szabó Ödön Bihar megyei RMDSZ-es képviselő. Ez alkalommal nem szórakoztatta a küldötteket dakota viccekkel, viszont több könnyedebb történettel is fűszerezte beszédét. 

Móricka és az ellenőrző esete. Mint mondta, az RMDSZ Románia ellenőrzőkönyve, tükörképet állít az ország elé és aztán emiatt "mi kapunk ki érte."  Sazbó Ödön emlékeztette a küldötteket, hogy az RMDSZ ellenőrzőjében nem csak 1-es és 2-es jegyek szerepelnek, az összes választást abszolválta a szövetség, minden válaszáson elérte az átmenő jegyet. Ezután a Bihar megyei politikus az európai parlamenti választások tétjét hangsúlyozta: a sikeresebb pályázatok benyújtása és a keresztény európai értékekhez való visszatérés. 

Szabó Ödön derültséget keltett a BT Arénában Takács néni történetével, aki tanuként az ügyészt és a védőügyvédet is helyre tette. Ezzel az anekdótával vezette fel a Dacian Ciolostól való elhatárolódás szükségességét, hiszen mint mondta a volt miniszterelnök fiatalkorában azután lépett be a PUNR-be, hogy kiverték Sütő András szemét. "Ő a milicista fia, akinek már gyerekkorában is előjogai voltak, akit nem lehetett megverni a játszótéren, mert ott állt mögötte a karhatalom. "Mi vagyunk az ország takácsnénije, senki nem örül ha beszélünk, mert mi mindenkiről tudjuk, mit tett a múltban" - fogalmazott Szabó Ödön.  

Küszöbcsökkentést kért a Temes megyei elnök

Marossy Zoltán Temes megyei elnök arra kérte a küldötteket, járjanak el annak érdekében hogy a következő helyhatósági választásokra csökkenjen 3 százalékra a választási küszöb. Erre volt már korábban próbálkozás, de elakadt, pedig nagyon sokat jelentene a kormánynak.

A kolozsvári magyar feliratokról kérdeztük Oláh Emesét (Maszol-interjú)

Kolozsváron állandó gondot jelent a magyar feliratok megjelenítése a köztéren – egyfelől a hiányuk, másfelől a nyelvileg kifogásolható megjelenítésük borzolja a kedélyeket. Oláh Emese alpolgármestertől azt kérdeztük a kongresszuson: mi változott a Gheorghe Funar-éra óta?

Hegedüs: kevesebb bürokrácia, több támogatás

Az általános politikai vita első felszólalójaként Hegedüs Csilla EP-képviselőjelölt arról beszélt, az elmúlt évtizedekben sok gazdával, vállalkozóval, fiatallal találkozott, olyanokkal is, akik csalódtak a pályázati rendszerben – ezért dolgozik majd azért, hogy csökkenjen a bürokrácia és nőjenek a támogatások.

„Az uniónak változnia kell, ennek pedig a nyertesei kell legyünk” – fogalmazott. Kitért arra is, egy erős Európa a mi jövőnk és egy fejlődő Erdély, egy erős magyar képviselet pedig tehet az őshonos kisebbségek védelméért. Mint elmondta, az uniós képviseletet el kell hoznia Erdélybe - számára ugyanakkor Brüsszel nem a távoli idegen hely, hiszen egy évtizede élő kapcsolatai vannak az EU-s szervezetekkel.

Kovács Irénke oktatási államtitkárt kérdeztük a beiratkozásokról (Maszol-interjú)

Kovács Irénke RMDSZ-es oktatási államtitkárt többek között arról kérdeztünk a kongresszus helyszínén készült interjúnkban: hogyan készülnek a minisztériumban a beiratkozási időszakra, és mit kell tudniuk a magyar szülőknek a beiratkozásról?

Borboly az önkormányzatok jelentőségéről beszélt

Az önkormányzat fontosságát emelte ki beszédében Borboly Csaba. Az Országos Önkormányzati Tanács elnökeként elmondta, interaktívvá tették a törvényhozói munkát, a jogszabályok egyeztetése példátlanul jól működik, napi szinten vitatják meg az országos horderejű vitákat.

Mint mondta, a következő próbatétel egy Székelyföld-szintű kalákázás a pápalátogatás alkalmából – hiszen ez az esemény lehetőséget ad arra, hogy a nemzetközi közvélemény figyelmét felhívják az erdélyi magyarság helyzetére. Fontos ugyanakkor a magyarországi politikára odafigyelni, ahol a közigazgatás digitalizálása pozitív példát ad – vázolta fel a Hargita megyei tanácselnök.

Az elért sikereket sorolta Cseke Attila

A szövetség éve két éve a védekezésről szólt, amikor pedig megvédték a romániai magyarok jogait, azt sikerként élhették meg – emlékeztetett Cseke Attila. A szenátor elmondta, siker, hogy nem lehet közigazgatási egységeket átszervezni, ha az etnikai arányok módosulnak, és az is siker, hogy feloldották a birtoklevelek körüli patthelyzetet.

A közepes vállalkozások székhelyükhöz közelebb adózhatnak, visszafordították a megyei pénzügyi intézmények központosítását is, a közigazgatási törvénykönyv pedig magyarbarát – emelte ki. Rátért arra is, mára nem szüntethetnek meg szórványvidéken magyar osztályokat a magyarságot képviselő szervezet beleegyezése nélkül.

Beszélt arról: az uniós források segítségével számos építkezés történt, ezért fontos a brüsszeli jelenlét. „Románia 2007-2013 között 2 milliárd euró uniós támogatást veszített. Ha ezt az összeget átcsoportosítják a helyi közösségek javára, akkor minden megye 50 millió euróval lenne ma gazdagabb” – fogalmazott Cseke Attila.

Biró: nem lehet sem elfásulni, sem széthúzni

Biró Rozália, a Szövetségi Képviselők Tanácsa és az RMDSZ Nőszervezet elnöke elmondta, minden nap, minden helyzetben védték a felvállalt érdekérvényesítés útját, így váltak elismert politikai szereplővé a romániai „hadszíntéren”, kormánykoalíciót kötve vagy ellenzékbe vonulva, amikor ara volt szükség.

Biró rámutatott: ismerve a romániai magyarok szükségleteit és elvárásait meggyőződése, hogy nem lehet sem elfásulni, sem széthúzni, össze kell azonban fogni egyházakkal, ifjúsággal, odafigyelni a nyugdíjasokra, a nők összetartó erejével és a férfiak messzelátásával „cselekedni a közös jövőért”.

Korodi Attila számot adott a parlamenti frakció munkájáról

Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője részletesen beszámolt a bukaresti parlamentben végzett munkájáról. 

Tőle tudhatták meg a kongresszusi küldöttek, hogy az RMDSZ frakció céljai az egymást váltó kormányok mellet változatlanok: továbbra is a magyar közösség érdekét képviselik a törvényhozásban.

Korodi sorjázta az elmúlt két év munkájának eredményeit:

• sikerült újraalapítani a marosvásárhelyi katolikus líceumot
• a magyarul tanuló diákok sajátos tételsor alapján érettségizhetnek román nyelvből
• a specifikus magyar tankönyveket, mint például a történelem, a magyar nyelv és irodalom, a vallás, a zene, törvényesen is magyar pedagógusok és szakemberek készíthetik elő, ellenőrzik és véleményezik
• állami támogatást kapnak a bölcsődék
• egyszerűbbé tették az ingyenes gyógyszerekhez, orvosi küldőpapírokhoz és betegszabadságos igazoláshoz való hozzáférést
• nagyarányban megemelték a családorvosoknak szánt pénzkeretet
• az egészségügyben és a szociális ellátást biztosító intézményekben ott, ahol a magyarok számaránya eléri a húsz százalékot vagy az 5000 főt, az egészségügyi és szociális szolgáltatásokat nyújtó intézményekben kötelesek magyar nyelven beszélő dolgozókat alkalmazni
• 2015 óta hivatalosan ünnepeljük a Magyar Nyelv Napját Romániában minden év november 13-án
• megakadályozták a székely zászló és a székely himnusz betiltását előíró törvénytervezetek elfogadását
• 2000 lejre emelték a nyugdíjak megadóztatásának korlátját és eltörölték az egészségügyi biztosítás kifizetésének kötelezettségét a nyugdíjasok esetébe

Mint mondta, egy olyan egyszerűsített a közbeszerzést szorgalmaznak, amelyek nem ellehetetlenítik önkormányzatokat, hanem a települések érdekeit szolgálják. Egy olyan javaslatot dolgoztak ki, amely lehetővé teszi a közvetlen közbeszerzést az 30 ezer eurós értéken aluli javak és termékek, valamint 100 ezer eurós érték alatti szolgáltatások esetében.

Korodi Attila szerint olyan törvényekre van szükség, amelyek lehetőséget teremtenek az ifjúságnak az itthon maradásra. Az új Internship-törvény által, mind a magánvállalkozások, mind pedig a közintézmények maximum hat hónapra egy úgynevezett internship-szerződést köthetnek a diákokkal. Továbbá a munkaadók havi 250-300 euró értékű támogatást kaphatnak, amennyiben fiatal inasokat, frissen diplomázott gyakornokokat alkalmaznak. 

A frakcióvezető szerint az európai parlamenti választások tétje az erdélyi magyarok európai szintű képviselete, a kisebbségi jogok védelme. Erős, határozott, tettre kész embereket kell küldenünk Brüsszelbe, akik ott tagjaivá válnak a Kárpát-medencei magyar csoportnak és a felvidéki, kárpátaljai, vajdasági és magyarországi társaikkal közösen harcolnak majd a kisebbségi sorsban élő magyarok jogaiért Európában.

Porcsalmi: kössünk szövetséget a győzelemért

Porcsalmi Bálint ügyvezető elnök némi derültséget keltve azzal kezdte beszámolóját: hálás az RMDSZ-alapszabályzat alkotóinak, amiért csak minden második évben kell kongresszust szervezni, és nem évente, mert ekkora esemény megszervezése nagy megpróbáltatást jelent. „De így van ez helyén, hiszen ez a feladatunk - nekünk, itt Kolozsváron. Tesszük a dolgunk: szervezzük, megoldjuk, csináljuk - hogy olajozottan működjön a szervezet” – jelentette ki.

Porcsalmi felidézte, a 2017-es zilahi kongresszuson stratégiai dokumentumot fogadta el a két év legfontosabb cselekvési prioritásairól. Az ügyvezető elnökség készített egy 10 oldalas dokumentumot ezek megvalósításairól. Ezek közül a politikus a legfontosabbnak az oktatás terén elért eredményeket tartja.

• a bölcsődék finanszírozását,
• azt hogy ma már nem szüntethetnek meg magyar osztályokat az RMDSZ beleegyezése nélkül,
• a magyar tanítók többletjuttatást kapnak a plusz órákért
• és idén megkezdheti működését Nagyváradon a kisebbségi pedagógus-képző központ is.

Külön kiemelte, hogy pályázatot hirdettek tankönyvírásra, így 40 olyan tankönyv létrejöttét támogatták az RMDSZ költségvetésből, amelyet hatodik osztályig használhatnak a tanítók – ebből 6 román nyelvkönyv.  Azzal folytatta, hogy az anyanyelvhasználat bővítése terén nem jártak ilyen sikerrel, mert visszautasította a parlament, hogy a küszöb 20%-ról 10%-ra csökkenjen. „A közigazgatási kódexszel rendezni akartuk az anyanyelvhasználat kapcsán felmerülő számtalan problémát. Nem rajtunk múlt, hogy nem sikerült egyből. De tovább kell próbálkoznunk” – jelentette ki.

Porcsalmi bírálatként megfogalmazta azt, hogy az anyanyelvhasználat sokszor elmarad a lehetőségekhez képest azokban az önkormányzatokban, ahol RMDSZ-es polgármester van, illetve azokon a településeken, ahol a magyarság számaránya eléri, vagy meghaladja a 20 százalékot. „Ezen elsősorban nekünk kell változtatnunk” – jegyezte meg. A negatívumok közé sorolta az is, hogy a centenárium évében kevesebbet sikerült megvalósítani mindabból, amit az ügyvezető elnökség eltervezett.

Sikernek nevezte viszont, hogy az RMDSZ megerősítették és bővítették külföldi kapcsolatait. Vállalták, hogy Erdélyből 250 ezer aláírást gyűjtenek össze a Minority SafePackre, és sikerült.  „Ma a kisebbségvédelmi harcnak nemcsak Erdélyben, hanem egész Európában az RMDSZ a zászlóshajója” – jelentette ki, megemlítve a tavaly ősszel elindított Transylvanianow.com nevű weboldalt is, ami külföldi célközönség számára készült: angol nyelvű és Erdélyről szól.

Az ügyvezető elnök szerint az RMDSZ elindult a modernizálódás útján. Előtérbe helyezték a tudást: tréningeket szerveztek diákszervezeti aktivistáknak, elindítottuk az Erdélyi Politikai iskolát, vezetőinknek, munkatársainknak képzési programot működtetnek. Hiánypótló és formabontó kezdeményezésnek nevezte a Szájkaratét. „Az emberek szeretik, sok politikusunk bevállalta, köszönet érte. Ott ahol nem lelkesednek érte, erőltetjük” – fogalmazott. Mint ahogy „erőltetik” azt is, hogy több legyen a számonkérés, de nagyobb az együttműködés kényszere is.

Az európai parlamenti választások előkészületeiről elmondta, tudják, mit akarnak a kampányban, egyértelmű az üzenetük, a jelöltek, a stáb és a területi szervezetek teszik a dolgukat. De nem szabad szerinte hátradőlni, meghátrálni a sikerek elől és a fanyalgóktól, az állandóan kontrázóktól sem.

"Nem azokkal van a baj, akik elégedetlenek, de megpróbálják jobban csinálni - hanem azokkal, akik elmondják, hogy rossz az irány, majd hátradőlnek és rágyújtanak. Vannak olyanok, akik jobban szeretik a kifogásokat, mint a sikereket. De én még olyan kampányt nem láttam, amelyet kifogásokkal nyertek meg. Láttam viszont nagyon sok olyat, amelyet a kifogások, a szétszórtság elveszített” – fogalmazta meg tapasztalatait Porcsalmi.

Az ügyvezető elnök szerint ha az RMDSZ fegyelmezetten kommunikál, tud sikereket elérni. Úgy véli: ezen a választáson eldől, hogy lesz erős magyar képviselet Brüsszelben vagy sem, lesz egy európai kisebbségvédelmi törvény vagy sem, megmarad a gazdáknak és a pályázatokra szánt pénzt, vagy levágják a támogatásokat. "A jó üzenetnek két alapszabálya van: úgy kell megfogalmazni, hogy legyen érthető - aztán el kell mondani. Sokszor és sokan. Ezt kérem tőletek. Kössünk ma itt egy szövetséget: egy szövetséget a győzelemért – ne a túlélésért” – mondta Porcsalmi Bálint.

Markó: Kolozsvár példája mutatja, hogy érdemes harcolnunk

Markó Béla, az RMDSZ volt szövetségi elnöke kapott elsőként szót a jelenlegi elnök után.

Beszédét azzal kezdte, hogy évforduló évfordulót követ mostanában: a centenárium után idén a diktatúra bukását ünnepeljük. Markó ugyanakkor emlékeztette a kongresszust Ady Endre halálának századik évfordulójára. Szerinte a költő sok mindent látott előre abból, amit korának politikusai nem akartak elismerni, majd felolvasott egy publicisztikát tőle a Duna táji népek boldogtalanságáról.

Markó elmondta, sokan megpróbálták ezt a narratívát megváltoztatni, Kossuth Lajos, Deák Ferenc, Bánffy Miklós, majd 29 évvel ezelőtt az RMDSZ is nekiveselkedett ennek a feladatnak. Itt csak az vállalkozzon politikára, aki képes az itt élő nemzetek boldogulását szem előtt tartani - fogalmazott.

A volt szövetségi elnök felidézte a 90-es  évek legsötétebb korszakának eseményeit, a marosvásárhelyi Fekete Márciust és a kolozsvári Mátyás-szobor megvédését. Mint mondta, magyarul máshol is beszélhetünk, magyarként máshol is élhetünk, viszont mi Erdélyt nem feladva akarunk magyarnak megmaradni, a szülőföldért semmi nem fog kárpótolni.

Markó Béla szerint a legfrissebb kudarctörténetek mutatják, hogy az erdélyi magyar közösség önbizalma megbicsaklott. Leszedetik a zászlainkat, szét akarják verni a MOGYE-t, leginkább sírni szeretnénk. Félbehagyott restitúció, rossz kedvű értelmiségiek - sorolta. Hozzátette, a rossz példákat folytatni lehetne a végtelenségig, ezért jogosan fel lehet tenni a kérdést, hogy ennyit ért ez a harminc év.

A volt szövetségi elnök a Kolozsvár által bejárt úttal vezette le, hogy igenis van értelme a munkának, hiszen a kincses város a Funar-korszak legsötétebb napjaitól jutott el oda, hogy ma a legélhetőbb, legdinamikusabb városunk, ahol ráadásul magyarul is ki van írva a város neve.

Mint mondta, a magyar közösségnek joga van a költségvetés rá eső részére, ebből kell eltartania az iskoláit, egyetemeit, joga van az elfogulatlan bíráskodáshoz, a kormány kormányozzon, a parlament törvényeket hozzon, az államelnök ebbe ne szóljon bele.

Felszólalása végén visszatért Ady Endréhez, mint mondta a költő száz évvel ezelőtt boldogtalan kis országokról beszélt, de reméljük, hogy ez alkalommal nem lesz igaza.

Kelemen: nem csak védekezni kell, hanem építkezni is

Kelemen Hunor elmondta, két ízben is beszéltek a magyarok gondjairól Washingtonban, 2011-ben pedig, miután megígérte, hogy rendezik viszonyukat a magyar kormánnyal, ez megtörtént. „A Fidesz-KDNP-vel való partnerségünk szövetséggé erősödött” – fogalmazott, kiemelve, hogy ma már nemcsak az oktatási és kulturális programokat támogatják, hanem a szövetség javaslatára számos más program is elindult a gazdaságfejlesztés és sport területén.

Beszélt az 1000 év Erdélyben, 100 év Romániában projektről is, amelyet a tisztelet jegyében indítottak, lehetőségként kihasználva a román centenárium évét. Sikerült megfogalmazni, hogy mivel járult hozzá az erdélyi magyarság Romániához és mit kér az államtól, „megmutattuk, hogy értékalkotó közösség vagyunk, nem veszélyforrás”. Kelemen úgy fogalmazott, őszinte, helyenként talán nyersnek tűnő vitára van szükség a két közösség viszonyának rendezéséhez, ezt a párbeszédet pedig az RMDSZ-nek kell kezdeményeznie.

Arra a kérdésre, hogy az erdélyi magyarság erősödött-e közöségként, Kelemen rövid válasza: igen. Ezt a politikai képviselet és az intézmények erősödésével indokolta, a településeik állapota miatt sincs amiért szégyenkezni szerinte. Ugyanakkor sikerült kivédeni a közösséget érintő támadásokat, megakadályozni a megszerzett jogok csorbítását – sorolta a szövetségi elnök. Az RMDSZ nem hátrált sem a vásárhelyi katolikus gimnázium ügyében, sem a közösségi szimbólumok védelme esetén, a közösség építésének folyamata ugyanakkor nem lehet befejezett, sem lezárt – mutatott rá, kiemelve: nem csak védekezni kell, hanem építkezni is, szövetségeseket keresve is „el kell végezni azt a munkát, amit csak mi végezhetünk el”.

„A hibákért a felelősség engem terhel, de a siker közös. Nem lehetett voilna sikeres a közösség a helyi szervezetek nékül” - fogalmazott.
Mint megfogalmazta: harminc évvel ezelőtt kaptak egy megbizatást a közösségtől, ezt a megbizatást pedig ikerrel látták el. „Lehetőségeinkhez mérten mindent elkövettünk azért, hogy a feladatot ellássuk, négyévente megkaptunk a megerősítést a közösségtől, hogy a munkát folytassuk”  - zárta beszédét a szövetségi elnök.

Kelemen Hunor: mindig talpra kell állni!

A mikrofonhoz lépve Kelemen Hunor felidézte: negyedik szövetségi mérlegét készíti már az RMDSZ kongresszusi küldöttei előtt. A elmúlt évek tapasztalatait leszűrve úgy fogalmazott: megtapasztalták a kisebbségi érdekek védelmének lehetőségeit és a korlátait, az eredményesség nem mindig függött össze az elvégzett munkával. „De mindig talpra kell állnunk, újra kell kezdenünk” – jelentette ki.

A szövetségi elnök az elmúlt négy évre visszatekintve azt tekinti dilemmának, hogy jó kompromisszumokat kötöttek-e. Emlékeztetett, hogy az RMDSZ harminc éve elsősorban azt a megbízást kapta, hogy kivívja az identitás megőrzéséhez szükséges az egyéni és közösségi jogokat. „A világ azóta átalakult, de a megbízatás nem változott. Tudtunk-e erősödni szervezetként, közösségként?” – tette fel a kérdést.

Kelemen Hunor szerint az RMDSZ egyértelműen erősödött. Ezt a 2016-os választásokon elért eredményekkel támasztotta alá: 200 polgármesterük, 4 megyei tanácselnökük van, önállóan, illetve koalícióban vezetnek önkormányzatokat. Megtört egy évtizedes trend: hárommal több képviselő ül a frakcióban, miközben zsugorodott a parlament. Ugyanakkor stratégiai megállapodást kötöttek az MPP-vel, ami „nem volt egyszerű mutatvány”, de a közösség nyert vele.

A szövetség elnök szerint az a kérdés, hogy mihez kezd a szervezet az erejével. „Pártok jönnek, mennek, ideológiát váltanak, de az RMDSZ-nek szilárd alapja van, a közös cél. A romániai magyar emberek szövetsége és szövetségese maradtunk. A közösségi jogainkért folytatott küzdelem egyhamar nem fog véget érni a kisebbségellenes törekvések miatt. Kormányban és ellenzékben is fontos volt megőrizni az erőnket, összetartásunkat” – mondta a politikus.

Kelemen Hunor szerint 2019-nek a jövőről kell szólnia. „Választanunk kell a között, hogy a múlt századot visszük tovább, vagy a jövő felé fordulunk” – jelentette ki. Szavai szerint az RMDSZ-t leginkább a jövő foglalkoztatja, leltároznia kell a kihívásokat és az eszközeit. Felidézte, négy éve az újratervezés volt az RMDSZ-kongresszus mottója. Azóta a célok nem változtak, de az eszközök igen.

„Ideológiánk a pragmatikus transzilvanizmus. Sokfélék vagyunk, szeretünk vitázni, de amikor együtt vagyunk ebben a szövetségben, akkor mindenekelőtt erdélyi magyar transzilvanisták vagyunk, ez a mi közös ideológiánk. Nem leszünk más ideológiák csatlósai, de ahhoz hogy saját erőnkhöz hozzá tudjunk tenni, szövetségesekre van szükségünk, és ez nem fog változni” – szögezte Kelemen.

A politikus szerint a szövetkezési lehetőségek száma nem volt nagy az elmúlt években. Azokat a partnereket keresték, akikkel előre vinni a magyar közösség ügyeit, és van önkormányzat, ahol a liberálisokkal, és van, ahol a PSD-vel dolgoznak együtt.  Felidézte, hogy két éve laza parlamenti együttműködési megállapodást kötöttek a kormánykoalícióval.

„Ebben is pragmatikusak voltunk, azokkal kötöttünk szövetséget, akikkel lehetett” – szögezte le. Magyarázata szerint a PSD-ALDE-vel lehetett tárgyalni, az együttműködésnek pedig több eredménye is van. A PNL-vel azonban nem jutottak egyről a kettőre.  "Minden kisebbségi ügyben keresztbe tettek nekünk, ahogy a román politika megújítását hirdető USR és újabban a PLUS is" - rótta fel. Megjegyezte: az RMDSZ szövetkezési politikájának bírálatai a belpolitikai harcok lebutított kivetítésének tekinti.

K elemen Hunor úgy értékelte, hogy az elmúlt ciklusban az RMDSZ erősödött Romániában és az Európai Unióban egyaránt. Felidézte: míg négy éve még az volt a téma, hogy a román kormány miként próbálja megakadályozni a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés bejegyzését, az RMDSZ-nek sikerült megmutatnia az őshonos európai nemzeti és etnikai kisebbségek szolidaritását.  "Közel 1,3 millió aláírást gyűjtöttünk össze: a felmutatott eredménnyel az uniónak számolnia kell. És most már velünk is számolni kell a nemzetközi színtéren" - jelentette ki.

Elfogadták a napirendi pontokat

A küldöttek egyhangúlag elfogadták a napirendi pontokat. A munkálatok Kelemen Hunor szövetségi elnök politikai beszámolójával kezdődik.

Biró Rozália vezeti a munkálatokat

Porcsalmi Bálint ügyvezető elnök üdvözlő szavai után Laczikó Enikő jelentette be, hogy a regisztrált küldöttek száma 857, a kongresszus határozatképes. Ezután ügyrendi szavazás következett arról, hogy Biró Rozália vezesse a kongresszus munkálatait.

Nehezen indul

A szokásos csúszással indul az RMDSZ kongresszusának második napja. Amíg kezdünk, nézegesse az első napról készített képriportunkat.