A bankrendszer sokkal ellenállóbb most, mint 2008-ban volt, ezért kicsi az esély rá, hogy megismétlődjön az akkori forgatókönyv. Kicsi, de nem nulla.

Valószínűleg sokaknak összerándult a gyomra arra a hírre, hogy csődbe ment a kaliforniai Silicon Valley Bank (SVB), elvégre a 2008-as globális pénzügyi válságnak a teljes világgazdaságot megrengető hullámai is egy amerikai pénzintézettől indultak. A vezető európai országok illetékesei siettek megnyugtatni a közvéleményt, mondván, nincs ok az aggodalomra. A német bankszövetség (BdB) közölte, hogy az ország bankrendszere „erős, stabil és ellenálló”, azt nem veszélyezteti az SVB csődje.

Andrew Griffith, a brit pénzügyminisztérium államtitkára azt nyilatkozta, hogy szó sincs a szigetország bankrendszerének megrendüléséről, s nyugalomra intett Bruno LeMaire francia pénzügyminiszter is. A politikus hangsúlyozta, hogy a francia bankrendszer szilárd, nincsenek likviditási problémái.

Időközben azonban bajba került két másik amerikai hitelintézet is, a Signature Bank és a First Republic Bank, majd pedig a második legnagyobb svájci banknak, a Credit Suisse-nek támadtak likviditási problémái. Ez utóbbinak először a svájci jegybank sietett a segítségére, majd pedig arról született döntés, hogy egy másik svájci bank, az UBS átveszi 3 milliárd svájci frankért.

Mindezek után megszólalt az Európai Központi Bank (ECB) is, közölve, hogy felügyeleti hatóságai nem látnak esélyt arra, hogy a problémák átterjedjenek az eurózóna bankrendszerére. A kedélyeket lehűteni hivatott nyilatkozat ellenére hétfőn reggel valamennyi európai bank részvényei vesztettek az értékükből.

Más idők, más körülmények

„A pániktól, a félelemtől félünk” – nyilatkozta a helyzet kapcsán a Maszolnak Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsának tagja, hozzátéve, nagyon valószínűtlen, hogy a fentebb említett, az amerikai és az európai pénzpiacon jelentkező zavarok globális méretű problémát generálnának, a jelenlegi körülmények ugyanis teljesen mások, mint 2008-ban.

Pozitívum, hogy az érintett amerikai bankok közepes méretűek, a pénzpiac egészére gyakorolt hatásuk tehát korlátozott. Másrészt a SVB története nagyon egyedi, mivel a tech cégekre fókuszál. Ezek a koronavírus-járvány idején sok pénzt helyeztek el a bankban, olyannyira, hogy a betétállomány megduplázódott. Ezt a pénzt a SVB főleg hosszúlejáratú amerikai állampapírokba fektette. A járvány végzetével, ahogy elkezdett gyorsulni az infláció, a hitelkamatok pedig nőttek, a tech cégek kezdték felhasználni a betéteiket, egyre több pénzt vettek fel. A SVB kezdte eladni az állampapírokat, veszteséggel, a betétesek pedig megrohanták a bankot, hogy kivegyék a pénzüket.

„Ez egy egészséges mérlegszerkezetű banknál is problémát okozott volna. A SVB eszközeinek kb. 60 százaléka állampapírokban volt, ilyesmi Európa ezen felében meg sem történhetett volna, a felügyelet ugyanis idejében közbeszól” – magyarázta Bálint Csaba.

A Credit Suisse esetében egészen másról van szó, a két ügynek semmi köze egymáshoz, a bankoknak nem is volt egymással számottevő kapcsolatuk. Ez egy befektetési bank, az ügyfeleik pedig főleg intézményi nagybefektetők. Az elmúlt időszakban a Credit Suisse-nek veszteséges ügyleteik voltak, melyekről híresztelések kaptak lábra, a befektetők pedig kezdték elvinni a pénzüket, ami likviditási zavart okozott. „A svájci központi bank gyorsan közbelépett, ami helyes, mert jobb az elején megfogni az ilyen helyzeteket” – mondta Bálint Csaba.

„Nem indokolt párhuzamot vonni a 2008-as helyzettel. Most a bankrendszer sokkal jobban fel van tőkésítve, minimális az esély az akkori forgatókönyv megismétlődésére” – nyilatkozta a szakember. Az, hogy teljesen elmúlt-e a veszély, pár hét múlva látszik majd, s közrejátszanak más gazdasági folyamatok is, így például az infláció alakulása. „Alapvetően nyugodt vagyok” – sommázta Bálint Csaba.

Három veszélyforrás

Ugyanakkor nem minden szakember ennyire optimista. Radu Georgescu pénzügy elemző arra hívta fel a figyelmet, hogy most sokkal nagyobb az infláció, mint 2008-ban, s a globális eladósodottság és az államháztartási hiányos mértéke is nagyobb. Ráadásul a kormányok most nem tudnak pénzt nyomtatni, hogy így kezeljék az esetleges válságot, mivel az még jobban gerjesztené az inflációt.

„Szerdán még minden jól ment (a Silicon Valley Bank esetében – szerk. megj.). Pénteken leálltak. Történhet hasonló Romániában is? Vannak bankok, melyek csődbe mehetnek?” – tette fel a költői kérdést Radu Georgescu egy Facebook-bejegyzésben.

Véleménye szerint a hazai bankoknak három problémájuk van: az ingatlanhitelek, a fogyasztási hitelek és az állampapírok. Jelenleg az ingatlanhitelek értéke ötszöröse a 2008-asnak, azonban idén, a kamatok emelkedése miatt leállt a piac. „A 2023 januárjában nyújtott ingatlanhitelek értéke 1 milliárd lejjel marad el 2022 januárjától” – állította Georgescu.

A fogyasztási hitelek piaca is bedőlt, amit jól szemléltet, hogy a legnagyobb szereplő, a Cetelem kivonult Romániából. Az előző válság idején a nem törlesztett fogyasztási hitelek aránya meghaladta a 60 százalékot, emlékeztetett a pénzügyi elemző.

A legnagyobb problémát azonban, véleménye szerint az állampapírok jelentik. „Egész Európában a romániai bankoknak és magánnyugdíj-alapkezelőknek van a legnagyobb kitettségük. A bankoknál 70 milliárd lej értékű állampapír van” – írta Radu Georgescu. Ez akkor gond, ha a betétesek elkezdik tömegesen felszámolni a betétjeiket, a banknak pedig pénzre van szüksége. Ekkor eladhat állampapírokat, csakhogy a banknak 4 százalékos éves kamatú papírjai vannak, míg jelenleg 8 százalékos kamatú állampapírokat lehet vásárolni. Előbbieken csak mintegy 20 százalékos veszteséggel lehetne túladni, ami a teljes bankrendszer esetében elérheti akár a 10 milliárd lejt.

Nagy körültekintésre van tehát szükség a bankok részéről, s ajánlatos lenne, hogy idén ne fizessenek osztalékot a részvényeseknek – állította Georgescu.