Jóval pusztítóbb a gazdasági hatása, mint az ukrajnai háborúé, pedig azt is megéreztük.  

Három módon gyakorol negatív hatást a hazai gazdaságra a közel-keleti háború, derül ki a Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Romanian Economic Monitor nevű kutatási munkacsoportja által készített tanulmányből.

„A kőolaj drágulása három fő mechanismuson keresztül csökkentheti a gazdasági növekedést. Az első közvetlen: az áremelkedés aláássa a vásárlóerőt, ami a fogyasztás csökkenéséhez vezet, s közvetve a gazdasági növekedés mérséklődéséhez. A másik két csatorna közvetett. Egyrészt a világgazdaság lassulása, különösen az eurózónáé, amely Románia fő kereskedelmi partnere, hatást gyakorol a helyi gazdaságra is. Másrészt, a gazdasági bizonytalanság fokozódása óvatos viselkedésre  készteti a cégeket és a lakosságot egyaránt, a beruházások és a nem létfontosságú kiadások elhalasztására, illetve csökkentésére. (…) Mindezek a tényezők rontják Románia gazdasági kilátásait 2026-ban” – idézi az economedia.ro Bálint Csabát, a Romanian Economic Monitor kutatója.

A közel-keleti háború erőteljesebb negatív hatást gyakorol a kőolaj és a földgáz piacára, mint az ukrajnai háború. A Ukrajna elleni orosz invázió megindulását követő első hónap alatt a kőolaj 22,91 százalékkal drágult a világpiacon, a földgáz pedig 25,55 százalékkal.

Az Irán elleni támadást követően, ugyanannyi időn belül a kőolaj ára 59,85 százalékkal emelkedett, míg a földgázé 71,50 százalékkal. Az összképhez hozzátartozik, hogy a földgáz most csak 54,81 euró/MWh-ra drágult, míg akkor 111,61 euró/MWh-ra, mivel az inváziót megelőző hónapokban a Gazprom már jócskán feltornászta a gáz árát, hogy a Kremlnek legyen pénze a háború finanszírozására.

A közel-keleti háború pusztítóbb hatást gyakorolhat a világgazdaságra, mint Putyinék háborúja. „A Hormuzi-szoros lezárása okozta zavar kb. 15-20-szor nagyobb lehet annál, amit az ukrajnai háború gyakorolt a kínálatra az első hónapokban, ezért egy jóval nagyobb közvetlen fenyegetést jelent a kőolaj globális hozzáférhetőségét illetően” – szögezi le Nagy Bálint-Zsolt, a kutatócsoport tagja.

A problémát fokozza, hogy a bukaresti kormánynak akkor nagyobb volt a mozgástere, mint jelenleg. 2022-ben a gazdaság és az államháztartás a pandémiát követő konszolidáció időszakában volt, míg most a gazdaság egyre alacsonyabb fordulatszámon pörög, a kormányon pedig nagy a nyomás, hogy a tervezett szinten tartsa a költségvetési hiányt.