Véget ért a bérmunka kora Romániában?
A fizetések növekedése miatt egyre kevesebb nyugati megrendelőnek éri meg, hogy nálunk dolgoztasson.
Az elmúlt évtizedekben Románia gazdasága a bérmunkára épült, legyen szó ruhagyártósról, bútor- vagy autóiparról, de az informatika sem kivétel. Ez az üzleti modell kizárólag szabást és varrást, összeszerelést feltételez, vagyis egyszerű, ugyanakkor nem termel túl sok hozzáadott értéket. A bérmunka hátránya az is, hogy a termelési költségek, azokon belül pedig a bérköltség, hatalmas jelentőséggel bírnak. Ez az egyik fő oka annak, hogy egyetlen év alatt kb. 1000 hazai textil- és ruhaipari, valamint cipőgyártó cég szűnt meg.
“Románia arról volt közismert, hogy nagyon jó minőségű termékeket szállít. Egy olyan piac, amellyel jól lehet kommunikálni, a helyi gyárakat értékelik a jó együttműködésükért. Ugyanakkor egyre drágábbak lettünk” – nyilatkozta a Ziarul Financiarnak Marius Șandru, az Eurotex alapítója. Ez egykor az egyik legnagyobb hazai textilipari vállalat volt, azonban tavaly végleg lehúzta a rolót.
„Kelet-Európa mindig is drágább volt, mint Bangladesh, ahol 4 millióan dolgoznak a textiliparban. A havi fizetésük 60 dollár. (…) Ez a költségösszehasonlítás nem egy egészséges dolog” – mondja Amalia Săftoiu, az Ami Amalia divatcég tulajdonosa.
A külföldi megrendelők számára Románia annak ellenére számít drágának, hogy a hazai textilipar rosszul fizet. Idén májusban 3440 lej volt a nettó ágazati átlagbér, ami közel 38 százalékkal kisebb az országos átlagfizegtésnél.
Hasonló cipőben jár a bútoripar is. „Az ázsiai cégek, amelyeket szubvencionálnak a helyi kormányok, nagyon alacsony árakkal dolgoznak, ami azt jelenti, hogy a velünk való konkurenciájuk nem korrekt” – nyilatkozta Mihai Filip, a Taparo képviselője. Az elmúlt két évtizedben a Taparo fontos exportőr volt, az IKEA beszállítója, azonban tavaly novemberben fizetésképtelenné vált.
A hazai informatika is nagyrészt kiszervezett szolgáltatások elvégzéséből él, ennek a következménye, hogy az elmúlt hónapokban egy sor cégnél kollektív elbocsátások voltak. A nagyszebeni IT Perspectives 80 százalékban kiszervezett szolgáltatásokból él, a saját termékek a bevételeknek csak 20 százalékát adják.
„Nem tulajdonítottunk túl nagy jelentőséget a saját termékeknek, mert mindig voltak megrendeléseink, az azonnali bevétel pedig fontosabbnak tűnt, mint a stratégia. Most már azt hiszem, itt az ideje, hogy a hazai piac, a bérbe adott munkaórákon túl, hozzáadott értéket termeljen” – véli Cristi Cîmpianu, az IT Perspectives társtulajdonosa.
CSAK SAJÁT