Sokkal megfizethetőbb a lakhatás, mint egy évtizeddel korábban

A lakhatási költségeknek a nettó jövedelmekhez viszonyított aránya 6,8 százalékkal volt magasabb tavaly, mint 2015-ben, derül ki az Eurostat adataiból.

Az arány 17 tagállamban nőtt, 10-ben pedig csökkent. A mutató csökkenése azt jelenti, hogy megfizethetőbbek lettek az ingatlanok, ellenben a növekedése azt, hogy drágább lett a lakhatás.

Az Eurostat az albérleti díjat, a lakáshitelek törlesztési költségeit, a közköltségeket, a karbantartási költségeket, a biztosítást és az ingatlanadót számítja a lakhatási kiadások közé.Kevesebbet költünk a lakásra, mint tíz éve | Fotó: Pixabay

A lakáshoz jutás Portugáliában (60,8 százalék), Hollandiában (34,3 százalék) és Magyarországon (26,5 százalék) drágult leginkább. Idehaza nagyon kedvező a helyzet, legalábbis az uniós statisztikai hivatal szerint, a vizsgált időszakban 42,8 százalékkal csökkent a lakhatási költségek és a jövedelmek aránya. Ezzel elsők vagyunk az EU-ban, utánunk Finnország (25,2 százalék) és Bulgária (16,2 százalék) következik.

Az uniós állampolgárok 7,7 százaléka, mintegy 34 millió személy, költi jövedelmének több mint 40 százalékát a lakásra, amelyben él. Idehaza ez az arány jóval alacsonyabb, mindössze 5 százalék. 2015-ben még a román lakosság 15,9 százaléka volt kénytelen a jövedelmének több mint 40 százalékát a lakására fordítani.

Ennek a kategóriának az összlakossághoz viszonyított aránya Görögországban (26,4 százalék), Dániában (14,7 százalék), Németországban (11,2 százalék) és Svédországban (10,8 százalék) a legnagyobb, a másik végletet pedig Ciprus (2,4 százalék), Horvátország (3,2 százalék), Szlovénia (3,5) és Szlovákia (3,5) képviseli.

A hazai fiatalok az átlagnál sokkal rosszabb helyzetben vannak. A 20-24 éves romániaiak 17,5 százaléka költi lakhatásra jövedelmének több mint 40 százalékát, ami az egyik legnagyobb tagállami érték, az uniós átlag pedig 11,1 százalék.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Kapcsolódók

Kimaradt?