Zilahon szervezték meg a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) első Partiumi Gazdasági Fórumát, amelynek célja a helyi és regionális gazdasági stratégiák formálása, valamint a gazdaság jövőjével kapcsolatos kihívások és lehetőségek közös áttekintése volt. A fórum kiemelt meghívottjai között szerepelt Tánczos Barna közgazdász, Románia miniszterelnök-helyettese, aki online előadásában a gazdaság 2025-re várható kihívásait és lehetőségeit ismertette, valamint Nagy-Bege Zoltán közgazdász, a Ciga Energy energiapiacokért felelős igazgatója, aki az energiaszektor várható alakulásáról és az ezzel járó kihívásokról nyújtott betekintést a jelenlévőknek.

Nagy Imre, a Szilágy Megyei RMKT elnöke köszöntő beszédében kiemelte, az ilyen gazdasági és szakmai fórumoknak különösen nagy jelentősége van a Partiumban, főleg Szilágyságban, mert a megye gyakran kevés figyelmet kap a nagyvállalatoktól, és sokszor késve érkeznek az uniós vagy anyaországi támogatások. „Láthatjuk, hogy Szatmár és Bihar megye jó irányba halad, bízunk benne, hogy az autópálya néhány éven belül elkészül, és ennek köszönhetően több befektető érkezik majd a Szilágyságba, ami gazdasági megerősödést hozhat” – mondta, hozzátéve, az országos és uniós támogatások kulcsszerepet játszanak abban, hogy az itt élő emberek és családok élete fejlődjön.

Nemcsak túlélni, fejlődni is szeretnénk

Seres Dénes parlamenti képviselő köszöntőjében hangsúlyozta: soha nem volt időszerűbb az ilyen jellegű összejövetel, mint most. „Olyan világban élünk, amikor a stratégia, az elképzelések és a tudás megjelenítése kiemelten fontos. Látjuk, hogy a gazdaság szenved, a nagyszabású költségvetési hiány rányomta bélyegét az egész román gazdaságra. Ezért nemcsak a megyének, hanem mindannyiunknak célja kell legyen a fejlődés, különösen Szilágy megyében. „Egykor azt mondták, a SJ szegény megyét jelent, ma viszont azt valljuk, hogy az egy főre jutó jövedelem nálunk magasabb, mint egyes megyékben, köszönhetően a helyi, kitartó vállalkozásoknak” – fogalmazott.

A képviselő kiemelte az együtt gondolkodás, a szakemberek bevonásának és a tapasztalatcserének a jelentőségét is. Szerinte fontos előre látni, mire számíthatunk, és milyen eszközökkel lehetne kivédeni a kormány által meghozandó, fájdalmas intézkedéseket. „Nemcsak túlélni szeretnénk ezt az időszakot, hanem fejlődni is, hiszen tudjuk, hogy az ifjúság keresi a helyét, és ott, ahol fejlődés van, otthon marad az ifjúság, vannak gyerekek, van munkahely” – hangsúlyozta.

A képviselő rámutatott: mindenkinek fontos a megélhetés, és ha valaki nem találja azt meg itthon, kénytelen máshol keresni. Ezért kulcskérdés a munkahelyteremtés és a gazdasági fejlődés előmozdítása. Példaként említette az ipari park létrehozását, amely szerinte kiemelt lehetőséget kínál a cégek betelepülésére és új munkahelyek létrejöttére. „Nekünk az a célunk, hogy Szilágy megye továbbra is fejlődjön” – tette hozzá, hangsúlyozva: fontos, hogy ne hagyjuk megszűnni a helyi közösségeket és megyéket, hiszen már identitást nyertünk, és a megszerzett erőt meg kell őriznünk – zárta gondolatait.

Románia gazdasági egyensúlyra törekszik

A fórumon Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes előadásában felidézte az elmúlt évtizedek román költségvetési és gazdaságpolitikai irányait, amelyekkel néha a hazai termelés bázisának kiépítése nélkül, elsősorban a béremelésekkel és a fogyasztás ösztönzésével próbálták felzárkóztatni az országot. Tánczos szerint ennek a politikának az eredménye az lett, hogy Románia mára „ikerdeficittel” küzd: egyszerre magas a költségvetési hiány és a kereskedelmi mérleg hiánya is.

„Ezt a gazdasági filozófiát teljesen új alapokra kell helyezni. Egy 5–10 éves folyamat szükséges ahhoz, hogy a hazai termelés és az adóbevételek utolérjék a keresletet” – fogalmazott. A miniszterelnök-helyettes kiemelte, hogy 2024 végére az ország kénytelen volt nagymértékű hitelfelvétellel fedezni működési és beruházási költségeit, ami jelentősen megnövelte a kamatterheket. Példaként említette, hogy a kamatkifizetések a jövőben akár évi 12 milliárd eurót is elérhetnek, ami többszöröse egyes minisztériumok teljes beruházási keretének.

Tánczos Barna elmondta: az idei költségvetés 7 százalékos deficitre épül, és Románia célja, hogy hét év alatt visszatérjen a 3 százalék körüli hiányhoz. Ehhez többek között az áfa emelésére, adókedvezmények megszüntetésére, a közszféra bérezésének és privilégiumainak korlátozására, valamint állami vállalatoknál létszám- és költségcsökkentésre van szükség. „Nehéz reformfolyamat előtt állunk, de ezek a lépések elengedhetetlenek ahhoz, hogy stabilizáljuk a gazdaságot és biztosítsuk az uniós alapok folyósítását” – fejtette ki gondolatait.

Tánczos Barna hangsúlyozta, hogy a kormány célja a beruházások átütemezése, nem pedig leállítása, ugyanakkor a PNRR-program újratárgyalása miatt az ország jelentős olcsó hiteltől esik el. Elmondta, újabb adóemelést nem támogatnak, és a gazdaságélénkítő intézkedésekre kell koncentrálniuk.

Kérdésekre válaszolva hozzátette, hogy a kormány célja a digitalizáció és automatizáció erősítése a kis- és közepes vállalkozások fejlesztésében, hogy az önkormányzatok kiszolgáltatott helyzetben vannak, bevételeik nagyban függnek az uniós és országos programoktól. Az adópolitikával kapcsolatban kiemelte: a 16 százalékos osztalékadóval a tőke és a munka adózását kell kiegyenlíteni, a forgalmiadó-kedvezmények megszüntetése pedig uniós kötelezettség.

A fórumon részt vevő vállalkozók arra hívták fel a figyelmet, hogy nemcsak a külföldi befektetőket kell „várni”, hanem a helyi kisvállalkozók támogatása is kulcsfontosságú, mert ők már jelen vannak és munkahelyeket teremtenek. Elhangzott, a kereskedelemre kevés támogatás jut, míg a mezőgazdaság, az élelmiszer- és feldolgozóipar jelentős állami és uniós támogatást kapott az elmúlt években. Továbbá rávilágítottak a kisvállalkozók nehéz helyzetére, akik gyakran a mindennapi működésért és az alkalmazottak fizetéséért küzdenek, miközben az állami adminisztrációban töredék munkáért magasabb jövedelemhez jutnak.

Fenntarthatóság és KKV-barát megoldások

Nagy-Bege Zoltán, a Ciga Energy energiapiacokért felelős igazgatója az energiaszektor helyzetéről tartott előadást. Kiemelte, hogy Európában a széntüzelésű erőművek és a földgáz részaránya csökken, Romániában viszont továbbra is számítanak a földgázra, különösen a fekete-tengeri kitermelés 2027-es indulása után.

Rávilágított az energiaválság 2021-es kezdete óta tett intézkedésekre, köztük a háztartásoknak biztosított ársapkára és az energiaügyi támogatásokra, amelyek célja a kiszolgáltatott fogyasztók védelme. A mintegy 4,5 millió háztartás közül sok havi 100 kilowattóra alatti fogyasztás mellett él, miközben az állami költségvetésnek több mint 10 milliárd lej tartozása van az energiaszolgáltatók felé. Nagy-Bege szerint a zöldenergia-termelés – főként a proszumerek révén – nőtt, a szélenergia azonban csökkent, miközben az ipari fogyasztás 2024-ben kismértékben emelkedett.

Beszélt a Csernavodai 1-es atomreaktor felújításáról és új reaktorok építéséről, mely 2030–2032-re várható. Hozzátette, hogy az elmúlt két-három évben a szakminisztérium 14 milliárd eurót fordított az energiaszektor fejlesztésére, ami magában foglalja a hálózatfejlesztést, a földgáz- és megújuló energiás projektek támogatását, valamint a nagyobb ipari beruházásokat.

Nagy-Bege szerint Románia energiapolitikája az árak stabilizálása mellett a fenntarthatóságot és a KKV-k önálló energiatermelését is ösztönzi. Kiemelte, hogy a napenergia továbbra is a legígéretesebb megújuló forrás Romániában, mivel egyszerűbb telepíteni és széles körben alkalmazható. A szélenergia potenciálja regionálisan erős, de nem mindenütt hasznosítható, míg a geotermális energia bizonyos területeken, például Bukarest északi részén jelentős lehetőségeket kínál. Szerinte a következő energiaipari hullámot az adatközpontok energiaigénye és az új szélerőmű- (kb. 2500 MW) és naperőmű-projektek (kb. 2000 MW) jelentik, amelyek várhatóan nagy hatással lesznek a piacra a következő három évben.

35 év az RMKT szolgálatában

Nagy Károly, az RMKT országos elnöke a konferencia záróakkordjaként a Romániai Magyar Közgazdász Társaság 35 éves működését mutatta be. Elmondta, hogy a szervezet célja a közgazdászok és a közgazdaság iránt érdeklődők összefogása, és kiemelte, hogy az RMKT képes volt folyamatosan megújulni, miközben ötvözi a fiatal és tapasztalt tagok energiáját.

Jelenleg több mint 400 tagot számlálnak – tette hozzá. Kiemelte az RMKT ifjúsági frakciójának fontosságát, amely évente egyre több tevékenységet szervez, és segít a fiatal generációk mozgosításában, továbbá hangsúlyozta a civil tevékenységek és önkéntesség jelentőségét a fiatalok szakmai fejlődésében. Végezetül hangsúlyozta, hogy a gazdasági pálya hosszú távon pozitív Romániában, és arra ösztönözte a hallgatóságot, hogy támogassák a hazai munkaerőt, és koncentráljanak az energiahatékonyságra: „A legolcsóbb energia az, amit nem fogyasztunk el” – mondta.

A költségvetés és a gazdaság kihívásairól

A fórumon szintén jelen lévő szilágysági közgazdász, Lőrincz Ödön a Maszolnak nyilatkozva kifejtette, hogy az ország gazdasági helyzete több kihívással néz szembe. Kiemelte, hogy a kölcsönök egyre drágábbak, a finanszírozási forrásokhoz való hozzáférés nehezebb, ezért a költségcsökkentés és a jövedelmek hatékony behajtása kulcsfontosságú a költségvetés stabilizálásához. A közgazdász hangsúlyozta, hogy 2025-ban és 2026-ban különösen fontos lesz az adók és a büntetések beszedése, valamint a nagyobb cégek elmaradt fizetéseinek behajtása.

Hozzátette: a költségek csökkentése főként az intézmények működési kiadásait érinti, és az egyszerű állampolgárokat kevésbé terheli. Lőrincz szerint a gazdaság hatékonyságának növelése fejlesztésekkel és befektetésekkel hosszú távon javíthatja a kereskedelmi mérleget, és hozzájárulhat a költségvetés egyensúlyához. A jövőt illetően hangsúlyozta: a költségvetés egyensúlyának elérése nem várható rövid távon, a stabil helyzet kialakítása közép- és hosszú távon, 5–10 éves időtávon lehetséges.

A partiumi gazdaság megerősítése

Nagy Imre Szilágy megyei RMKT-elnök kiemelte, hogy a fórum célja, hogy a Szilágy, Szatmár és Bihar megyei vállalkozások mindig naprakész információt kapjanak a törvényekről és a gazdasági változásokról. Az elmúlt hetekben több mint 400 cég zárt be a régióban, ami rávilágít a gazdaság törékenységére. Mint mondta, a legfontosabb, hogy a KKV-k működjenek és megőrizzék a munkahelyeket, így biztosítva az alkalmazottak és családjaik megélhetését.

A Szilágy megyei gazdasági helyzetről elhangzott, hogy a körülbelül 6900 kft-ből 611–650 magyar tulajdonú, főként kisvállalkozások működnek, ahol az alkalmazottak száma 1–5 fő között mozog. A nehézségek részben abból adódnak, hogy a nagyobb cégek késve fizetik ki a beszállítóknak járó számlákat, ami komoly likviditási problémákat okoz a kisebb vállalkozásoknál. Nagy Imre nyomatékosította, hogy a határmenti régió gazdasági megerősítése kulcsfontosságú, és ehhez elengedhetetlen a KKV-k támogatása, az ipari parkok létrehozása és a beruházások ösztönzése, például az autópálya befejezése révén. Emellett fontos, hogy a fiatalok hazatérjenek, vállalkozzanak, és itthon is meg tudják keresni a megélhetésüket.

Az RMKT és az Erdélyi Vállalkozóiskola segítségével a fiatalok betekintést nyerhetnek az üzleti tervezésbe, innovációba és a start up programokba, amelyek révén nemcsak a helyi, hanem akár a nemzetközi piacra is beléphetnek. Az elnök szerint a jövő a kreatív, innovatív vállalkozásoké, amelyek képesek magas minőséget nyújtani versenyképes áron.

(Nyitókép: AdobeStock)