A cél a költségvetési hiány csökkentése és a gazdaság működőképességének megőrzése a technikai recesszió közepette, szögezte le a kormány frissen elfogadott reformcsomagja kapcsán Rácz Béla Gergely közgazdász.

A Romanian Economic Monitor kutatója, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem dékánhelyettese a Maszol megkeresésére kifejtette: az intézkedések gazdasági szempontból indokolhatóak, de a siker azon múlik, hogy a döntéshozók képesek lesznek-e fegyelmezetten, következetesen végrehajtani azokat, és elkerülni az újabb költségvetési „osztogatásokat”.

Rácz Béla Gergely hangsúlyozta: ha nem lesznek újabb lazítások és politikai alapú pénzosztások, akkor a mostani intézkedések elegendőek lehetnek, és nem lesz szükség további megszorításokra.

Ha nem lesznek osztogatások, nem lesz szükség további megszorításokra

A frissen elfogadott rendeletben a kormány igyekezett olyan intézkedéseket hozni, melyek az adófegyelmet, az adók behajtását teszik hatékonyabbá, törekedtek arra, hogy kevesebbet költsön a kormányzat, ami gazdasági szempontból értelmes intézkedés, részletezte a Maszol megkeresésére Rácz Béla Gergely. Rámutatott, közben próbáltak figyelni arra, hogy ne nyomorítsák meg teljesen, vagy még jobban a vállalati szektort, ezért kidolgoztak egy olyan intézkedéscsomagot, mely valamennyire élénkíti az amúgy nagyon nehéz helyzetben lévő gazdaságot.

„Ilyen értelemben ha csak nagyon gazdasági szemüvegen keresztül nézzük, ennek a csomagnak helye van, valóban segíti azt, hogy a költségvetés fenntartható pályára álljon, évről-évre csökkenteni tudjuk a nagyon jelentős költségvetési hiányt, de nagyon sok múlik azon, hogyan fogják megvalósítani, ezért az optimizmusom visszafogott” – mondta a közgazdász.

Rámutatott, ezekkel az intézkedésekkel, hogyha a fegyelmet megtartják, a romániai gazdaság egy olyan pályára tud állni, hogy nem lesz szükség további megszorításokra. Figyelmeztetett ugyanakkor, politikai szempontból nagyon fontos, hogy csak akkor nem lesz szükség további megszorításokra, ha nem lesznek további osztogatások.

Fenntarthatatlan pályára került a költségvetés

Rácz Béla Gergely emlékeztetett, 2024-re teljes mértékben fenntarthatatlanná vált a költségvetési-hiány, és Románia azt kockáztatta, hogy fizetésképtelenné válik, nem tudja törleszteni és újrafinanszírozni azokat a hiteleket amelyek működéséhez szükségesek. Hangsúlyozta, mindenképpen szükségessé váltak a meglépett konszolidációs intézkedések, melyek az elmúlt év második felében arra vonatkoztak, hogyan lehet növelni a lehető leggyorsabban az államháztartás bevételeit. A bevételeket adóemeléssel lehet a leggyorsabban növelni, azon belül is áfa-emeléssel, ezért ezt lépték meg elsőnek.

A további megszorítások következtében viszont a reálbér-növekedés megszűnt, a gazdaság teljesítménye gyengült, magas infláció volt jellemző, és több olyan gazdasági következmény volt, ami a társadalmat negatívan érintette, idézte fel a szakértő.

A költségvetési egyensúlytalanságot, ami az évek során, tulajdonképpen már 2019-től kialakulóban volt, ennyivel nem lehetett megoldani, szükség volt olyan intézkedésekre is, melyeknek nincs ugyan azonnali hatásuk, de a gazdaságot és költségvetést egyensúlyi pályára tudják állítani, taglalta a szakértő. Rámutatott, a most elfogadott utolsó intézkedések valójában erről szólnak, arra tesznek kísérletet, hogy a technikai recesszióba fordult gazdaságot élénkítsék.

Meglátása szerint, fontos összefüggés, hogy amikor a kormányzat megszorít, annak a következményét a vállalati szektor is érzékeli, az a háztartásokba is begyűrűzik, illetve fordítva is igaz: ha a háztartásokra vonatkoznak a megszorítások, azt a vállalatok is érzik. „Ha a vállalatok nehéz helyzetbe jutnak, nem tudják fizetni az alkalmazottaikat, elbocsátanak, ha a lakosságot érintő adókat emelik, mint például a vagyonadót, áfát, aminek a terhét szintén a lakosság viseli, kevesebb pénz marad költeni, az pedig a vállalatokat érinti negatívan. Az egymásrautaltság, és kölcsönös gazdasági nehézségek következménye a technikai recesszió” – taglalta az egyetemi oktató.

Rámutatott, fontos ugyanakkor, hogy a technikai recesszió negyedéves adatok alapján értelmezhető: két egymást követő negyedévben csökkent a gazdasági teljesítmény. Éves szinten azonban még a nagyon nehéz 2025-ös évben is enyhe, de pozitív növekedés volt 2024-hez képest.

Gazdaságélénkítés a megszorítások mellett

A most elfogadott intézkedéscsomag éppen ezért nem csupán szigorításokat tartalmaz, hanem gazdaságélénkítő elemeket is. A cél, hogy a megszorítások közepette se fulladjon ki teljesen a gazdaság, mutatott rá Rácz Béla Gergely.

Állami támogatások érkeznek stratégiai beruházásokra, feldolgozóipari, bányászati, technológiai és kutatás-fejlesztési projektekre, valamint a védelmi ipar fejlesztésére. A vállalatokat ösztönzik arra, hogy 2026-ban kutatás-fejlesztési beruházásokat hajtsanak végre, amelyeket gyorsított amortizációval írhatnak le.

A csomag több társasági adókönnyítést is tartalmaz, amelyek plusz mozgásteret biztosítanak a vállalatoknak. A mikrovállalkozások esetében 100 ezer euróig marad az árbevételi plafon, ugyanakkor módosul annak számítási módja, ami kedvezőbb helyzetet teremthet számukra. Emellett 3 százalékos adóbónusz jár azoknak a cégeknek, amelyek időben befizetik adóikat.

A közgazdász szerint ha a nehéz helyzetbe került vállalatok „plusz levegőt” kapnak, az közvetve a háztartásoknak is kedvez, hiszen a foglalkoztatottak jelentős része kis- és középvállalkozásoknál dolgozik.

Visszafogják az állami költekezést

A reformcsomag egyik jelentős eleme a közigazgatási átalakítás, ezt a társadalom valamilyen szinten el is várta a kormányzattól, mondta Rácz Béla Gergely. Emlékeztetett, 2019 és 2024 között az állami alkalmazottak száma és jövedelme is jelentősen nőtt, miközben több területen alacsony hatékonyság volt tapasztalható. Különösen az önkormányzatoknál és a központi kormányzatnál halmozódtak fel túlfoglalkoztatási problémák.

A mostani döntés értelmében az önkormányzatoknál a maximális engedélyezett létszámot 30 százalékkal csökkentik. Ez nem jelenti automatikusan az alkalmazottak egyharmadának elbocsátását, mivel sok településen nincs betöltve az összes álláshely. A prefektúráknál 25 százalékos a maximális létszám csökkentése.

Kapcsolódó

FRISSÍTVE: Rendkívüli ülésen fogadták el a reformokat

Rendkívüli ülésén fogadta el kedd este a kormány a közigazgatási reformcsomagról és a gazdaságélénkítő intézkedésekről szóló sürgősségi rendeleteket.

kormányülés közigazgatási reform Bolojan-kormány gazdaságélénkítés

A központi intézményeknél és az önkormányzatoknál a bértömeget 10 százalékkal kell mérsékelni, ami tényleges megtakarítást jelent, sorolta a szakértő. Ugyanakkor  megszüntetnek bizonyos pozíciókat – például a kormányzati felügyelői tisztséget –, csökkentik a miniszteri kabinetek létszámát, és szigorítják a helyi rendőrségi normát.

A csomag a felsőoktatást sem hagyja érintetlenül: a doktori címmel rendelkező oktatók eddig bruttó 950 lejes pótlékot kaptak, ezt 500 lejre csökkentik.

Emellett több olyan rendelkezés lép életbe, amely a pénzügyi fegyelem erősítését szolgálja. Szigorodik az adóbehajtás, valamint a közlekedési bírságok végrehajtása: a ki nem fizetett bírság esetén minden 50 lej tartozás után egy napra felfüggesztik a gépjárművezetői jogosítványt.

A kormány számítása szerint mintegy 45 ezer állás szűnhet meg a közigazgatásban. A pénzügyminisztérium becslése alapján ez 2026-ban mintegy 1,6 milliárd lejes, 2027-ben pedig 3 milliárd lejes megtakarítást eredményezhet.
Ugyanakkor kérdés marad, hogy az elbocsátott alkalmazottak milyen eséllyel tudnak majd elhelyezkedni egy még mindig törékeny gazdasági környezetben, vetette fel Rácz Béla Gergely.

A gazdasági növekedés segíthet

A hiánycélt GDP-arányosan határozzák meg, ezért a gazdasági növekedés kulcsfontosságú. Ha a gazdaság növekedési pályára áll, a hiány egy részét „ki lehet nőni”, részletezte Rácz Béla Gergely.

Hozzátette, előrejelzéseik szerint, 2026-ban 0,8 százalékos, 2027-től pedig akár 2,6 százalékos gazdasági növekedés is elképzelhető. A recesszió akkor válna valódi válsággá, ha éves szinten is visszaesés következne be – erről azonban egyelőre nincs szó, pontosított a szakértő.

„A helyzet rossz, de nem kilátástalan” – összegezte Rácz Béla Gergely. A következő évek kulcskérdése az lesz, hogy a kormány képes lesz-e megőrizni a költségvetési fegyelmet, és    biztosítani a gazdaság élénkítését.