A Hargita-hegység Közösségi Fejlesztési Társulás pénteken negyedik alkalommal szervezte meg a Pásztornap a Hargitán című szakmai rendezvényt a csíkcsicsói Csicsó Farmon, azzal a céllal, hogy a gazdálkodók és állattartók közvetlenül az illetékes szakemberektől és döntéshozóktól kapjanak tájékoztatást az őket érintő aktuális kérdésekről. A rendezvény kiemelt társszervezője a Csicsó Farm Szövetkezet, további partnerei Hargita Megye Tanácsa, Csíkcsicsó Község Önkormányzata és a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete volt.

Az idei eseményen a mezőgazdasági támogatásokról és pályázati lehetőségekről, az állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági kérdésekről, a sertéstartást érintő jogszabályi változásokról, a gyep- és legelőgazdálkodásról, valamint a Natura 2000 területeken történő gazdálkodás és a nagyragadozók jelentette kihívásokról volt szó. A program a termelés mellett a feldolgozás és az értékesítés gyakorlati kérdéseire is kitér. A két szakmai panel során többek között arról is szó volt, milyen állatfajtát érdemes tartani és feldolgozni térségünkben, milyen lehetőségeket kínál a helyi húsipar, hogyan juthat el a hegyi legelőn megtermelt tej a minőségi sajtig, illetve hogyan kapcsolódhat egymáshoz a hegyvidéki gazdálkodás és a turizmus.

Az ünnepélyes megnyitón Madár Zsolt, a Hargita-hegység Közösségi Fejlesztési Társulás igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a nehéz gazdasági helyzetben nem érdemes pusztán a problémákat sorolni. Egy szakmai podcast gondolatát idézve azt hangsúlyozta: inkább arra kell keresni a választ, hogy az egyes gazdák, illetve az intézmények mit tehetnek saját lehetőségeik szerint az agrárium és a gazdálkodók boldogulásáért. Rámutatott arra is, hogy a Pásztornap témái az évek során folyamatosan bővültek: a hagyományos mezőgazdasági és állattartási kérdések mellett idén a vidéki turizmus fejlesztése és a nagyragadozók jelentette kihívások is bekerültek a programba.

Becze István, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének (SZGE) elnöke a csicsói gazdák összefogását és a farm létrejöttét állította példaként a résztvevők elé. Mint fogalmazott, egy ilyen létesítmény megvalósulása azt bizonyítja, hogy érdemes belevágni a közös munkába akkor is, ha az áldozatokat követel.

Az SZGE elnöke szerint a hegyvidéki turizmus és vidékfejlesztés sem képzelhető el a földet megművelő gazdák nélkül. A piaci kihívásokra nem lehet egyszerű válaszokat adni, ezért továbbra is szükség van fejlesztésre, együttműködésre, a helyi feldolgozás erősítésére és a szövetkezeti mozgalomra. Mint kiemelte, a helyi feldolgozás és értékesítés révén „nagyobb érték marad helyben”. Az intézményeknek pedig továbbra is a gazdatársadalom mögött kell állniuk, hangsúlyozta.

Házigazdaként Péter Lukács, Csíkcsicsó polgármestere arról beszélt, hogy a Csicsó Farm nem egyszerűen egy uniós pályázat eredménye, hanem közös elképzelésből és összefogásból született gazdaság. A közel kétmillió lejes értékű beruházás mögött több gazda közös vállalása áll, a pályázat lezárásával azonban nem ért véget a munka: a létesítményt működtetni és továbbfejleszteni is kell. Az elöljáró szerint a hegyvidéki gazdálkodás túlmutat egy-egy gazdaság működésén. Ha vannak gazdák és állatok, és megművelik a legelőket, kaszálókat, akkor a falvak is életben maradnak, és továbböröklődhet az évszázados életforma. Ehhez azonban a hagyományos tudás mellett korszerű technológia, megfelelő támogatási rendszer, kiszámítható tervezés, működő piac és mindenekelőtt együttműködés szükséges. A Csicsó Farm példája pedig azt mutatja, hogy egy közös elképzelésből akkor válhat valóság, ha vannak, akik hisznek benne és hajlandók dolgozni érte.

Saját példáján keresztül igazolta Szabó Zoltán, a Csicsó Farm Szövetkezet elnöke, hogy kitartással és összefogással nehéz körülmények között is lehet eredményt elérni. A farm létrehozását számos nehézség és bizonytalanság kísérte, de a közös cél és az egymásba vetett bizalom átsegítette a szövetkezet tagjait a nehezebb időszakokon. Mint mondta, a farm „a kitartás, az összefogás és a közös munka eredménye”. Hangsúlyozta azt is, hogy a helyi feldolgozás és értékesítés révén több érték maradhat a térségben, az együttműködés pedig olyan eredmények elérését is lehetővé teszi, amelyekre külön-külön nem feltétlenül lennének képesek. A találkozó egyben arra is lehetőséget adott, hogy megosszák egymással tapasztalataikat, tanuljanak egymástól, és megmutassák: a nehéz mezőgazdasági környezetben is vannak lehetőségek.