Paradoxon: nappal olcsón adjuk el az áramot, este ötször drágábban vásároljuk vissza
Az Intelligens Energia Egyesület elemzése szerint Románia különös helyzetbe került az energetikai piacon: bár az ország nagyobb megújulóenergia-termelő kapacitással rendelkezik, mint Bulgária, a megfelelő energiatároló rendszerek hiánya miatt mégis a bolgár akkumulátoros kapacitások „foglyává” vált.
A helyzet rendkívül kedvezőtlen: Románia hétszer többet fizetett Bulgáriának villamosenergia-importért, mint amennyit ugyanabba az országba irányuló exportból bevételezett – írja a G4Media.
Bár a statisztikák alapján Románia hosszú ideig esélyesnek tűnt arra, hogy regionális energetikai központtá váljon gazdag természeti erőforrásainak köszönhetően, a 2026. áprilisi adatok már komoly figyelmeztetést jelentenek.

A román energiarendszer fő problémája ma már nem a termelési kapacitás hiánya, hanem a rugalmasság hiánya, illetve az, hogy az ország nem képes hatékonyan kezelni a fogyasztási csúcsidőszakokat.
Az áprilisi pénzügyi adatok szerint Románia átlagosan 50 euró/MWh áron exportált villamos energiát, főként a déli órákban, amikor a napelemes termelés a csúcson volt.
Az esti fogyasztási csúcs idején azonban – amikor a napenergia-termelés visszaesik – az országnak nagy mennyiségben kellett áramot importálnia, akár 250 euró/MWh áron.
A helyzet költségvetési hatása jelentős: a Bulgáriából származó villamosenergia-import értéke elérte a 33,4 millió eurót, miközben az ugyanoda irányuló export mindössze 5 millió euró bevételt hozott.
Bár az importált energiamennyiség csupán kétszerese volt az exportáltnak, az érte fizetett összeg közel hétszer magasabbnak bizonyult.
A probléma gyökere az energiatárolási kapacitásban rejlik. Miközben Románia továbbra is elsősorban új nap- és szélerőművek építésére összpontosított, Bulgária felismerte, hogy az új energiagazdaságban az igazi előnyt a rugalmasság és az energiatárolás ellenőrzése jelenti.
Bulgária jelenleg már 2 GW beépített akkumulátoros teljesítménnyel és 8 GWh tárolókapacitással rendelkezik, és rövid távon 10 GWh elérését tűzte ki célul.
Románia ezzel szemben mindössze 0,6 GW akkumulátoros teljesítménnyel és alig több mint 1 GWh tárolókapacitással rendelkezik.
Bulgáriában az akkumulátoros tárolókapacitás a teljes megújulóenergia-kapacitás 30 százalékát teszi ki, ami ötször nagyobb rugalmasságot biztosít, mint Romániában, ahol ez az arány csupán 6 százalék.
„A sürgős feladat nem feltétlenül a megújulóenergia-termelés további növelése, hanem egy intelligensebb megközelítés kialakítása. Az új gazdasági környezetben nem azok kerülnek előnybe, akik a legtöbb energiát termelik, hanem azok, akik képesek hatékonyan irányítani, mikor használják fel az energiát” – hangsúlyozta Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
CSAK SAJÁT


