A tavaly december közepétől érvényes 2025/239-es törvény kihirdetése, majd a helyi önkormányzatok által történt „gyakorlatba ültetése”, vagyis a befizetendő helyi adók és illetékek megemelése kellőképpen paprikás hangulatba hozta a romániai társadalmat. Ha mindez nem lett volna elég, az év elején az adózni kívánó polgároknak azzal is szembesülniük kellett, hogy a már egyébként jól bejáratott ghiseul.ro sem működött megfelelően, sokak számára utólag derült ki, hogy magasabb összeget kell befizetniük a polgármesteri hivatal kasszájába, amint amennyit eredetileg a platformon feltüntettek. A Maszol annak járt utána, hogy a székelyföldi városokban milyen módon és mikortól lehet befizetni az adókat, tisztáztuk továbbá, hogy a március 31-éig befizetett adók esetében továbbra is érvényes a 10 százalékos kedvezmény, illetve példákon keresztül vizsgáltuk az emelkedés mértékét.

Mint ismert, már január 5-én, az év első munkanapján is több településen sokan sorban álltak adót fizetni, ám amikor kiderült, hogy csak kártyával lehet ezt megtenni, és még abban az esetben is technikai akadályok vannak, ráadásul sokak esetében megduplázódott az adó, tüntetéssé alakult a sorban állás, ez történt például Bukarest 3. kerületében, de Suceava megyében is volt rá példa.

A ghiseul.ro platform a kezdeti túlterhelésen kívül egyébként azért sem működött megfelelően, mert az önkormányzatoknak gyakorlatilag egyenként kellett bevezetniük minden épület-, telek- és gépjárműtípusra az új számítási mutatókat. Ez időigényes, hetekig, akár hónapokig tartó munka, és ez az oka annak, hogy sok polgármesteri hivatalban az előttünk álló héten vagy még azután nyílik lehetőség az idei adók befizetésére.

Mennyivel kell többet fizetni?

A lakásokra, autókra, telkekre és parkolóhelyekre kivetett adók idén több mint 70 százalékkal emelkedtek. Csíkszeredában például egy központi fekvésű, A zónás 50 négyzetméteres tömbházlakás esetében 230 lejről 450 lejre módosul az adó, egy 110 négyzetméteres, szintén A zónás magánlakás esetében pedig 387 lejről 707 lejre növekszik.

Az udvarok esetében egységesen 5,6 százalékos inflációarányos növekedést vezettek be. Egy ezer négyzetméteres, belteleknek minősülő D zónás szántóföld adója 10 lejről 16 lejre nő. Ugyancsak a D zónában, de kültelek esetében egy egyhektáros szántóföldnek 168 lejről 304 lejre emelkedik az adója.

Kézdivásárhelyen a központi, úgynevezett A zónában a szorzó 2,4, míg a C zónában körülbelül 2,1, a peremterületeken ennél alacsonyabb, falusias övezetben pedig gyakorlatilag az alapérték marad érvényben. Ez azt jelenti, hogy ugyanaz a lakás alapterület és műszaki jellemzők mellett is jóval magasabb számított értéket kap a központban, mint a város szélén. Például egy átlagos, 55-60 négyzetméteres, kétszobás lakás esetében a korábbi, körülbelül 200–220 lejes éves ingatlanadó 2026-ra 400 lej körüli összegre emelkedhet. Háromszobás, nagyobb alapterületű lakásoknál az éves adó elérheti vagy meg is haladhatja az 500-600 lejt.

A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy több korábbi kedvezmény megszűnt vagy jelentősen beszűkült. Az idősebb, ötven évnél régebbi épületek után járó adókedvezmények, valamint bizonyos szociális alapon nyújtott mentességek már nem érvényesek úgy, ahogy korábban. Emiatt sok esetben nemcsak az adóalap nőtt meg, hanem az adófizetők elveszítették azokat a csökkentő tényezőket is, amelyek eddig mérsékelték a terheket.

Sok kérdést vetett fel a gépjárműadók alakulása is: 2026-tól a gépjárműadó elsősorban a hengerűrtartalom, a környezetvédelmi besorolás – különösen az Euro-norma –, valamint a hajtás típusa szerint differenciál. A kisebb motorral és korszerűbb, Euro 6-os besorolással rendelkező járművek esetében az emelés mérsékeltebb, míg a nagyobb hengerűrtartalmú, régebbi besorolású autók adója jelentősen megugrik. A hibrid járművek esetében továbbra is vannak kedvezmények, de ezek mértéke csökkent, így az adóteher itt is növekedett, mégpedig eléggé jelentősen.

Az adókat a pénztáraknál vagy online is be lehet fizetni, és akik március 31-ig ezt megteszik, 10 százalékos kedvezményben részesülnek.

Mit jelent az adóalap és az adókulcs, vagyis a szorzó?

Szakács-Paál István székelyudvarhelyi polgármester hivatalos közösségi oldalán január 7-én közzétett videójában kifejti, hogy számos félinformáció keringett a helyi adók megemelésével kapcsolatban. Mint mondta, ő maga is nehéz helyzetben van, mert nem ért egyet az adóemeléssel. „Tökéletesen látom azt, hogy az alacsonyabb adókat is rossz hatékonysággal tudtuk begyűjteni az elmúlt években. Ennek megfelelően nem gondolom azt, hogy csodát fog hozni ez a fajta intézkedés, és nem gondolom azt, hogy látványosan meg fognak nőni a város bevételei. Az alacsony adót is nehezen tudták befizetni a városlakók, figyelembe véve azt, hogy mennyire rossz a gazdasági helyzet az országban, a régióban és a városban akár” – mutatott rá a polgármester.

Szakács-Paál István elmagyarázta a december 15-én elfogadott 239-es törvényben foglaltakat: több mint kétszeresére emelik az adóalapot az előző évhez képest, és az önkormányzatokat arra utasították, hogy nem csökkenthetik az adókulcs mértékét. Helybenhagyhatják, tehát maradhatnak a 2025-ös szinten vagy növelhetik, de semmi esetre sem csökkenthetik, ezt tiltja az adótörvénykönyv. „Ennek megfelelően az önkormányzatok kezéből kivettek mindenféle mozgáslehetőséget, hogy ezt az adóemelést tompítani tudjuk valamilyen szinten” – magyarázta az elöljáró, hozzátéve, hogy bár az önkormányzatok meghatározhatják az adókulcs, más néven szorzó mértékét, az adók nem az adókulcstól nőttek, hanem azért, mert a kormány megemelte az adóalap mértékét, és az önkormányzatokat arra kötelezték, hogy ezzel együtt nem csökkenthetik az adókulcs mértékét.

Bokor Tibor, Kézdivásárhely polgármester a Maszolnak elmondta: az ingatlanadó mértéke formálisan nem változott, továbbra is az ingatlan számított értékének 0,1 százalékát kell befizetni évente. Ami viszont jelentősen módosult, az maga az az érték, amelyből az adót kiszámítják. Ez az érték egy törvényben rögzített képlet alapján keletkezik, amely figyelembe veszi az épület rendeltetését, az építőanyagot, az alapterületet, valamint azt is, hogy az ingatlan a település melyik övezetében található.

Mire költhetik a befolyó többletet az önkormányzatok?

Bár a helyi adó emelése kapcsán azt feltételeznénk, hogy hosszú távon az adott közösség javát szolgálja, a nekünk nyilatkozó elöljárók elmondták, ezúttal ebben egyáltalán nem biztosak, mert kormány még nem szögezte le, hogy a beérkező összegek hány százaléka marad helyben, és mennyit kell beszolgáltatniuk a központi közigazgatásnak, de félő, hogy az önkormányzatok nem látják majd ennek hasznát.

Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere a Maszol megkeresésére elmondta, semmilyen információja nincs arról, hogy a megemelt összegű helyi adókból mekkora arányban maradhatnak helyben felhasználható összegek. Mint részletezte: a pénzügyminisztérium döntéshozóinak fejében „egy nagyon rossz forgatókönyv van”.

„Ez azt jelenti, hogy az álláspontjuk szerint semmit nem szabad hagyni helyi szinten. Én viszont azt gondolom, hogy akkora erőfeszítéseket tesznek az emberek egy-egy településen, hogy ez a döntés óriási hiba lenne. Ez nem a fejlődés felé fogja vinni az országot, hanem a nagy költségvetésbe beolvasztja ezt az összeget, amit véleményem szerint nem szabadna” – fogalmazott Korodi Attila.

Mint az elöljáró érdeklődésünkre megosztotta: normálisnak tartja, hogy a megemelt adókról szóló döntés felháborodást váltott ki a lakosság körében. „Eddig is volt emelés, egy inflációhoz kötött, törvényi hozzáigazítás, amit még elfogadtak az emberek. De, amikor hirtelen ekkora növekedés van, akkor azért el kell gondolkodnia mindenkinek, meg kell szerveznie a családi költségvetést. Pont abban az időszakban született a döntés, amikor van egy csomó plusz kiadás. Tehát nagyon rosszul fogadta lakosság, de ez a normális, hogyan is tudta volna jól fogadni? Ez egy meredek döntés volt” – mondta el Korodi Attila.

Hozzátette: Ilie Bolojan miniszterelnök és Alexandru Nazare pénzügyminiszter hozzáállása hozta kényszerhelyzetbe a helyi önkormányzatokat az adók emelése kapcsán.

„Tudom, hogy egyensúlyokat kell fenntartani a különböző állami költségvetés irányába érkező bevételek között, és a helyi adók reálértéke jobban visszaesett. Viszont ezekkel a radikális döntésekkel nem szolgálnak jó ügyet” – összegzett Korodi Attila.