Nálunk a lakosság 8 százaléka vásárolt már kriptovalutát, míg az éllovas Szlovéniában 18 százalék az arány.

A romániaiak elég konzervatívak a befektetések tekintetében, óvakodnak attól, hogy kriptovalutában tartsák a pénzüket, derül ki a Visual Capitalist portál tanulmányából. Idehaza a felnőtt lakosság 8 százaléka vásárolt valaha kriptovalutát, ami az Európai Unió viszonylatában alacsony értéknek számít. Ennél kevesebben csak Franciaországban (5 százalék), Németországban (6 százalék), Olaszországban (6 százalék) és Belgiumban (6 százalék) vásároltak bitcoint vagy valamely más digitális fizetőeszközt.

A kriptovaluták Szlovéniában a legnépszerűbbek, ahol a lakosság 18 százalékának van vagy volt belőlük, majd Horvátország (16 százalék), Luxemburg (14 százalék), Bulgária (13 százalék) és Ciprus (13 százalék) következnek. Magyarországon, akárcsak Romániában, 8 százalék azok aránya, akik bíznak a kriptovalutákban.

Az összképhez hozzátartozik, hogy uniós viszonylatban idehaza nagyon alacsony azok száma, akik befektetnek, az összlakosság 20 százaléka. 12 százalék a hagyományos eszközöket (állampapírok, részvények, befektetési alapok) részesíti előnyben.

Svédországban a lakosság 60 százalékának van valamilyen klasszikus befektetése, Finnországban 42, Máltán 37, Dániában és Luxemburgban 36-36, Németországban 33, Dániában pedig 32 százaléknak. A statisztikából kitűnik, hogy egyértelmű összefüggés van egy adott ország életszínvonala és a befektetők aránya között.