Óvva intette a devizahitelektől a hazai lakosságot Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) kormányzója. A Maszol által megszólaltatott pénzügyi szakember továbbmenve úgy fogalmazott: minden hitelfelvételt érdemes jól megfontolni, ha lehet akkor halasztani.

Figyelmeztetnem kell azokat, akik elkapkodnák a devizahitelt, arra számítva, hogy azok olcsóbbak: az euró és a dollár kamata emelkedni fog, mondta a jegybank kormányzója. Hozzátette, a hazai bankok rendelkeznek elegendő likviditással, a hitelezéssel kapcsolatos óvatosság természetes reakció. A jelzálog- és fogyasztási hitelek fokozatosan csökkentek, a hitelezés folytatódik ugyan, de visszafogottabb ütemben, ami normális következménye annak, hogy szigorították a monetáris politikát, emelték a kamatokat.

A hosszú távú eladósodás előre nem látható kockázatokat rejt

Csábító lehet, hogy az euróban, amerikai dollárban felvett hitelek kamata még mindig kisebb, mint a hazai referenciakamatok, ám megfontolásra intenek a pénzügyi szakemberek: a hosszú távú eladósodottság előre nem látható kockázatokat rejt. Bordás Attila, a LAM Mikrohitel Rt. igazgatóhelyettese megkeresésünkre kifejtette, amikor a bankközi kamatláb- a ROBOR átlépte a 6-7 százalékot, az Euribor és a LIBOR még mindig 1-3 százalék között mozgott, ám ez utóbbiakat mesterségesen tartották alacsony szinten. Jelenleg már a három hónapos Euribor 3,35 százalék, az amerikai dollár alapkamata pedig 5,37 százalék, miközben a ROBOR 6,60 százalék, a fogyasztói hitelek irányadó mutatója (IRCC) pedig 5,98 százalék. Az IRCC fáziskésében van a ROBOR-hoz képest, így a következőkben meg fogja haladni.

A hiteligénylők ösztönösen a kisebb kamatú hiteleket részesítik előnybe, a vállalkozói szférában például megfigyelhető, hogy az elmúlt év második felétől intenzíven megnőtt az euróban felvett hitele száma, ám ezt elsősorban azok a cégek választották, melyek exportra dolgoznak, euróban vannak a bevételeik, tehát nem kellett számoljanak a valutakockázattal, részletezte a pénzügyi szakember.

Nem kizárt az árfolyam növekedés

A lakossági hitelek esetében viszont dupla kockázat áll fenn: a kamat és az árfolyam változás, hívta fel a figyelmet Bordás Attila. Még ha a kamat alacsonyan marad is, az árfolyam növekedhet, és azzal együtt a törlesztőrészlet is. A szakértő annak ajánlja, hogy euróban, dollárban vagy svájci frankban adósodjon el, aki az adott valutában kapja a fizetését, vagy ahhoz kötött a jövedelme. Romániában leginkább az informatikai ágazatra jellemző, hogy euróban vagy dollárban köttetnek a szerződések, őket gyakorlatilag nem zavarja az árfolyam- ingadozás, mert a jövedelmük is követi az árfolyam mozgását. Viszont akinek lejben vannak a bevételei, számolnia kell azzal a lehetőséggel, hogy az árfolyam növekedni fog, és a 100 dolláros törlesztőrészlete már nem 500 lejbe, hanem 520 lejbe kerül, még akkor is ha a kamat nem változik. Drasztikus árfolyam kilengésekre ugyan nem számítanak, de a növekvő tendencia nem kizárt, hiszen Romániában magasabb az infláció, mint az euróövezetben, vagy az Egyesült Államokban.

Bordás Attila felidézte, a svájci frankos hitelesek kálváriáját, amikor országos moratóriumot kellett életbe léptetni, hiszen néhány év alatt gyakorlatilag megkétszereződött az árfolyam, ami hatalmas terheket rótt azokra a hitelesekre, akiknek nem volt svájci frankhoz kötött jövedelmük: duplájára emelkedett a törlesztőrészletük, olyan körülmények között, hogy a kamat nem változott.

Hitelfelvétel előtt érdemes takarékoskodni

Az alapkamat a leghatékonyabb fegyver az infláció ellen, így mivel az infláció csökkenő tendenciát mutat, valószínű az év végéig az alapkamat is – egyelőre még előre nem vetíthető mértékben – de csökkenni fog, részletezte a pénzügyi szakértő. Mindez csak abban az esetben, ha nem éri közben valamilyen sokkszerű hatás a gazdaságot. A meglepetéseket nem lehet kizárni, hiszen még mindig jelentős nemzetközi pénzügyi és politikai kockázatok vannak a „levegőben”. A szomszédban zajló háború folyamatában bármikor bekövetkezhet negatív vagy pozitív fordulat, ami sokkszerűen érintheti a pénzpiacot, a gazdaságot, nem beszélve az energiahordozók piacáról, amit egy nehéz tél még jobban megtépázhat.

Egy hosszú távú, húsz-harminc évre felvett lakáshitelnél előre nem látható kockázati tényezők merülhetnek fel, ezért nagyon meg kell fontolni egy hosszú távú hitel felvételét, ha egyszer lehet, érdemes halasztani ezt a lépést, tanácsolja Bordás Attila. Meglátása szerint, a fiatalok, akik húsz év feletti időszakra köteleződnének el egy lakáshitellel, arra kell gondoljanak, hogy sok a kockázat, bármikor tőlünk független tényezők miatt bajba kerülhetnek, a jelenlegi politikai- gazdasági feszültségben bármikor megtérdelhet egy iparág, vagy a vállalat, ahol dolgozunk. A banki piacon újabban gyakran tanácsolják, hogy mielőtt valaki ingatlanvásárlásos hitelre adná a fejét, előtte hozzon létre egy hat hónapos- egyéves tartalékot, ami nehézség esetén fél- egy évig fedezi a részlettörlesztést. A bankszektor jelentkezik ugyan olyan hitelkonstrukciókkal, hogy különböző váratlan helyzetekre, mint a munkahely elveszítése, lehet biztosítást kötni. Ilyen esetben a törlesztés felfüggeszthetik, fizetheti a biztosító a részleteket, ám ez a költségekben megmutatkozik. „Ahhoz, hogy hitelt vegyünk fel, előtte érdemes takarékoskodni” – összegezte Bordás Attila.