Az év elejétől egy sor adó- és pénzügyi újdonság lépett életbe Romániában. A legfontosabbakat, a legtöbb vállalkozást érintő intézkedéseket vettük számba Debreczeni László adószakértő segítségével.

A hazai gazdaságnak hosszú távú válságkezelő intézkedésekre van szüksége, hogy a vállalkozók fel tudják építeni a stratégiájukat, ami kivezeti cégüket a válságból, állapította meg Debreczeni László sepsiszentgyörgyi adóügyi szakember. Véleménye szerint eddig inkább tűzoltás történt, legutóbb a tavalyi év végén 3-9 hónappal hosszabbították meg a gazdaságot támogató intézkedések érvényességét. Az elmúlt esztendő nemcsak a járvány miatt kialakult gazdasági válság, hanem a törvénykezés szempontjából is kegyetlenül nehéz volt, hiszen mintegy 300 alkalommal módosultak a cégekkel, könyvvitellel és pénzügyekkel kapcsolatos törvények, míg 2019-ben csak 100 adó és pénzügyi jellegű jogszabály módosítás történt.

Kényszerszabadság meghosszabbítása

Miután a járvány miatt életbe lépett veszélyhelyzeti állapotban több cég teljes egészében vagy részlegesen felfüggesztette tevékenységét, a kormány bevezette a kényszerszabadság vagy technikai munkanélküliség intézményét, ami által a munkavállalók a bruttó fizetésük 75 százalékának megfelelő állami segélyben részesülnek.

Figyelembe véve, hogy jelenleg is érvényes a veszélyhelyzeti állapot, a kormány idénre is meghosszabbította a kényszerszabadság intézményének érvényességét, ami bekerült a munkatörvénykönyvbe is. Emellett a vállalkozások legtöbb 2 500 lej támogatást kaphatnak, ha 16-29 év közötti munkanélkülieket vagy olyan 50 év feletti személyt alkalmaznak, aki a veszélyhelyzetben veszítette el állását.

Újdonság idéntől, hogy a távmunkában dolgozó alkalmazottak havi 400 lejes közköltség hozzájárulást kaphatnak munkaadójuktól, ami után nem kell adót és illetéket fizetni.

Még kérhető az adótartozás átütemezése

A kormány gazdasági mentőcsomagja részeként tavaly márciustól december 25-ig felfüggesztették a cégek és magánszemélyek adófizetési kötelezettségét. Ez gyakorlatilag „ingyen hitelt” jelentett, hiszen az adókra szánt összeget a cégek folyó költségeikre használhatták. Az elhalasztott adókat azonban be kell fizetni az államkasszába, ami így az ehhez szükséges összeget valahogy elő kell teremteni.

A cégek eredetileg tavaly december 15-ig kellett volna kérjék az adóhatóságtól (ANAF) a tartozásuk kedvezményes átütemezését és egy év alatt részletekben való befizetését. Sok cég élt a tavalyi lehetőséggel, nem fizette be adóját, ám nem is kérte a tartozásai átütemezését. Emiatt az átütemezés kérésére vonatkozó eredeti határidőt idén március 31-ig hosszabbította meg a kormány, ami indokolt volt, hiszen megkezdődtek a végrehajtások, magyarázta Debreczeni László. 

Május 25-ig kell leadni az egységes adónyilatkozatot

Módosult az adótörvénykönyv, amelyben május 25-ben határozták meg az egységes adónyilatkozat leadásának határidejét. Ez eddig március 15-e volt, de az elmúlt években mindig halasztották, idéntől viszont törvényben rögzítették az új határidőt. Ez azt is jelenti, hogy az adófizetők május 25-ig ajánlhatják fel tavaly befizetett adójuk 3,5 százalékát civil szervezeteknek.

Az egységes adónyilatkozatot azoknak a magánszemélyeknek kell benyújtaniuk, akik fizetésen kívüli jövedelemre tettek szert. Ide tartoznak a többi között: a szerzői jogdíjasok, illetve a vállalkozói engedéllyel rendelkező magánszemélyek, vagy ismertebb nevükön a PFÁ-sok vagy II-sek, a szabad foglalkozásúak (PFI): ügyvédek, könyvelők, orvosok stb. és azok, akik lakásukat, földjüket bérbe adják, vagy turisztikai célra adnak ki szobát, akik osztalékot kaptak részvényeik után.

Adózni kell a tavalyi állami támogatások után

Idén adózni kell a tavaly megkapott állami támogatások után, hívta fel a figyelmet Debreczeni László, aki szerint a vállalkozói engedéllyel rendelkező magánszemélyek (PFA, II), illetve szabad foglalkozásúak, akik tavaly valamilyen járványügyi támogatást kaptak az államtól, ezt mind fel kell tüntessék az egységes adónyilatkozatban és az államtól kapott összeg mintegy 40 százalékát (személyi jövedelemadó, nyugdíj és egészségbiztosítás) be kell fizessék az államkasszába!

Támogatás a vendéglátóiparnak és turizmusnak

A járvány és korlátozó intézkedések miatt leginkább érintett vendéglátóipari vállalkozások március 31-ig nem kell befizessék a speciális adót, emellett a turisztikai ügynökségek, a vendéglátók, szállásadók állami támogatásként megkapják a tavalyi forgalomcsökkenésük 20 százalékát. Debreczeni László példaként említette, hogy ha egy cég 2019-ben évi tízezer lej forgalmat valósított meg és tavaly csak ötezer lejt, akkor a különbözet 20 százalékát, vagyis ezer lejt kaphat idén állami támogatásként. Ezt hamarosan egy online platformon lehet igényelni.

Elszámolható a kasszagép értéke

A hazai cégek március 31-ig kaptak haladékot, hogy rácsatlakozzanak kasszagépeikkel az adóhivatal informatikai rendszerére. Ezt eredetileg január 31-ig kellett volna megtegyék, ám a halasztásra azért is szükség volt, mert az ANAF rendszere sem áll készen a csatlakozások fogadására, magyarázta Debreczeni László, aki szerint fontos kedvezmény, hogy a tavalyi év utolsó negyedének zárásakor le lehet vonni az adóból a 2018 és 2020 között megvásárolt elektronikus kasszagépek értékét.

Áfabefizetés csak akkor, ha megkapták a számla értékét

Néhány áfa-ügyi módosítás is életbe lépett. Egyrészt az a cég, amely évi 4,5 millió lejnél kevesebb forgalmat valósít meg, csak akkor kell befizesse az államnak az áfát, ha megkapta a kiállított számlája értékét. Az inkasszó szerinti áfabefizetés eddig a 2,25 millió lejes éves forgalom alatti cégekre volt érvényes.

Másik újdonság, hogy egyszerűsítették az áfa rendszerből való kilépés lehetőségét, ezt már nemcsak év végén lehet megtenni, hanem a hónap vagy negyedév végén is. Emellett megjelent egy áfa- visszaírási lehetőség is: ha a cég magánszemélyeknek árul, vagy szolgáltat, és ők egy éven belül nem fizetik ki a számla ellenértékét, visszakérheti a már befizetett áfát az államtól.

Ötévente kell újraértékelni az ingatlant

A cégek eddig háromévente kötelesek voltak újraértékelni ingatlanjaikat és az alapján fizetni a helyi ingatlanadót. Ezt a kötelezettséget most öt évre növelték, mondta Debreczeni László, aki szerint még zajlik a vita, hogy azok a cégek, melyeknek idén esedékes a hároméves felértékelés, eltolhatják-e a módosítás értelmében további két évre. A vállalkozók kövessék az erről szóló értelmezést, mert ha mégsem kapnak két év haladékot, március 31-ig újra kell értékeltetniük ingatlanjaikat, hívta fel a figyelmet az adószakértő.

(Címlapfotó forrása: Kiss Gábor)