Ha Románia legalább annyira hatékonyan tudta volna beszedni az áfát és a társasági adót, mint Magyarország, akkor a Bolojan-kormánynak nem kellett volna olyan megszorító intézkedéseket bevezetnie, amelyek csökkentik az életszínvonalat és aránytalanul terhelik a sérülékeny társadalmi rétegeket. Egyebek mellett ezt is megállapítja a Friedrich Ebert Alapítvány által nemrég kiadott „Hogyan építsük újjá a költségvetést? Három forgatókönyv, három fiskális filozófia” című tanulmány. 

A Cornel Ban közgazdász professzor és Cristian Pop szociológus, kutató által írt elemzés áttekinti az Ilie Bolojan vezette kormány által 2025-ben és 2026 első felében elfogadott megszorító intézkedéseket, amelyek célja a költségvetési hiány csökkentése volt, ugyanakkor alternatív adóreform-javaslatokat is bemutat, amelyek biztosíthatnák az államháztartás fenntarthatóságát és az adóteher igazságosabb elosztását - számolt be a Ziare.com portál.

A szerzők szerint, ha Románia legalább olyan hatékonyan tudta volna beszedni az áfát és a társasági adót, mint azt Magyarország tette – annak ellenére, hogy Budapest sem rendelkezik erős intézményekkel –, akkor a Bolojan-kormánynak nem kellett volna olyan megszorító intézkedéseket bevezetnie, amelyek csökkentik az életszínvonalat és aránytalanul terhelik a sérülékeny társadalmi rétegeket. A tanulmány két szerzője elsősorban a vállalatok magatartását okolja azért a fiskális helyzetért, amelybe az ország került.

„Magyarországnak sincsenek erős intézményei, akárcsak nekünk. A tágabb kontextus pedig az, hogy Magyarország már 16 éve Orbán Viktor vezetése alatt állt. Mégis, mindezek ellenére, ha az adóbeszedésben úgy teljesítettünk volna, mint ők, most nem lenne hiányunk. Ha a GDP-arányos áfa- és társaságiadó-beszedésünk csak annyi lett volna, mint náluk, ma már nem lenne szükség költségvetési kiigazításra, nem lennénk válságban, és nem készítettük volna el ezt a tanulmányt” – magyarázta Cornel Ban a tanulmány bemutatóján.

Kapcsolódó

A luxusautók és a készpénzfelvételek buktattak le egy 18 millió lejes költségvetési csalást

Egy bukaresti újrahasznosító vállalat kilenc fantomcégből álló hálózatot épített ki, hogy 18 millió lejt sikkasszon el az állami költségvetésből. 

áfacsalás adóhatóság ANAF ellenőrzés

A közgazdász úgy vélte, ha az állami intézményi kapacitás megerősítését célzó, régóta ígért reformokat valóban végrehajtották volna, ma nem lenne fiskális feszültség Romániában. „Olyan megszorító intézkedésekről beszélünk például, amelyek az oktatást érintették csak azért, hogy néhány százmilliót spóroljanak meg, miközben, ha legalább annyit tudtunk volna beszedni, mint Magyarország – nem is Svédország –, akkor több tízmilliárdos többletbevételről beszélnénk a költségvetésben. Hogy megfelelő perspektívába helyezzük a dolgokat: nem lehet reformokról beszélni az adóbeszedés hatékonyságának növelése nélkül” – szögezte le Ban. 

A két szerző két jelentős adóbeszedési hiányosságra hívja fel a figyelmet. A jól ismert, 30 százalékos áfabeszedési rés mellett egy olyan, az Európai Bizottság által készített tanulmányra is hivatkoznak, amely kevés figyelmet kapott a román nyilvánosságban, és a társasági adó beszedésében mutatkozó különbségekre vonatkozik.„Magyarországgal ellentétben, ezen a területen is milliárdokat veszítünk. Vagyis az egész válságot meg lehetne oldani úgy, hogy semmilyen más intézményi reformot nem hajtunk végre, csak csökkentjük az áfa- és társaságiadó-beszedés veszteségeit, amelyek nagyrészt a romániai vállalatok magatartásából erednek” – mondta tovább Cornel Ban.