Az Apple okostelefonjainak az alkatrészei jelenleg 40 országban készülnek, a készülékeket Kínában és Indiában szerelik össze, amerikai üzemben egyetlen darabot sem gyártanak.

Donald Trump imádja a hangzatos nyilatkozatokat és a bombasztikus célkitűzéseket. Ezek egyike, hogy az amerikai technológiai vállalatok, élükön az Apple-lel, telepítsék haza a termelésüket, felhagyva a főleg kínai bérmunkával. A cél dicséretes, de úgy tűnik, nagyjából annyi realitása van, mint ama bizonyos kijelentésnek az Ukrajna elleni orosz agressziónak a hivatalba lépésétől számított száz napon belüli leállítására.

Érdemes felidézni, hogy az USA jelenlegi elnöke már első hivatali mandátuma alatt felszólította az amerikai vállalatokat, hogy kezdjék el „más országok helyett ebben az országban gyártani az átkozott számítógépeiket és más dolgaikat”. A 2016-os felhívás első számú címzettje az Apple volt. A cég egyébként jelenleg ugyanannyi okostelefont gyárt hazai földön, mint Trump első ciklusa idején, egyet sem, s más termékeiket sem az amerikai gyárak ontják.

Egy apró csavar

Mielőtt beleesnénk abba a hibába, hogy ezt az állapotot az Apple vezetőinek és részvényeseinek hazafiatlanságának a számlájára írjuk, ajánlatos kicsit jobban visszamennünk az időben, egészen 2012-ig. Abban az évben jelentette be Timothy D. Cook elnök-vezérigazgató a televízióban, hogy a texasi Austinban rövidesen elkezdődik az első tisztán amerikai Mac számítógép gyártása. Hosszú évek után ez lett volna az első, amerikai munkások által összeszerelt Apple termék. Az elképzelés az volt, hogy a Mac Pro csúcstípust „Assembled in USA” felirattal hozzák forgalomba, idézi fel a történteket a Business Magazin.

A projekt egy apróság miatt akadt el, illetve szenvedett sokhónapos késedelmet. A 3 ezer dolláros számítógéphez szükség volt egy kis csavarra, amit az Apple beszállítója, a Caldwell, nem tudott legyártani. Egy évtizeddel korábban még nem okozott volna gondot, hogy eleget tegyen a rendelésnek, azonban, mivel időközben az Egyesült Államok feldolgozóiparának jelentős része Kínába települt, a Caldwell kénytelen volt leépíteni termelési kapacitásának egy részét, szűkítve a legyártható csavarok palettáját. Az Apple végül Kínából rendelte meg a hiányzó csavart, s távolról sem ez volt az egyetlen, a projekt útjában álló probléma.

„A millió és millió emberi lény alkotta hadsereg, amely összecsavarozza az iPhone-okat – az ilyen dolgok Amerikába fognak jönni” – mondta tavaly Howard Lutnick kereskedelemért felelős államtitkár a CBS televízió egyik műsorában, hozzátéve, hogy „a termelés automatizált lesz”. Ezzel az volt az egyetlen baj, mint a politikusok legtöbb nyilatkozatával: csodálatosan hangzik, a kivitelezése azonban a lehetetlennel határos.

Negyven ország összmunkája

Egy napjanikban gyártott iPhone 40 országból származó alkatrészekből áll össze, mondja Gary Gereffy, a Duke Egyetem professzora, aki évtizedek óta tanulmányozza a globális termelést. A teljes egészében amerikai okostelefon azt feltételezi, hogy az Apple gyökeresen alakítsa át az ellátási láncát. Ez legkevesebb három évet venne igénybe, de akár ötbe is beletelhet.

Ehhez csillagászati értékű befektetéssel jelentős termelési kapacitásokat kellene létrehozni az Egyesült Államokban, s a legnagyobb kihívást nem a technológia beszerzése jelentené, ami főleg pénz kérdése, hanem a munkaerő.

„Súlyos a munkaerőhiány, elveszítettük a nagy léptékű termelés tudományát” – idézi a Ziarul Financiar mellékleteként megjelenő hetilap Tinglong Dait, a John Hopkins Egyetem globális ellátási láncokra szakosodott oktatóját. Az iPhone készülékek összeszerelését végző tajvani Foxconn azt közölte, hogy mintegy 300 ezer dolgozója van a gyakran iPhone City-ként emlegetett kínai Zhengzhou városában, ahol napi mintegy félmillió készüléket raknak össze. Ellentétben azzal, amit Howard Lutnick mondott, az okostelefonok gyártása csak részben automatizálható, az összeszerelés még mindig nagy volumenű emberi munkát feltételez, olyan dolgozók tömegét, akik hajlandóak nagy figyelmet igénylő lélekölő mechanikus tevékenységet végezni minimum napi nyolc órán át szerény bér fejében.      

2017-ben, Trump első mandátuma alatt, a Foxconn bejelentette, hogy 13 ezer személynek munkát adó, televízió képernyőkre szakosodott gyárat épít Wisconsinban. A beruházás meg is valósult, csak éppen nem 13 ezer, hanem hozzávetőleg 1000 munkahelyet teremtett. Az okot könnyű kitalálni: Jack Fieldhack, a Counterpoint Research kutatási igazgatója szerint a termelési költségek négy-ötszörösei lettek volna a kínaiaknak.

Ugyanakkor az Apple nem kizárólag költséghatékonysági megfontolásból dolgoztat Kelet-Ázsiában. „A termékeinkhez igazán fejlett berendezésekre van szükség. Ha az Amerikai Egyesült Államokban szerveznél egy találkozót a berendezésekhez értő mérnökök számára, nem biztos, hogy megtöltenének egy szobát. Kínában több futballpályát foglalnának el” – nyilatkozta 2017-ben Timothy D. Cook. A helyzet érdemben azóta sem változott.

A közelmúltban az Apple bejelentette, hogy 500 milliárd dollárt szándékozik befektetni az Egyesült Államokban. Ennyiből valószínűleg létre lehetne hozni a vállalat hazai okostelefongyártásához szükséges gazdasági ökoszisztémát, azonban a pénz legnagyobb részét egy houstoni üzem létrehozására fordítják, ahol mesterséges intelligenciához szükséges szervereket fognak gyártani. A TSMC szintén bejelentett amerikai beruházásokat, azonban sok víz lefolyik még a Missisippin, ameddig az okostelefonok számára létfontosságú mikrochipek nem Tajvanon készülnek majd.

Tinglong Dai arra is felhívja a figyelmet, hogy ha korlátlan összegű pénz állna is rendelkezésre, az nem tudja pótolni azt az évtizedes tapasztalatot, amivel Japán rendelkezik a kamerák, Tajvan pedig az érintőképernyők gyártása terén, ellenben az Egyesült Államok, hiába a világ vezető gazdasága, nem rendelkezik vele.

Kína, India, Németország, Japán…

A cncb.com gazdasági szakportál adatai szerint jelenleg az Apple termelésének 80 százaléka Kínából származik, az iPhone tekintetében pedig hozzávetőleg 90 százalék az arány. A fennmaradó bő 10 százalékot India adja. Tavaly egyes források szerint 231,8 millió okostelefont gyártott az amerikai gigavállalat, míg más források 232,1 milliós értéket adnak meg. Kína és India mellett beszállítóként Németország, Japán, Tajvan, az USA és Svájc játszik kulcsszerepet a iPhone gyártásában, míg a legfontosabb alapanyagok Chiléből (réz, lítium) és Mongóliából (ritkaföldfémek) származnak.    

A szakértők között nagy az egyetértés azt illetően, hogy ha létre is jönne a teljes egészében amerikai iPhone, az ára jócskán meghaladná az Ázsiában összeszerelt készülékekét. Márpedig az Apple okostelefonjai jelenleg sem olcsók: a www.iphone-worldwide.com adatai szerint az iPhone Pro Max ára az Egyesült Államokban 1999 dollárnál kezdődik, a legnagyobb hazai online áruházban pedig 7400 lejnél. Donald Trump gazdasági patriotizmusának az árát a vásárlók fizetnék meg, s nem csupán az amerikaiak.