Az Európát sújtó extrém hőhullámok stratégiájuk újragondolására kényszerítik az italgyártókat, a rendkívül magas hőmérséklet ugyanis már nem növeli automatikusan az alkoholfogyasztást. Iparági felmérések szerint egy bizonyos hőmérsékleti küszöb felett a fogyasztók inkább csökkentik az alkoholbevitelt, és az üdítőitalokat választják.

A Kaliforniai Egyetem, az ETH Zürich és az Észak-karolinai Állami Egyetem kutatóinak közös tanulmánya rámutat, hogy az alkoholértékesítés csak körülbelül 32 Celsius-fokig növekszik a hőmérséklet emelkedésével. E szint felett a pozitív hatás halványulni kezd, mivel a rendkívüli forróság arra készteti az embereket, hogy kevesebb alkoholt fogyasszanak – jelenti a Reuters alapján a News.ro.

Az Egyesült Államok 2006 és 2023 közötti értékesítési adatain alapuló kutatás szerint ez a jelenség kevésbé észrevehető azokban a régiókban, amelyek már eleve hozzá vannak szokva a magas hőmérséklethez.

„A meleg időjárás általában élénkíti a fogyasztást. Van azonban egy határ, amelyen túl már egyszerűen túl meleg van ahhoz, hogy a szabadban való tartózkodás komfortos legyen” – magyarázata Marten Lodewijks, az IWSR italpiaci kutatóvállalat elnöke.

Egészségügyi kockázatok és korlátozások

Az Európában június 20-án kezdődött hőhullám az eddigi legintenzívebb volt a kontinens történetében. Több ezer elhalálozást okozott, túlterhelte az egészségügyi rendszereket, problémákat idézett elő az energiatermelésben, és károsította az infrastruktúrát.

Az európai egészségügyi hatóságok azt javasolják a lakosságnak, hogy kerüljék az alkohol fogyasztását, mivel az elősegíti a kiszáradást és növeli a testhőmérsékletet. Párizsban a kánikula idejére ideiglenesen meg is tiltották vagy korlátozták az alkohol üzletekben történő árusítását és fogyasztását.

Kristian Henningsen, a dán Carlsberg sörgyár globális közkapcsolati igazgatója szerint lényeges különbség van a meleg idő és az extrém hőség között.

„A rendkívül magas hőmérséklet arra készteti az embereket, hogy a zárt terekben maradjanak, ahelyett, hogy beülnének valahova egy sörre” – nyilatkozta.
A Carlsberg már igazítja is portfólióját a helyzethez: a változó fogyasztói igényekre reagálva bővíti az alacsony alkoholtartalmú vagy alkoholmentes sörök, valamint az üdítőitalok kínálatát. Más nagy sör- és szeszesital-gyártók egyelőre nem kívánták kommentálni, hogy a klímaváltozás milyen hatással lehet az üzletmenetükre.

A sörgyárak új mumusa: a túl meleg nyár

A söripar hagyományosan a hideg vagy esős nyarakat szokta okolni a gyenge pénzügyi eredményekért, mostanra azonban a túlzottan magas hőmérséklet is kockázati tényezővé vált. Egy vezető sörgyártó a Reutersnek megerősítette, hogy az időjárás az egyik legfontosabb mutató, amelyet az értékesítési előrejelzésekhez használnak.

Az Euromonitor elemzői arra figyelmeztetnek, hogy a kánikula felemás hatással lesz az italágazatra. Egyrészt az extrém hőmérséklet csökkenti az alkoholfogyasztást, másrészt negatívan befolyásolja a gazdaságot, a vásárlóerőt és a mezőgazdaságot is – ami a termelési költségek növekedéséhez vezethet. Ugyanakkor egyes szakemberek úgy vélik, hogy a fogyasztók egy része a klímaváltozás okozta stressz miatt éppen ellenkezőleg reagál majd, és még többet fog inni.

Az európai Copernicus klímaváltozási szolgálat arra figyelmeztet, hogy a hőhullámok egyre gyakoribbá és intenzívebbé válnak. Klímakutatók szerint a jelenlegi kánikulai időszak gyakorlatilag lehetetlen lett volna az emberi tevékenység okozta globális felmelegedés nélkül, ráadásul Európa a leggyorsabban melegedő kontinens a világon.