A feketén végzett munkával nem csupán az államkassza, hanem a dolgozó is rosszul jár.

A Román-Amerikai Kereskedelmi Kamara, az AmCham becslései 1,4 millióra teszik a hazai feketemunkások számát, írja a Ziarul Financiar. Ez azt jelentené, hogy négy hivatalos munkavállalóra jut egy feketemunkás.

Egyes szakemberek, például Ionuț Dumitru, a Raiffeisen Bank vezető közgazdásza úgy vélik, hogy 1,9-2 millió személy dolgozik feketén Romániában. A BNS szakszervezeti szövetség idei tanulmánya szerint a munkaerőpiac teljes kifehérítése révén 30 százalékkal, 7,4 millióra nőne a dolgozók száma, az állam pedig évi 18,7 milliárd lej pluszbevételhez jutna.

„A leginkább veszélyeztetett ágazatok az építőipar, a mezőgazdaság, a keresekedelem és a feldolgozóipar. Magas kockázatú ágazatok a vendéglátás, a takarítás, a személyi gondozás és a háztartási szolgáltatások. A leginkább kiszolgáltatott foglalkozások az építőipari és mezőgazdasági segédmunkás, az idénymunkás, a vendéglátóipari dolgozó, a szerződés nélküli személyi gondozó, a bébiszitter és a napszámos” – nyilatkozta Sorina Faier, az Elite Searchers vezető munkatársa.

Ezer lej esetén, amit feketén fizetünk ki, az államkassza több mint 700 lej bevételtől esik el. Ezen kívül vannak más, nehezebben számszerűsíthető veszteségek. A feketemunkások nem fizetnek egészségbiztosítási járulékot, bizonyos esetekben mégis jogosultak ingyenes ellátásra. Nyugdíjjárulékot sem fizetnek, az állam azonban folyósít egy minimális nyugdíjat havi1281 lej értékben.

„A be nem jelentett munka egy összetett jelenség, amelyről a román állam nem kommunikál rendszeresen. Ebből érthetjük meg, hogy elfogadja és megtűri a rendszert. Különféle adatokból és jelentésekből kitűnik, hogy 2023-ban a feketegazdaság, beleértve a feketemunkát, optimista számítás szerint a GDP 13 százalékát, pesszimista becslés szerint pedig kb. a 29 százalékát tette ki” – mondja Raluca Pârvu, a humán erőforrások terén tanácsadással foglalkozó BPI Románia menedzsere.  

A jelenséggel szemben az átlagember éppoly elnéző, mint az állam. „Valamennyien résztvevői vagyunk ennek a rendszernek, amikor vízvezetékszerelővel, festővel vagy bébiszitterrel dolgoztatunk, fodrászhoz vagy étterembe megyünk és nem kapunk pénztári nyugtát. Valójában az egész társadalom tolerálja és működteti ezt a rendszert” – mondja a szakember.