Tavaly már 11 tagállamot előztünk meg az életszínvonalat mérni hivatott mutató tekintetében.

Az Európai Unió átlagának 88 százalékát tette ki tavaly a vasárlóerő-paritáson számolt tényleges egyéni fogyasztás, írja a cursdeguvernare.ro. Ez a mutató az életszínvonalat méri, az árakat figyelembe véve hasonlítja össze a háztartások kiadásait.

A tavalyi érték két százalékpontos növekedést jelent 2023-hoz képest, amikor 86 százalékon álltunk. Tavaly a 27 uniós tagállam közül tizenegyet előztünk meg: Magyarországot (72 százalék), Bulgáriát (74 százalék), Észtországot (74 százalék), Lettországot (76 százalék), Horvátországot (78 százalék), Szlovákiát (78 százalék), Görögországot (81), Csehországot (82), Lengyelországot (84), Portugáliát (85) és Szlovéniát (85).

A tagállamok közül a tényleges egyéni fogyasztás Luxemburgban (141 százalék) a legnagyobb, majd Hollandia (120 százalék), Németország (118 százalék), Ausztria (112), Belgium (112) és Dánia (108) következik. Az Eurostat közölte néhány uniós kívüli állam adatát is: Norvégia 124 százalékon áll, Izland 116, Svájc pedig 115 százalékon.

Két évtizeddel korábban 40 százalékon álltunk, ami a legalacsonyabb érték volt az EU-ban. A legnagyobb ugrást, 48 százalékról 54-re 2008-ban hajtottuk végre. Visszaesés két alkalommal, 2009-ben és 2013-ban következett be. A leglátványosabban 2015 és 2020 között nőtt az életszínvonal, a mutató 59 százalékról 81 százalékra emelkedett.

A vizsgált időszakban Magyarország a Romániáétól erősen eltérő pályát futott be. 2004-ben, 64 százalékkal még kifejezetten jól állt régiós viszonylatban, csak Szlovénia és Csehország előzte meg. Az elmúlt 20 évben a magyarországi tényleges egyéni fogyasztás az uniós átlag 72 százalékára nőtt, azonban napjainkban ez a legalacsonyabb érték az EU-ban, a bolgár mutatónál is gyengébb.