A közel-keleti konfliktus eszkalációja és az olajár emelkedése hatással lehet az inflációra és az európai gazdaságra – így Romániára is – figyelmeztetett Cosmin Marinescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) alelnöke.

A jegybanki vezető szerint ha az olaj ára tartósan 10%-kal emelkedik, az körülbelül 0,3 százalékponttal növelheti az éves inflációt, ami arra kényszerítheti a közgazdászokat, hogy felülvizsgálják jelenlegi inflációs előrejelzéseiket.
A nyilatkozat a „Rethink Románia” című konferencia megnyitóján hangzott el, amelynek a Román Nemzeti Bank adott otthont, számol be a Hotnews.

A közel-keleti helyzet növeli a gazdasági bizonytalanságot

Cosmin Marinescu szerint a Közel-Keleten romló biztonsági helyzet jelentősen növeli a globális gazdasági bizonytalanságot, különösen az energia- és pénzügyi piacokon.
„A közel-keleti biztonsági helyzet súlyosbodása jelentősen fokozza a bizonytalanságot és a globális volatilitást, különösen az energiahordozók piacán” – magyarázta a jegybank alelnöke.

Hozzátette: ha a konfliktus elhúzódik, gazdasági hatásai tartósak lehetnek, és több csatornán keresztül gyűrűzhetnek be az európai gazdaságokba, mindenekelőtt az energiaárak emelkedésén keresztül.

Románia kevesebb olajat importál, de a hatások így is érzékelhetők
Energetikai szempontból Románia viszonylag kedvezőbb helyzetben van, mint számos más európai gazdaság.

A Román Nemzeti Bank becslései szerint az ország nettó olajimport-függősége 2022–2024 között a GDP mintegy 1,5%-át tette ki, és 2025-ben akár 1% körülire is csökkenhet.
Ennek ellenére a gazdaság továbbra is sebezhető a fogyasztási cikkek árain keresztül jelentkező közvetett hatásokkal szemben.
„A fogyasztási cikkek árain keresztül jelentkező kitettség továbbra is jelentős” – figyelmeztetett Marinescu.

A költségvetési fegyelem elkerülhetetlen

Beszédében a jegybank alelnöke külön hangsúlyozta a költségvetési hiány csökkentésének szükségességét, amelyet a gazdasági stabilitás kulcsfeltételének nevezett.
„Nincs racionális alternatívája a közpénzügyek konszolidációjának” – fogalmazott.
Szerinte a költségvetési hiány mérséklése kulcsfontosságú az gazdaságpolitika hitelességének megőrzéséhez, a makrogazdasági stabilitás fenntartásához, az inflációs nyomás csökkentéséhez, valamint az államadósság-kockázat mérsékléséhez.

A jegybank alelnöke rámutatott: Románia továbbra is jelentős költségvetési és külső egyensúlyhiánnyal küzd.
A folyó fizetési mérleg hiánya 2025-ben csak enyhén csökkent, a GDP 7,95%-ára, a 2024-es 8,2%-ról, annak ellenére, hogy a kormány költségvetési kiigazítási intézkedéseket vezetett be.

Cosmin Marinescu szerint a 2026-os állami költségvetés mielőbbi elfogadása kulcsfontosságú lenne a gazdaságpolitika iránti bizalom erősítéséhez.
„Reméljük, hogy hamarosan megszületik a 2026-os költségvetés is, amely a politikai és gazdasági stabilitás fontos jelzését adná ezekben a bonyolult időkben” – zárta gondolatait a jegybank alelnöke.