A világ az elmúlt évtizedek legsúlyosabb energiaválságával nézhet szembe a közel-keleti háború miatt – figyelmeztetett hétfőn Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) igazgatója, aki a világgazdaságot fenyegető „súlyos veszélyként” írta le a helyzetet az AFP beszámolója szerint, írja az Agerpres.

„Eddig napi 11 millió hordónyi kiesést könyvelhettünk el, ami több, mint a két korábbi nagy olajválság együttvéve” – jelentette ki a canberrai National Press Clubban, az 1970-es évek válságaira utalva.

„Annak idején, a korábbi válságok mindegyikében a világ körülbelül napi ötmillió hordót veszített, tehát a kettőt összeadva az napi 10 millió hordó” – magyarázta Birol.

Oroszország 2022-es ukrajnai inváziójának utóhatásaira is kitérve hozzátette: „ez a válság jelen szakaszában két olajválságnak és a gázpiac összeomlásának felel meg egyszerre”. Elmondása szerint a konfliktus következtében kilenc közel-keleti országban legalább 40 energetikai infrastruktúra „súlyosan vagy nagyon súlyosan megrongálódott”.

„Egyetlen ország sem lesz immunis e válság hatásaival szemben, ha ezen az úton haladunk tovább. Ezért globális szintű fellépésre van szükség” – figyelmeztetett.

„A világgazdaság súlyos fenyegetéssel néz szembe, és tiszta szívemből remélem, hogy ez a probléma a lehető leghamarabb megoldódik” – tette hozzá Birol.

A Hormuzi-szoros, ahol normál esetben a világ szénhidrogén-termelésének 20%-a halad át, gyakorlatilag lezárult a közel-keleti háború miatt, amely február 28-án indult az Irán elleni izraeli és amerikai támadásokkal.

Donald Trump amerikai elnök azzal fenyegetőzött, hogy ha Irán hétfő estig nem nyitja meg újra a szorost, akkor „megtámadja és megsemmisíti” az iráni erőműveket, „kezdve a legnagyobbakkal!”.

Az izraeli-amerikai csapásokra válaszul Irán rakéta- és dróntámadásokat hajt végre a Washingtonnal szövetséges országok infrastruktúrája – különösen energetikai létesítményei – ellen, valamint az öbölben hajózó járművek ellen, kifejezetten fenyegetve azokat, amelyek a szorosba merészkednek.

Az olajár-emelkedés megállítása reményében az Egyesült Államok pénteken egy hónapra engedélyezte a hajókon lévő iráni olaj eladását és szállítását. Teherán azonban közölte, hogy nincs nyersolajfeleslege a tengeren.

Kapcsolódó

Jövő héten dönti el a kormány, hogyan fékezik az üzemanyagárak emelkedését

Bolojan hangsúlyozta, a kormány nem kíván „populista megoldásokat” alkalmazni.

drágulás benzinár üzemanyagár Ilie Bolojan