Hargita megyében közepes évként könyvelik el az idei esztendőt a szarvasmarhatartó gazdák. A gondot az aszály jelentette, bár nem volt akkora a szárazság mint 2022-ben, a legtöbb gazdaságban pótolni kellett a takarmányt, ami tavalyhoz képest – amikor volt megfelelő mennyiség – körülbelül 20 százalékot rányomott az idei költségekre a legtöbb gazdaságban. 

A szárazság miatt az idei évben az árak, úgy a hús, mint a tej tekintetében nyomottak voltak, a hegyvidéki bio szarvasmarha gazdálkodást a piac jelen pillanatban nem tolerálja – értékelte az ágazat aktuális helyzetét Vizi János csíkjenőfalvi falugazdász.

A tejtermelő tehenészetet üzemeltető gazda úgy látja, hogy az idei esztendőt nagyban befolyásolta a szárazság, bár nem volt akkora, mint két évvel ezelőtt, viszont a takarmányt pótolni kellett, ami 20 százalékkal is megnövelte a farmok kiadásait. A tej ára a nyáron alacsony volt – 1,50-1,60/liter –, mostanra kicsit feltornázta magát 1,80-2 lejt is adnak literjéért az értékesítő pontokon, ami már elfogadhatónak mondható. A marhahús felvásárlói ára viszont még mindig nagyon alacsony, mivel sokan eladták az állatokat, ami lenyomta az árat. A felnőtt, úgynevezett selejt állatért 7 lejt, a növendékért körülbelül 15 lejt fizetnek a kereskedők.

Megtudtuk, a háztáji szarvasmarhatartás kezd átalakulni, nagyon sokan lemondanak a tartásukról, főleg az idősebb generáció, az eddigi hagyományos gazdatársadalom kiöregedőben van. Így az ágazat átcsoportosul, tömbösül, nagyobb létszámú marhatartó farmok alakulnak ki. Ez azért is érdekes, mert e folyamat ellenére Hargita megye szarvasmarha-állománya immár 100 ezer fölé emelkedett, így Suceava megye után országos szinten a második helyet foglalja el.