Ha Ciolacu és társai nem szórták volna el a pénzt, most enyhíteni lehetne a közel-keleti válság negatív hatásait.

Kemény bírálatot fogalmazott meg a korábbi kormányok irányában Eugen Rădulescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének a tanácsadója.

„A 2017 óta alkalmazott közpolitikák nem tartották tiszteletben a költségvetési egyensúlyt, ráadásul két nagy válságon is keresztül mentünk. (...) Ahelyett, hogy visszafogtuk volna a költségvetési kiadások lendületét, lényegében csúcsra járattuk 2024-ben, amikor a GDP 9,3 százalékára nőtt. Ez egy elképesztően nagy deficit, figyelembe véve, hogy olyan évben következett be, amikor nem volt válság” – idézi az economedia.ro Mugur Isărescu közeli munkatársát.

A pénzügyi szakember szerint a korábbi felelőtlen költekezésnek most jött el a böjtje.

„A kormány teljes tartalékalapját a nagy semmire herdálták el. A tartalékalapból kizárólag válság idején kellene költeni. Most kellene pénzünk legyen a tartalékalapban, hogy enyhíteni tudjuk az öböl-válság hatásait, de arra ébrendtünk, hogy egy vasunk sincs. Nincs semmilyen költségvetési tartalékunk” – mondja Eugen Rădulescu.

Ez azért is baj, mert az államháztartás problémái még távolról sem oldódtak meg.

„Ha ekkora a költségvetési hiányod, s szinte  ugyanakkora a folyó fizetési mérleghiány, az azt jelenti, hogy ország jóval a lehetőségeit meghaladó szinten él. A bérelemések, a nyugdíjemelések, a beruházások 2025-ig, 2025 első feléig, egy határtalan eladósodáson alapultak. Azonban a határtalan eladósodásnak van egy határa. Eljön a nap, amikor nem kapsz több pénzt. Mi idén a GDP 3 százalékát kamatokra  költjük. Tudják mennyi ez? Több, mint amennyit az oktatásra költünk. És az összeg nem fog csökkenni, nőni fog, mivel ha akkora a deficited, hogy reményeid szerint 6,2 százalékra csökkented, (...) akkor az adósságállományod nőni fog” – magyarázza a jegybanki elnök tanácsadója.

Eugen Rădulescu felhívja a figyelmet, hogy az államháztartásra  egy időzített bomba vár, néhány éven belül ugyanis nyugdíjba vonul a legnépesebb generáció. Ez azt jelenti, hogy az államkassza terhei megugranak, miközben a befizetők, a munkavállalók száma csökken.